Titokzatos férfi lépett elő kedd reggel a Fővárosi Törvényszék földszinti tárgyalótermében. A Schadl–Völner-per tanúkénti meghallgatására érkezett, majd kérte, hogy adatait kezeljék zártan, így nem derült ki a férfi neve, csupán első számú tanúként nevezte őt a továbbiakban az eljáró bírónő, Tóth Erzsébet.
A férfi részletesen számolt be a saját életútjáról, azonban a korrupciós üggyel kapcsolatban már bajba ütközött. A kérdésekre néhol nem tudott válaszolni, vagy teljesen máshogy emlékezett ahhoz képest, amit korábban az ügyészségen vallott.
Egyetemről a végrehajtókhoz
Az egyes számú tanú kalandos utat járt be, mielőtt a végrehajtás pályájára került volna. Dolgozott az Országgyűlési Hivatalnál, a külügyminisztériumi Diplomáciai Szolgálatnál, majd több egyetem jogi karán is megjelent oktatóként. Ott ismerkedett meg Trócsányi László egykori igazságügyi miniszterrel. A tanú elmondása szerint a rosszul fizető tanári szakmát egy jobban keresőre akarta cserélni, így volt tanítványai hatására megcsinálta a végrehajtói szakvizsgát, és egy monori irodába adta le a jelentkezését.
Az előző héten a korrupciós ügy hetedrendű vádlottját, Sz. Balázst hallgatta meg a bíróság, aki a monori iroda vezetője volt. Az egykori végrehajtó a váddal egyezően beismerte, hogy a végrehajtói irodáért cserébe 190 millió forintot adott Schadl Györgynek. A tanúkénti meghallgatásán a férfi már azt állította, hogy a végrehajtói kar akkori elnökével nem találkozott a pénzek átadása miatt, csak a titkárnőnek adta át az összeget. Arról már nem tudott, hogy az összeg valóban megérkezett-e Schadl Györgyhöz. Állítása szerint meg is lepődött a történteken, mert a főnökét becsületes embernek ismerte meg. F. Vivient a nyers stílusa miatt inkább igyekezett elkerülni, így arról sem tudott, hogy az irodát vezető S. Zoltán az ő párja.
Hiányos az emlékezete
A most megszólaló tanút többször is figyelmeztetnie kellett a tanácselnöknek, mert gyakran „nem tudom”-mal válaszolt a kérdésekre, és a válaszai a tanúvallomásával sem voltak összhangban. Azzal védekezett, hogy nem célja a hamis tanúzás, de idővel megkopott a memóriája, így már nem tud pontos dátumokra vagy körülményekre visszaemlékezni.
A 2021-es letartóztatások után egy ügyvéddel egyeztetett, hogy mihez kezdjen a kollégáitól kapott szóbeszéddel, így a szakember tanácsára fordult azokkal az ügyészséghez. A nyomozati vallomásának ismertetése közben az információk forrására leginkább úgy válaszolt, hogy azok kari információk.
A tanú beszámolója szerint a végrehajtói kinevezésekről a szakmai folyóiratban cikkek jelentek meg, amelyeket ő tüzetesen átolvasott. Ezekben az írásokban ugyanis a frissen kinevezett végrehajtók életútját mutatták be, akik szerinte teljesen máshonnan érkeztek.
A férfi évek óta csupán helyettesi kinevezést kapott, hiába próbálkozott önálló irodához jelentkezni, az soha nem jött össze. A tanú a végrehajtók rendezvényein nézte, hogy az eseményre ki mivel érkezik, és kivel áll le beszélgetni. A vacsorák alatt, miután a társaság már bőven fogyasztott az alkoholos italokból, leült velük beszélgetni, a pletykákat pedig később lejegyzetelte. Egyes nevek mellé a stróman jelzőt is odaírta, de a tárgyaláson már úgy válaszolt, nem tudja, kik ezek az emberek.
A végrehajtók tejelnek Schadl Györgynek a kinevezésekért – állította a tanúvallomásában, majd megemlítette, hogy az egyik végrehajtónak 70-80 millió forintot kellett fizetnie az irodájáért. Konkrétumot azonban nem tudott mondani, azt hajtogatta, minderről csak pletyka szintjén hallott.
Schadl György nem ért a római joghoz
A tárgyalás első fele után a második részben sem emlékezett többre a tanú, többek között arra sem, hogy miután érzett késztetést arra, hogy vallomást tegyen az ügyészségen. A vádhatóság ugyanis nem kereste a végrehajtó-helyettest, hogy részt vegyen a büntetőügyben.
Az információi forrásaként legtöbbször későbbi felettesét nevezte meg, vagy általános végrehajtói pletykaként hivatkozik arra. Schadl György védője, Morvai Attila felhívta a figyelmét arra, hogy önálló gondolatként csupán egyvalakivel kapcsolatban tudott információt megfogalmazni, az pedig F. Vivien volt.
Strómanként több embert is megnevezett, majd Schadl Györgyről a jegyzeteiben közölte:
A férfi ragaszkodott ahhoz, hogy ez a mondata benne legyen a vallomásában. Mostanra már azt mondta, hogy Schadl Györgyöt nem ismerte, és a vádhatóság feladata ellenőrizni, hogy az általa elmondottak fedik-e a valóságot. Állította, hogy senki nem fenyegette meg, de egy héttel a vallomása után már kérte az ügyészséget, hogy névtelen lehessen, mert a bűncselekmény tényállását hamarosan bűnszervezetben elkövetettnek fogják átminősíteni. Ez azonban nem történt meg az eljárás alatt.
A bírónő kérdésére állította, hogy a konkrét személlyel szemben nem volt benne tüske, amiért a több mint 100 pályázatából egyet sem nyert el, de kellemetlen érzés maradt benne. Sérelmet érzett, amiért ő igyekezett végrehajtói helyet elnyerni, eléggé képzettnek érezte magát hozzá. Az ügyészségi meghallgatásával remélte, hogy fény derülhet a pályázati anomáliákra és arra, hogy miért nem nyerhetett a pályázatokon.
Schadl György kérdésére válaszolva a tanú elmondta, hogy a vádlottal mindössze két alkalommal találkozott:
Schadl György és Völner Pál viszonyáról ugyanakkor nem tudott semmit, csak feltételezte, hogy ismerhetik egymást, írja az Index.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
