Magyarország és Szlovákia lezárná a Bős-Nagymarosi Vízlépcső vitáját

Magyarország és Szlovákia lezárná a Bős-Nagymarosi Vízlépcső vitáját

Magyarország és Szlovákia újrakezdte a tárgyalásokat a Bős-Nagymarosi Vízlépcső megépítésével kapcsolatos 30 éves vita lezárásáról. A környezetvédelmi tárca vezetője, Tomáš Taraba Budapesten tárgyalt Lantos Csaba magyar energetikai miniszterrel – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium kommunikációs osztálya.

„Mindkét ország érdeke, hogy jó szomszédokként megegyezésre jussanak, és ne egy nemzetközi bíróság döntsön újra a vitában. Hiszem, hogy hosszú évek után nemcsak a vitát tudjuk majd kölcsönös tisztelettel és jó kapcsolatoknak hála lezárni, hanem megteremtjük az alapját a jövőbeni együttműködésnek sok más területen is.”

– mondta Taraba. Megjegyezte azt is, hogy a mai valóság a Dunán messze nem olyan, mint amit a Magyarország és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti eredeti szerződés előirányzott. „Magyarország nem építette meg Nagymarost, mi pedig kénytelenek voltunk a C opciót választani, megépíteni Dunacsúnt (Čunovo) és elterelni a Duna medrét. Az eredeti szerződés ezt sem irányozta elő” – emlékeztetett a miniszter.

Taraba szerint itt az ideje, hogy új szerződéssel váltsák ki az idejét múlt megállapodást.

Hírdetés

„Nem lesz könnyű, de ha a jelenlegi kormányok (…) nem teszik ezt meg, akkor már senki sem fogja megtenni, és a bíróságoknak kell majd dönteniük. Ott azonban olyan ítélet születhet, amely egyik félnek sem lesz jó.”

– zárta a beszélgetést a miniszter. A Bős-Nagymarosi Vízlépcső építéséről és üzemeltetéséről szóló államközi megállapodást 1977-ben írták alá Budapesten a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság miniszterelnökei. Magyarország 1989-ben kivonult a projektből, ekkorra a szlovák oldalon már a munkálatok nagy része befejeződött.

1997. szeptember 25-én a hollandiai Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hozott a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a megépítéssel és a használattal kapcsolatos vitában. Megerősítette az 1977-es szerződés érvényességét és jogosnak nyilvánította az alternatív megoldás (Dunacsúni szakasz) megépítését.

Hnonline.sk nyomán


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »