A svédországi Malmöben rendezett idei Eurovíziós Dalfesztiválról a magyar sajtóban viszonylag kevés hír jelent meg.
Ennek elsősorban az volt az oka, hogy Magyarország már 2019 óta nem vesz részt ezen a rendezvényen és sokan úgy vélik, hogy átpolitizált, giccsbe hajló és olyan társadalmi rétegeknek és csoportoknak igyekszik kedvében járni, mint a homoszexuálisok, az LMBTQ közösség és mások.
Az utóbbi években az oroszellenesség és az Ukrajna iránti elfogult rokonszenv jelei is érzékelhetők, sőt az idei fesztiválon zsidóellenes és palesztinbarát megnyilatkozások is felbukkantak.
Extravagáns megjelenésével folytatta azt a sokéves hagyományt, amely az Eurovíziós Dalfesztivált jellemzi. Sajnálatos módon az is jellemzővé vált, hogy a legtöbb döntőbe jutott szám, de a legtöbb pontot kapott dal is alig éri meg a következő évet, a feledés jótékony homálya borul rájuk.
Az idei fesztiválon egyéb botrányok is borzolták a kedélyeket.
Az Avrotros holland közszolgálati műsorszolgáltató aránytalannak nevezte kizárását. Mint közölte, az énekes a csütörtöki elődöntő után lesétált a színpadról, és amikor a beleegyezése nélkül filmezték, fenyegető mozdulatot tett a kamera, illetve az operatőrnő felé, de nem nyúlt a kamerához vagy a nőhöz.
Zéró toleranciát alkalmazunk a rendezvényeink során tanúsított helytelen viselkedéssel szemben, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a versenyen közreműködő személyzet számára biztonságos munkakörnyezetet teremtsünk. Ennek alapján Joost Klein viselkedése egy egy közreműködővel szemben a versenyszabályok megsértésének minősül”
– írták a rendzvényt lebonyolító Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) szervezői.
Az izraeli Eden Golan énekesnőnek sem voltak nyugodt napjai a svéd városban. A Gázai övezetben zajló izraeli katonai művelet miatt cépontjává vált a palesztinbarát tüntetéseknek. A szombati döntő idején a svéd rendőrség jelentése szerint a Malmö Aréna környékén mintegy 8 ezren tüntettek.
Az énekesnő fellépése alatt a teremben lévő közönség fütyült és zajongott, ami már az elődöntők és a nyilvános próbák alatt is előfordult. Korábban a biztonságiak azt tanácsolták neki, hogy a verseny ideje alatt csak a próbákra és a fellépésekre hagyja el a szállodai szobáját.
Közvetlenül a szombati döntő előtt a norvég zsűri szóvivője lemondott. Alessandra Mele énekesnő, aki tavaly képviselte hazáját a dalversenyen, a TikTok-on jelentette be döntését. Egy rövid klipben kifejtette, hogy Izrael versenyen való részvétele miatt lép ki.
Bár hálás vagyok, hogy megkaptam a lehetőséget, úgy döntöttem, hogy visszalépek”
– mondta.
United By Music, az Eurovízió mottója az oka annak, hogy zenével foglalkozom. A zene összehozza az embereket. De most ezek a szavak üresek”
– tette hozzá.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban kifejtette:
Népirtás folyik, és arra kérek mindenkit, hogy nyissák ki a szemüket, nyissák ki a szívüket. Engedjétek, hogy a szeretet elvezessen benneteket az igazsághoz.”
A közönségszavazáson az izraeli dal azonban több mint háromszáz pontot kapott, és rövid időre az első helyre került. Végül a hangos tiltakozás ellenére a közönségszavazáson Horvátország mögött a második helyen végzett, de a szakmai zsűri döntése nyomán csak az ötödik hely jutott neki.
Az első három helyezett a következő volt: a győztes Nemo összesen 591 pontot szerzett. A második helyezett a horvát Baby Lasagna lett a Rim Tim Tagi Dim című dallal. Ő 547 pontot kapott. A harmadik helyezett az ukrán Alyona Alyona és Jerry Heil lett a Theresa & Maria című dallal. Ők 453 pontot kaptak.
A zászlók körül is támadtak nézeteltérések. Az Európai Bizottság bírálta az uniós zászlók kitiltását. AZ EB szóvivője sajnálatosnak nevezte a lépést. Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy magyarázatot fog kérni a versenyt szervező Európai Műsorszolgáltatók Uniójától (EBU).
A zászló, amelyről beszélünk, az Európa Tanács zászlaja is, amelynek 46 tagja van, és véleményünk szerint sajnálatos, hogy nem lehetett bemutatni a versenyen”
– mondta Eric Mamer, az EU végrehajtó testületének szóvivője.
Az eurovíziós versenyen mind az EU tagállamai, mind az Európa Tanácshoz csatlakozott országok részt vesznek.
Ez ugyan nem az Európai Unió által szervezett esemény, de úgy gondoljuk, semmi sem indokolja, hogy az emberek ne láthassák ezt a zászlót a versenyen”
– tette hozzá.
Schinas szerint az EBU döntése csak „Európa ellenségeit” segítette.
Hihetetlen, amit az EBU tett”
– mondta az EB alelnöke a brüsszeli Politico című lapnak.
A Politico kérdésére az EBU szóvivője azt mondta, hogy „a zászlókkal kapcsolatos politika az Eurovíziós Dalversenyen ugyanaz, mint 2023-ban”.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
