Az Atlanti-óceán keleti partjai előtti Madeira szigetén alussza örök álmát Magyarország legutolsó királya, a Habsburg házból jött IV. Károly (1887-1922).
Portugália ezen autonóm régiója volt a végső menedékhelye a Habsburg ház utolsó uralkodójának, aki I. Ferenc József halálát követően 1916-ban az osztrák trónon I., a magyaron pedig IV. Károlyként foglalta el a helyét, és aki az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után sikertelenül próbálkozott legalább a magyar királyi szék megtartásával. (Ebben éppen annak a Horthy Miklósnak a parancsára akadályozták meg, aki előtte a monarchia haditengerészetének admirálisa volt, a II. világháború után pedig ugyancsak Portugáliában keresett menedéket…)
Az utolsó magyar király feleségével, Zita királynéval és családjával száműzetésük első állomásról, Svájcból 1921. november 19-én érkezett Madeirára, ahol nem egészen fél évre rá tüdőgyulladásban elhunyt. Eleinte a sziget fővárosában, Funchalban lakott, ám hamar átköltözött Montéba, egy kis hegyi faluba. Itt, a táj fölé magasodó Nossa Senhora do Monte (Montei Miasszonyunk) templomban helyezték örök nyugalomra az egyik oldalkápolnában, egy vaskoporsóban.
A kihelyezett magyarázó szöveg nem utal külön az ott nyugvó személy magyar kapcsolataira, ám a kripta előtti rácson az osztrák koszorúk mellett magyar nemzeti színű szalagokkal átkötött csokrokat is bőven találhat a látogató.
A kéttornyú épület előtti téren Károly egészalakos bronzszobra áll. A király teste mindmáig Madeirán maradt, míg az 1989-ben elhunyt Zitáé Bécsben, a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a Kapucinus kriptában nyugszik.
IV. Károlyt az I. világháború befejezésére és a sebesültek szenvedésének enyhítésére tett erőfeszítéseiért 2004-ben II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta. Az indoklás szerint ő a béke embere volt, aki mélyen elítélte a háború borzalmait, és igyekezett hitét mindig a politikai döntései elé helyezni. Uralkodása idején jött létre Magyarországon az első szociális minisztérium. A boldoggá avatáshoz előfeltételként szabott egyik csodatétel az egykori portugál gyarmat Brazíliához kötődik: egy ott szolgáló lengyel apáca, akinek lábát súlyos betegség támadta meg, kétségbeesésében IV. Károlyhoz imádkozott, másnapra pedig a nővér teljesen meggyógyult…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
