Hszi Csin-ping kínai elnök a héten Európába látogatott. Első és legfontosabb találkozóját Emmanuel Macron francia elnökkel bonyolította le, aki a Ursula von der Leyent is meghívta a háromoldalú tárgyalásokra. Az európai sajtó Kína szorongatásáról ír, a kínai sajtó korrekt kapcsolatokat emleget és az „új hidegháború” elkerülését emelte ki. Egy valami biztos: a franciák ezzel alaposan megalázták a németeket.
Olaf Scholz német kancellár nemrég járt Pekingben, hogy gazdasági áttörést érjen el a kínaiaknál. Csakhogy eredmény nélkül tért haza. Ez a német kormány gyengeségét és a német gazdaság gyengülését egyaránt jelzi.
Hszi Csin-ping a találkozón arról beszélt, hogy Kínának és Franciaországnak fenn kell tartania a kölcsönösen előnyös gazdasági előnyöket, és elleneznie kell az ipari és ellátási láncok szétválasztását és megzavarását. Ezzel burkoltan az EU (és mögötte az USA) azon szándékára utalt, hogy vámokkal és kvótákkal korlátot szabjon az európai-kínai kereskedelmi kapcsolatoknak.
A kínai elnök azt is kijelentette, hogy Kínának és Franciaországnak egyaránt fenn kell tartania a szuverenitást és fel kell lépnie az „új hidegháború” és a „blokkok közötti konfrontáció” ellen.
Vang Jivej, a Kínai Renmin Egyetem Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója hétfőn a Global Timesnak nyilatkozta, hogy Hszi franciaországi látogatása Kína Európa-diplomáciájának csúcspontja.
Teljesen más szellemben írtak az eseményről a nyugat-európai sajtóban.
A Politico és a Reuters szerint Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron közösen „fejtettek ki nyomást” Hszire, hogy „kiegyensúlyozottabb” kereskedelmet folytasson Európa kapcsán. Miről van szó?
Európa magas lóról beszél,
Az európaiak vám- és kvótaintézkedéseket (de akár szankciókat is) fontolgatnak Kínával szemben, amiért az európai termékek nehezebben jutnak be Kínába, mint a kínaiak Európába.
Elsősorban az autóipar szenved a körülményektől. Az EU nagyon akarja a vezető pozíciót a globális elektromos-autó piacon, csakhogy a kínaiak gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban látják el a piacot, mint az európaiak. Brüsszelnek névleg az fáj, hogy míg a kínai BYD, SAIC vagy Geely autóinak EU-ba történtő importjára csak 10 százalékos vám van érvényben, addig az európai autógyártóknak 25 százalékos importvámot kell fizetnie, ha Kínába akarnak exportálni.
Ez azonban csak a felszín. A fő probléma az, hogy az Európai Unió az orosz-ukrán háborúra hivatkozva hozott szankciók miatt versenyképessége nagy részét elvesztette, és miközben az olcsó kínai dömpingre panaszkodik, valójában nem tud kellő hatékonysággal gyártani saját kontinensén, így nem tudja tartani a lépést az árversenyben.
A brüsszeli kettős mérce itt is szemet szúr. Miközben az Egyesült Államok a maga többszázmilliárdos adókedvezményes csomagjával valósággal kiszippantja az európai működőtőkét a tengerentúlra, Brüsszel ezt némi morgolódás mellett, de mégiscsak tétlenül nézi. Márpedig az USA meghosszabbított kezeként működő brüsszeli technokratáknak köszönhetően Európa nagyrészt levált az orosz energiahordozókról, helyette drágában amerikai vagy USA-érdekeltségű alternatívákat importál.
Közben a versenyképesség megzuhanásával egyes ágazatok, például a német vegyipar a jobb körülményeket biztosító Kínába költözött ki.
Magyarra lefordítva: Európa gazdaság mélyvölgybe vezényelte magát az USA javára, és most Kínával is összerúgná a port, ami megint csak az amerikai érdekeket szolgálja.
A hírek szerint jelenleg is folyik egy vizsgálat Brüsszelben arról, hogy kell és ha igen, milyen kvótákat illetve importvámokat vetnének ki a kínai termékek egyes csoportjaira. Összesen 100 dömpingellenes vizsgálat folyik Kína kapcsán. Megjegyezzük, hogy az ukrán gabona-, élelmiszer- és ipari és dömping ellen hasonló erőfeszítéseket nem látni.
Azt a legtöbb elemző elismeri, hogy az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok romlása még az eddigieknél is súlyosabb gazdasági problémákat okozna Európának, tekintettel arra, hogy az EU elsőszámú kereskedelmi partnere ma már Kína.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
