Az egész világon észlelték péntek este a sarki fényt, ami nem másnak, mint a mágneses viharnak köszönhető, a mostanihoz hasonló erősségű vihar utoljára húsz éve fordult elő.
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon lehetett látni péntek éjszaka az aurora borealist, magyarul a sarki fényt – derül ki BBC riportjából. Amerikától kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Kínáig mindenhol feltűnt az égbolton a jelenség. A kamerák élénk rózsaszín égboltot rögzítettek Ausztria felett, és lilát Németországban, de többek között Szlovákiában, Svájcban, Dániában és Lengyelországban is élvezték a fényshow-t. A Földet utoljára 2003-ban érte a mostanihoz hasonló extrém geomágneses vihar, tehát a pénteki esemény rendkívül ritkának számít.
Szombaton is látható lesz a sarki fény
A pénteken bekövetkezett extrém geomágneses vihar a legmagasabb G5-ös kategóriába került, így az Aurora aktivitása jó eséllyel szombaton is kitarthat. Bár a geomágneses vihar továbbra is az „erős” kategóriába tartozik, az előjelek alapján előfordulhat, hogy nem éri el a pénteki szélsőséget.
Érdemes a fényszennyezéstől távol eső helyet keresni, ahol tiszta kilátás nyílik az éjszakai égboltra. A CNN meterológusa, Chad Myers azt javasolja, hogy legalább fél órát mindig célszerű várni, míg a napkitörés következő hulláma, ami a sarki fényt okozza, meg nem érkezik. Azt is jelezte, hogy a jelenség várhatóan három napig fog tartani, tehát az egész hétvégén látható lesz.
Mitől rózsaszín az ég?
Az aurora borealis fényes, kavargó fényfüggönyként jelenik meg az éjszakai égbolton, színe a zöldtől a rózsaszínig és a skarlátig terjed. Ezt az okozza, hogy a nap töltött részecskéi gázokhoz jutnak a Föld légkörében. A színek annak köszönhetők, hogy a Föld légkörében lévő különböző gázokat a töltött részecskék energiával látják el.
A Föld légkörének két leggyakoribb gáza a nitrogén és az oxigén. Az oxigénatomok zölden világítanak – ez a szín látható leggyakrabban az északi fényben, míg a nitrogénatomok lilát, kéket és rózsaszínt bocsátanak ki.
A leglenyűgözőbb aurora borealisok akkor fordulnak elő, amikor a Nap valóban nagy részecskefelhőket bocsát ki, ezek az úgynevezett koronális tömegkilökődések.
VG.hu, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
