Rossz gyakorlat mind a harmadik világból érkezett vendégmunkások foglalkoztatása, mind a támogatása azon országoknak, amelyekből migránsok érkeznek nagy számban az Európai Unióba – derült ki abból az eszmecseréből, amelynek moderátora Schaller Baross Ernő volt.
A fideszes európai parlamenti képviselő úgy engedte el a füle mellett beszélgetőtársainak, Hans Georg Maassennek, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal korábbi elnökének és Ben-Oni Ardeleannak, a román Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselőjének a véleményét, mintha ez a kijelentés nem a magyar kormánynak a mindennapos munkaerő-behozatali gyakorlatáról szólna.
Az amerikai populista jobboldal Budapestre importált CPAC konferenciájának kiemelt témája volt a migráció, és hogy ezt hogyan kezeli az Európai Unió. A román politikus a következő megállapítást tette a rendezvényen: „A kormányoknak, a politikusoknak is a bűne, amikor azt mondják, hogy nincs elég munkaerő az országukban. Azt gondolják, hogy ha országaikba viszik ezeket az embereket, azok dolgozni fognak, segíteni fogják a gazdaságot, és növelni a költségvetést, ugyanakkor mindez nagyon költséges. A kormányoknak, a népnek a biztonságért nagyon nagy árat kell fizetnie. Sok problémát okoznak és sokat lehet veszíteni, ami a nyereséggel egyáltalán nincs összhangban” – vélte.
Az Orbán-kormány gyakorlatát is kikezdő kritikára a Fidesz politikusa egyáltalán nem reagált, úgy tett, mintha el sem hangzott volna, helyette azzal a kérdéssel fordult a partnerei felé, hogy támogatni kell-e azokat az országokat, ahonnan a migránsok érkeznek, annak érdekében, hogy az emberek a hazájukban maradjanak, és ne keljenek útra.
A kérdésére először Hans Georg Maassen válaszolt, akinek válasza ugyancsak épp az ellenkezője volt az Orbán Viktor hangoztatta „stratégiai irányvonalnak”.
A német politikus ezt mondta: „Túl nagy kívánság, mert nem nagyon tudjuk javítani a helyzetüket. Németország milliárdokat küld a migránsokat kibocsátó országoknak, s ez mégsem segít. A valósággal szembe kell néznünk. Ezeknek az országoknak maguknak kell segíteniük a saját helyzetükön. Ezen országok kormányai nem hajlandóak, és nem igazán érdekeltek abban, hogy segítsék a saját népüket, vagy hogy megoldják a problémáikat. Sokkal inkább abban érdekeltek, hogy pénzt szerezzenek tőlünk” – fűzte hozzá.
A román Ben-Oni Ardelean az előtte szólóhoz hasonlóan vélekedett a távoli segítségnyújtás hatékonyságáról. Mint fogalmazott, „keresztény megközelítés, hogy együtt érezzünk velük. És valóban, a szegény nemzetekkel együtt kell éreznünk. A legtöbb segítséget meg kell adnunk, pénzzel és más módokon. Azonban nagyon fontos tudni, ha nem vagyok képes valakin segíteni, akkor ez az idő elpocsékolása.” Ezután akár tanácsként is értelmezhetően egy különös hasonlattal élt.
„Ha repülővel utazom, a légikísérő azt kéri, hogy veszély esetén az oxigénmaszkot először saját magam vegyem fel, majd utána segítsek a gyerekemnek. Mert ha először a gyereknek próbálsz meg segíteni, akkor akár meg is halhatsz. Ez a megközelítés, amit követni kellene.”
Schaller Baross Ernőnek, a kormánypárt politikusának ehhez sem volt semmi hozzáfűznivalója.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a kétnapos Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) első napján a Millenárison 2024. április 25-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
