Átalakítanák a középiskolák hálózatát Nagy Roland2024. 06. 04., k – 17:34 Pozsony |
Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter elindítaná a középiskolai hálózat optimalizációját. Elmondása alapján ez bizonyos intézmények összevonásával járna, de iskolabezárásokról állítólag nincs szó. Hogy pontosan milyen iskolákat érintene az átalakítás, egyelőre nem lehet tudni. Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke hangsúlyozta, tárgyalásokat fog kezdeményezni a minisztériummal, hogy a magyar iskolák külön elbírálás alá essenek.
A középiskolai hálózat optimalizációja nem egy új koncepció, az előző kormány is foglalkozott a kérdéskörrel. Branislav Gröhling (SaS) korábbi oktatási miniszter már 2020 júniusában a kabinet prioritásai között emlegette a reformtervet, de a rendszerszintű fejlesztéseket végül nem sikerült véghez vinni. Drucker keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, már így is az utolsó utáni pillanatban vannak, de ha nem indítják el azonnal a változtatásokat, akkor a középiskolák és az egyetemek csak még rosszabb helyzetbe kerülnek.
Optimalizáció
A tárcavezető szerint a szlovák középiskolák és gimnáziumok kapcsán alapvető problémát jelent, hogy nem tudnak megfelelően alkalmazkodni a demográfiai változásokhoz és a munkaerőpiaci folyamatokhoz. Sok intézmény költségvetése jelenleg éppen csak arra elég, hogy túléljenek.
„Még álmodni sem merhetnek valamilyen fejlesztésekről”
– fogalmazott Drucker. Hozzátette, különösen a kisebb intézmények esetében jelent ez komoly problémát. Elmondása szerint Szlovákiában 84 olyan középiskola van, ahol a diákok létszáma el sem éri a 100-at.
„Ezek az iskolák nagyon nehezen tudják bebiztosítani a jól képzett pedagógusokat és szakembereket, valamint a minőségi oktatást”
– jelentette ki a miniszter, aki úgy oldaná meg a problémát, hogy a kisebb intézményeket összevonná. Hangsúlyozta, nincs szó iskolabezárásokról, pusztán a rosszul működő iskolák egységesítéséről.
A határidők
A középiskolákat túlnyomó többségben a megyei önkormányzatok üzemeltetik. Drucker éppen ezért rájuk bízná, hogy a hatáskörükön belül milyen formában oldanák meg az optimalizációs folyamatokat. Az oktatási minisztérium augusztus végéig várja a projektterveket az üzemeltetőktől, amelyek magukba foglalják a munkaerő-fejlesztésre, a pénzügyi fenntarthatóságra és a tantermek felszereltségére vonatkozó terveket. A tárcánál az egyes projekteket szakmai szempontból értékelik, majd javaslatokat tesznek az érintett szervezeteknek azzal, hogy 2025 márciusáig már benyújthatják a kérvényeket az átalakítások végrehajtására. A minisztérium a 2025/2026-os tanévet már az új hálózattal indítaná el.
Ahhoz, hogy a változtatásokat zökkenőmentesen végre lehessen hajtani, szükség van a jogi keret átalakítására is. A minisztérium 2025 elejére ígéri a jogszabályok módosítását.
Az új, egységesített intézményeknek egyetlen vezetősége lenne, amely Drucker szerint hatékonyabbá tenné az iskolák működését. Kiemelte, az intézményeknek ettől függetlenül nem muszáj közös épületben lenniük.
Lehetőség a diákoknak
Kamil Šaško (Hlas), a gazdasági minisztérium államtitkára szintén hangsúlyozta, a középiskolák nem képesek alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez.
Mário Lelovský, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) alelnöke örömmel fogadta az egységesített intézmények tervét, amelyek akár állhatnának egy gimnáziumból, egy szakközépiskolából és egyéb más tanulmányi programokból is. Szerinte ezzel megkönnyítenék a diákok helyzetét is, akiknek nem kellene rögtön az első évben dönteniük arról, hogy milyen irányba szeretnék vinni a karrierjüket, hanem először megtapasztalhatnánk, hogy mi érdekli őket igazán.
Paula Puškárová (Hlas), a parlament oktatási bizottságának elnöke pedig abban bízik, hogy reform elősegítheti a középiskolák és az egyetemek közti együttműködést is.
Fenntartások
Branislav Gröhling támogatja Drucker elképzelését. Az egykori oktatási miniszter szerint a hálózat optimalizációja egy népszerűtlen lépés, amivel gyakran maguk a megyei önkormányzatok sem szívesen foglalkoznak. Ugyanakkor hasznos, amit a gyakorlati példák is bizonyítanak. Juraj Droba (SaS), Pozsony Megye Önkormányzatának elnöke elmondta, tavaly négy fővárosi középiskolát vontak össze a nagyobb hatékonyság érdekében.
„Természetesen ez egy népszerűtlen, de szükséges intézkedés volt. Kulcsfontosságú volt elmagyarázni a képviselő-testületnek, a szülőknek, a diákoknak és maguknak az iskoláknak is. Nem volt könnyű lépés, de már ma is láthatjuk az eredményeit: sikeres és megtelt iskoláink vannak, amelyek vonzó (és egyben új) szakokat kínálnak”
– magyarázta Droba.
Gröhling megjegyezte, Drucker szándéka ugyan helyes, de azt bírálta, hogy a jelenlegi miniszter semmilyen új elképzelést nem mutatott be, pusztán a meglévő gyakorlatra mutatott rá.
A Középiskolák Diáktanácsa (ŠRSŠ) a TASR-nek úgy reagált, a tervezett optimalizációban nagy lehetőséget látnak az oktatási rendszer javítására, ugyanakkor nagy odafigyeléssel kell végrehajtani a módosításokat, és tekintettel kell lenni minden érintett csoport érdekére. Például nem szabad megfeledkezni arról, hogy sok vidéki településen problémát jelent az utazás a diákok számára, így nem szabad hagyni, hogy még nehezebben férjenek hozzá az oktatáshoz.
Magyar szemmel
Azt, hogy a hálózati átalakítás pontosan milyen intézményeket érint, a tárca egyelőre nem pontosította. Éppen ezért felkerestük a Magyar Szövetséget, és rákérdeztünk, vannak-e információik a magyar iskolák érintettségéről. Orosz Örs, a párt alelnöke elmondta, tárgyalásokat fog kezdeményezni az ügyben.
„A magyar közösség fejlődése szempontjából kiemelten fontosak az iskoláink, ezért felszólítom a minisztert, hogy a magyar középiskolákat ennél a drámai változtatásnál kezelje külön! Minden hasonló átfogó változást széles körű egyeztetéseknek kell megelőznie, a magyar középiskolák esetében a magyar szervezetekkel, szakmai intézetekkel és a fenntartókkal, tehát a megyei önkormányzatokkal”
– jelentette ki.
Orosz nyugtalanítónak tartja, hogy a minisztérium csak néhány hetet adott a tervek elkészítésére, ráadásul azt is a nyári szünet alatt. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a miniszter ebben az esetben is gyorsított eljárásról beszél.
„A nemzetiségi nyelven oktató iskoláknak külön elbírálás alá kell esniük. Az alacsonyabb gyermeklétszám miatt nem lehet a magyar iskolákat olyan feltételek mellett működtetni, mint a többit. Ha az összevonás a mi iskoláinkat is érintené, annak beláthatatlan következményei lennének, például több végzős alapiskolás választana szlovák vagy éppen magyarországi oktatási intézményt a továbbtanuláshoz”
– zárta a Magyar Szövetség alelnöke.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
