Ki kell állni amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, a versenyzők megbüntetése efféle okok miatt elfogadhatatlan, ahogy a felvetés is, hogy egy nemzet sportolóit ne engedjenek részt venni az olimpián – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sporttudomány és Innováció című szakmai konferencián először is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrajnai háború szele, a háborús pszichózis mára betört az élet azon területeire, ahova nem lenne szabad, a helyzet így még reménytelenebb.
“Emlékszünk az olimpia béketeremtő, senki által nem vitatott szerepére. Emlékszünk, hogy egymással adott esetben hadban álló országok sportolói borulnak egymás nyakába a küzdőtéren vagy a pályán egy-egy mérkőzés vagy küzdelem után. És azt hiszem, a mostani helyzet súlyosságát mutatja az a tény, hogy mára a sport világa is teljes mértékben átitatódott a geopolitikával, az ideológiai megközelítéssel” – jelentette ki.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ő maga már bőven a háború előtt is ellenezte az orosz sportolók doppingvádak miatti kizárását.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy természetesen nem a doppingolás mellett kampányol, hanem csak a kollektív bűnösség elve ellen, ugyanis a vétkeseket valóban meg kell büntetni, de nem szabad miattuk egy nemzet minden sportolóját megbélyegezni.
– húzta alá.
“Hogyha ráállunk erre a vonalra, akkor onnantól kezdve ki tudja, milyen hatalmi központok mondhatják meg egy idő után, hogy mely szempontok alapján ki vehet részt egy versenyen és ki nem, ki hallgathatja meg a himnuszát és ki nem” – tette hozzá, felszólalva a kettős mércével szemben is.
– mondta.
“Azt gondolom, hogy a sportolók megbüntetése geopolitikai okok miatt, és a politikai nyilatkozatokra kényszerítésük elfogadhatatlan” – szögezte le.
Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy a hazai sportinfrastruktúra-fejlesztések világszerte jogosan vívják ki az elismerést, sehol másutt nem is volt tapasztalható ezen a téren akkora fejlődés az elmúlt egy-két évtizedben, mint Magyarországon.
Három okot sorolt fel ennek eredőjeként. Az első, hogy szavai szerint egy ország nagysága nem csak a területétől vagy gazdaságától függ, hanem attól is, hogy milyen eseményeknek tud jó házigazdája lenni, márpedig ezen a téren hazánk az utóbbi években igen sikeres volt.
– idézte fel.
Fontosnak nevezte emellett a sportakadémiák fejlesztését is, és üdvözölte, hogy egyre inkább adottak a feltételek a legjobb teljesítményhez mind az infrastruktúra, mind a szakemberek vonatkozásában.
A harmadik okként pedig azt jelölte meg, hogy a sportlétesítmények fejlesztése lehet a legjobb eszköz, amit “az állam segítségként a szülők kezébe adhat a gyerekek szabadidejéért vívott harcban”, különös tekintettel az egyre szélesebb körű digitalizációra, a virtuális valóságra.
– emelte ki.
A miniszter végül kitért a sport és a külpolitikai érdekérvényesítés kapcsolatára is, aláhúzván, hogy van pár hívószava Magyarországnak a világban, és ezek közül az egyik legfontosabb Puskás Ferenc, hiszen máig nem lehet olyan messzire utazni, ahol az emberek ne hallottak volna a legendás labdarúgóról.
“Én azt gondolom, hogy ezért a magyar sportra, a magyar labdarúgásra, a magyar kosárlabdára, kiváló sportolóinkra mint egy ilyen értékre kell tekintenünk” – vélekedett.
“A sportban keletkező emberi kapcsolatokat nekünk használnunk kell (.) Elindítottunk egy programot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Magyar Diplomáciai Akadémián, amelynek a célja, hogy az aktív sportpályafutásukat befejező válogatott sportolókat meghívjuk a külügyi szolgálatba” – közölte.
(MTI)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
