Budapesten megvalósult egy fontos bolgár kisebbségi projekt: lett egy önálló, modern kultúrház.
Épült már egyszer egy ilyen, 70 éve, közadakozásból – a telket a magyar állam ajándékozta egyébként (pontosabban Budapest város), azaz „csak” az épületet kellett megcsinálni. Ez máig létezik: a IX. kerületben a Vágóhíd u. és a Fehérholló u. sarkán. Az idők során az épület leamortizálódott, közben a fenntartó, az 1914-ben alapított Magyarországi Bolgárok Egyesülete majdnem csődbe is ment a 90-es évek végén éppen az épület miatt.
A kultúrház jogilag a Magyarországi Bolgárok Egyesülete tulajdona volt, ma is az. Székhelyeként is működik – a Vágóhíd utcai épület megépülése előtt az Egyesület székhelye a Lónyai utcában volt -, meg mint normál kultúrház. Aztán idővel a egyik részén szálloda lett (1982-től), népszerű nevén „a bolgár szálloda”, hivatalosan Rila Hotel, benne étteremmel.
Személyes elem: az épület bejáratánál az előtérben kint van az alapítók fényképe, az egyik képen apai nagyapám bátyja látható.
Szerencsére a csődből kimenekült az Egyesület. Sikerült egy hozzáértő embert választani elnöknek a 90-es évek végén, aki stabilizálta a működést, majd átvette a kisebbségi önkormányzat felett is az ellenőrzést, így részben piaci alapon, részben az állami pénzeknek köszönhetően megszűntek a problémák. Íme már az is megvalósulhatott, hogy teljesen új kultúrház épül, egyébként 40 méterre, a szomszédos sarkon.
Itt az egész sarok „bolgár”. Mivel a két ország között a viszony szinte mindig baráti volt a történelem során, minden magyar államrend igyekezett segíteni. A régi kultúrházzal szemben egy hatalmas telek 1930-ben lett adományozva Budapest által a bolgár kisebbségnek, személyesen Horthy Miklós közbenjárására. A telek célja: nyugati felén épüljön ortodox templom, keleti felén meg bolgár tannyelvű iskola. Bolgár ortodox templom addig nem volt egyáltalán Magyarországon, a bolgárok jellemzően szerb vagy görög templomokba jártak (a románokban nem látták őket szívesen). Iskola volt három is – Budapest, Pécs, Miskolc -, de nagyon kicsik voltak, a budapesti Lónyay utcai pl. egy átalakított lakás volt.
A templom meglett 1932-ben, az első misén megjelent Horthy is. Ahogy a bolgár cár 1943-ben bekövetkezett halálakor az ebből az alkalommal itt tartott gyászmisén is jelen volt Horthy.
A kommunista időszakban ezt a modelt követve lett a kultúrház telkének adományozása. Aztán a rendszerváltoztatás után gyakorlatilag mindegyik magyar kormány támogatta az ügyet. Az első Orbán-kormány kb. 30 millió Ft-ot adott a tepmlom kertjében paplak építésére (ma ez a 30 millió nem tűnik túl soknak, de akkor elég volt erre a célra), de a projekt kezdete még a Horn-kormány alatt született meg, szóval nem igazán volt más viszony a ballib kormányokkal se.
Mivel én személyesen részt vettem egyházügyi dolgokban, ismertem szinte mindegyik egyházügyi főembert a magyar kormány részéről, s meg kell mondanom, az általam ismert 3 ballib kormányzati egyházügyi főember közül 2-ről csak jót tudok mondani (s szemérmesen elhallgatom ki a harmadik, mert ő se volt ellenséges, csak látszott rajta, hogy meggyőződéses ateista, s az egész baromira nem érdekli), s természetesen az 1 darab fideszes egyházügyi főemberrel (itt nem kell találgatni, hiszen közismert: Semjén Zsolt) is mindig kiváló volt a kapcsolat.
De visszatérve a témához, a tervezett iskola azonban sose valósult meg, a teleknek ez a része üresen állt 1930-2022 között. S itt lett most az új kultúrház.
Rumen Radev, bolgár köztársasági elnök tulajdonképpen csak emiatt jött Budapestre május 24-én, az átadásra. Dehát ilyenkor szokás az alkalmat kihasználni másra is, Radev egyrászt Sulyokkal együtt adta át az épületet, másrészt tárgyalt negyedórát Orbánnal is.
A bolgár euroatlantista erőket már az is felbőszítette, hogy Radev egyáltalán elment látogatóba „Putyin EU-s fővárosába”, Budapestre. De az végképp kiverte a biztosítékot, hogy Radev „orosz álhíreket terjesztett”, azaz egyetértett Sulyokkal, hogy nem szabad csapatokat küldeni Ukrajnába.
A dolog pozitív oldala: a bolgár médiák megtanulták, a magyar államfő neve nem Сульок, hanem Шуйок.
Egyébként a köztársasági elnök funkciója Bulgáriában kb. mint Magyarországon, azaz jelképes. Bár a bolgár alkotmány egy picit több jogosultságot ad az államfőnek, s persze fő ereje, hogy közvetlenül van megválasztva.
Jelenleg Radev rendkívül pozitív szerepet játszik: igyekszik minden lehetőség szerint fékezni a bolgár kormány euroatlantista elköteleződését. Sokat persze nem tehet, de mindenképpen fontos jelzéseket küld.
Ha végül mégis kirobbantják Sorosék a világháborút, azaz idén nem adják fel a kudarcos harcukat a keleti fronton, Bulgária ki fog tudni ugrani, s jó hivatkozási alap lesz Radev több nyilatkozata a jövőre nézve. Ez már működött egyszer 80 éve.
Karikatúra bolgár erősen liberális lapban Radevről, hogy ahelyett, hogy a szófiai NATO-csúcson vett volna részt, inkább elutazott:
Miért nem lett iskola soha az iskolának szánt telken? Mert biztos sokakban felmerül ez. Nos, a válasz: a bolgár kommunista kormány nem akarta ezt, így a kommunista rendszer alatt ez nem is valósulhatott meg. A bolgár kommunista kormányzat ugyanis végig „gyanús” alakulatoknak tekintette ezeket a határontúli bolgár szervezeteket. Magyarországon a Horty-rendszerben még volt három bolgár iskola, ezek közül 2 meg lett szüntetve a háború után kifejezetten a bolgár állam kérésére – azzal az érvvel, hogy ezek ellenséges, elavult szellemiségű eszméket terjesztenek -, a budapesti Lónyay utcai pedig be lett olvasztva a bolgár követség újonnan létrehozott Bajza utcai iskolájába.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
