Oroszország szerdán befejezte békefenntartó egységeinek kivonását a volt Hegyi-karabahi Köztársaság területéről – jelentette be Azerbajdzsán védelmi minisztériuma.
A közleményben azt írták, hogy a fegyverekkel és egyéb felszerelésekkel együtt az utolsó orosz katona is elhagyta a helyi örmények által egyoldalúan kikiáltott korábbi szakadár köztársaságot.
A csapatkivonás Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök korábbi megállapodásának megfelelően, április közepén kezdődött meg.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között.
Azerbajdzsán 2020 őszén katonai offenzívát indított, és sikeresen ellenőrzése alá vonta az enklávé egy részét. Az 1960 fős orosz békefenntartó haderő ezután vonult be a területre, hogy ellenőrizze a katonai akciót lezáró tűzszüneti megállapodás betartását, illetve az örmény katonák kivonását a területről. Azerbajdzsán tavaly szeptemberben villámháborút indítva egy nap alatt visszafoglalta immár teljes egészében Hegyi-Karabahot, majd bejelentette a régiónak az országba való integrálását, miközben a helyi örmény lakosság túlnyomó része, mintegy 120 ezer ember elhagyta a korábbi szakadár köztársaság területét.
Örményország elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy Oroszország semmit sem tett az azeri támadás ellen, és Nikol Pasinján örmény elnök később kénytelen volt Azerbajdzsán részeként elismerni Hegyi-Karabahot.
A két kaukázusi ország között párbeszéd indult a terület végső rendezésének, illetve egy békemegállapodás kidolgozásának az érdekében. Örményország beleegyezett abba, hogy a békemegállapodás előfeltételeként visszaad négy határmenti lakatlan falut Azerbajdzsánnak, amely május végén át is vette a településeket.
A területi engedmény Örményországban tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, amelyek során a tüntetők többször is lemondásra szólították fel Nikol Pasinjánt. Az elnök azonban folytatta a tárgyalásokat, amelyek eredményeként a két országot elválasztó 12,7 kilométeres határövezet rendezése és az azt átszelő államhatár közös kijelölése is elkezdődött.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
