Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949-ben alapították meg Zselízen is a Csemadok helyi alapszervezetét, amely időszak alatt a kulturális egyesület hihetetlenül gazdag tevékenységet fejtett ki. Nem csak dicsőséges múlt, de igencsak tevékeny jelen és biztató jövő is jellemzi az alapszervezetet, amely idén úgy döntött, hogy a jubileumi, 75. születésnapot az egyik legsikeresebb, nagy hagyományú rendezvényével, a nótaesttel köti össze.
„Bár a II. világháború óta nem kellett fegyvert ragadni az otthonaink megvédéséért, de próbatétel akadt annál több, amit keresztútként járt végig a felvidéki magyarság. A legsötétebb időkben, a teljes kilátástalanság közepette kellett helyt állnia elődeinknek. Kitelepítések, deportálások, jogfosztások, vagyonelkobzások, ellehetetlenítések, reszlovakizáció és a sort sajnos hosszan lehetne folytatni, milyen próbatételeket kellett az elmúlt 8 évtizedben kiállniuk a felvidéki magyaroknak. Hogy kiálltuk a próbát, mi sem bizonyítja jobban, hogy 2024-ben is itt vagyunk és ünneplünk. Erre tanít minket a Dobó István esküje is, hogy nem csak nóta szó, Kánaán és vígság közepette kell szeretnünk a hazánkat, a kultúránkat a nemzetünket, de akkor is amikor nehézségek sora elé állít minket. Persze azt is tudjuk, hogy sírva vigad a magyar” – mutatott rá ünnepi beszédében Sárai András, a helyi szervezet elnöke.
A zselízi kultúrházban tartott ünnepségen fellépett a Csemadok mellett létrejött, azóta önállóan működő Zselízi Hangok és a Franz Schubert Vegyeskar, de felléptek a magyar tannyelvű alapiskola és a Comenius Gimnázium diákjai is. Köszöntő beszédet tartott Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Juhász András, a város polgármestere és Berényi József a Szövetség Európai Parlamenti listavezetője.
Az ünnepség alkalmával munkásságáért való elismerés jeléül kitüntető oklevélben részesítették Gáspár Gizellát, Krizsovics Erzsébetet és Nagy Máriát, akik hosszú évtizedek óta tevékenykednek aktívan a zselízi magyar kultúráért. Továbbá posztumusz díjban részesítették Kántor János két gyermekét Mónikát és Jánost.
Az alapítási ünnepség után került sor a nagy hagyományokkal rendelkező nótaestre, ám az előzőektől eltérően idén hiányos volt a fellépő nótások sora. Tavaly ugyanis elhunyt a legendás zselízi nótakirály, Kántor János, aki korábban házigazdája volt ezeknek az esteknek. Kántor Jánosra nótatársa, a farnadi Nagyné Baka Ella emlékezett meg fellépése előtt. Csenger Tibor, Nyitra megye alispánja, az est fővédnöke pedig bejelentette, hogy ezután Kántor János nevét fogja viselni ez a nótaest.
Május 4-én, ahogy az lenni szokott a környék legékesebb hangú előadói adóztak együtt Kántor Jani bácsi emlékének és áldoztak a magyar nóta oltárán a zselízi művelődési otthonban.
A rendezvény nevét egy Mikszáth-regényből kölcsönözték, amit 1973-ben Zselízen a Csemadok színjátszó társulata 3 felvonásos darabként adott elő nagy sikerrel.
„Nem véletlenül tartja a mondás is, hogy sírva vigad a magyar. Talán nincs olyan ember, akinek ne lenne kedvenc nótája, aki még ne könnyezett volna meg egy-egy szívszorító dallamot, vagy éppen ne mulatott volna át egy éjszakát hegedűszóra. Tagadhatatlan, hogy igény van rá. A magyar dal a magyar nyelv, a magyar kultúra része, fontos szerepet tölt be anyanyelvünk megbecsülésében, a magyar öntudat erősítésében. Minden embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. A magyar nóta a magyar nemzet kincse, mert a legőszintébb hangon szól a magyar ember öröméről és bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról” – nyilatkozta az est házigazdája, Cserba Gabriella.
A főszerepben összesen 15 előadó állt: Fegyvernekről, Nagyné Baka Ella Farnadról, Bús Katalin Pogrányból, Smid Erzsébet Bényből, Bartiné Tóth Éva Kéméndről, Juhász Irén Párkányból, Hlavácsné Tőke Veronika, Szolár Marika, Haluz Márta mindhárman Fegyvernekről, Kovács László Ebedről, Kiss György Fegyvernekről, Mészáros András Fegyvernekről, Gál Zoltán Andódról, Kovács Gyula Vámosladányból. Két sztárvendége is volt a nótásoknak, hiszen nem csak köszöntőbeszéddel, de kedvenc nótáinak előadásával is jeleskedett Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, illetve Nagy Andrea doktornő is, aki zselízi gyógyászként új szerepben mutatkozott be.
Az énekeseket Mezey Zsolt prímás és cigányzenekara kísérte, igazán remekül, olyan hangulatot teremtve, mely egészen éjszakába nyúlóan kitartott a közönség aktív részvételével.
Az egészest, úgy a Csemadok 75-ös, mint a nótaest részét a népszerű zselízi TV-s műsorvezető, Récsei Noémi vezette.
Hogy van jövője és reménye a Csemadoknak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy jelen rendezvény volt az alapszervezet idei 17. aktivitása.
Csonka Ákos/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
