A nyugati országok, így Ausztria is évtizedeken keresztül elzárt világ volt számunkra. A rendszerváltoztatás után kezdtünk utazni arrafelé, kezdtük felfedezni tájait, nevezetességeit, a magyar múlttal is szorosan összefüggő emlékeit. A nagyvárosokat, a sokat reklámozott műemlékeket könnyen bejártuk, de Ausztria még sok-sok szépet, megismerésre méltó helyet tartogat. Táji szépségekben különös vidéken át, a szlovák-osztrák határt elhagyva Bécs irányába élvezetes út vezet Bécsújhelytől a Bécsi-erdő szegélyén haladva Hernstein várához.
Az autósnak azonban az utolsó kilométereknél ugyancsak oda kell figyelni, mert a szerpentines úton egyik kanyar követi a másikat, amíg felérünk az 510 méteres magasságban épült várhoz, illetve a vendéglátást biztosító szállóhoz. A Bécsi-medence szélén, Stájerország és Alsó-Ausztria határában található várkastély egy történelmi gyöngyszem, amely hosszú történelemre tekint vissza.
A várszálló munkatársa, Joachim mindenkit szívesen végigkísér a helyiségeken és részletes információt nyújt a történetéről. Először kint hívja fel a figyelmet, hogy tekintsünk fel a domboldalra, ahol még állnak azok a falmaradványok, az egyik őrtorony részei, amelyek az eredeti várból fennmaradtak. Romjaiban is jól érzékelhető, hogy monumentális építmény lehetett. A ma 1500 lakosú települést a bajor Falkenstein és Neuburg grófok alapították az 1100-as években, majd a freisingi püspökséghez került, és később is többször cserélt gazdát. A törökök teljesen feldúlták az egész környéket és a várat is, majd ezután a Hausenstein család építtette fel az 1727-1730 közötti években a mai formájában.
A vár és a környezete később is több tulajdonos birtokába került, akik szerencsére mindig csak szépítettek rajta, óriási összegeket szánva a munkálatokra. A belső terek, helyiségek, a pompás berendezések arról árulkodnak, hogy komoly gondossággal igyekeztek megtervezni és kivitelezni mindent. A kápolna bár kicsi, de bensőséges, a helyiségek mennyezeteinek kazettái igazi mesterművek, a falakat díszítő tapéták és festmények pazarok, művésziek a a vitrázsüveg-ablakok és nem hiányozhat Ferenc József szobra sem.
Külön figyelemre méltóak a remek kristálycsillárok. A vitrinekben olyan szobrokat láthatunk, amelyek alapul szolgáltak a bécsi parlament épülete előtt felállított hatalmas görög mitológiai alakoknak. Az egész épület díszítéséhez nem sajnálták az aranybevonatot, mindenhol ez dominál. Az épületet gyönyörű park veszi körül, a platánfákat Angliából hozatták, a park déli részén pedig egy tavat alakítottak ki.
A parkot, a várat bárki látogathatja, a helyiek is szívesen időznek itt, de kérnek minden látogatót, hogy viselkedjenek alázatosan a környezet iránt. Az alkalmazottak ugyanis különösen nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre, még arra is ügyelnek, hogy csak környezetbarát tisztítószereket használjanak, a parkba méheket telepítettek, a hulladékszelektálást pedig nagyon szigorúan veszik. Van mit tanulni tőlük, de meg is látszik a környezeten az odafigyelés. A várat összekötve egy új épületrésszel alakították ki a szállót, ahol 74 szoba és 3 lakosztály áll a vendégek rendelkezésére, részben a szállóban, részben a vár épületében, ahol minden helyiségben megőrizték a történelmi karaktert.
A szállórészt számos cég, munkahely szakmai összejövetelekre, szemináriumokra használja, mintegy húsz olyan termet alakítottak ki, ahol ezek megvalósíthatók. Természetesen minden igényt kielégítő wellness részleg, fürdőmedence, szauna szintén a vendégek rendelkezésére áll. Aki pedig itt sem akar lemondani a sportolásról, néhány kilométerrel távolabb tenisz- és golfpályát is talál.
Hernstein egyik varázsa abban rejlik, hogy megőrizték történelmi jellegét, és közben korszerű körülményeket teremtettek. A környezet felejthetetlen atmoszférát sugároz, a park ősi fái közötti séta, a kilátás a környékre, a kedves fogadtatás és magas színvonalú vendéglátás mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy kellemes érzésekkel és élményekkel távozzunk Hernsteinből, és persze fontolgassuk a visszatérést!
A szerző felvételei.
Benyák Mária/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
