Kovács Bence, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa elmondta, hogy hétfőn tárták fel Nagycenken a Széchényi Mazóleumban Wurmbrand Franciska kriptáját.
Kovács Bence, a Magyaraságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja tudományos munkatársa a kutatóközpont legújabb tudományos tevékenységeiről tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyaraságkutató Intézetben 2024. április 11-én. A kutatóközpont kutatói Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumban folytatnak archeogenetikai kutatásokat: Széchényiné Wurmbrand Franciska genetikai analízise további Árpád-házi királyok azonosításában segíthet. MTI/Purger Tamás
A Magyaraságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontjának kutatói Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumban folytatnak archeogenetikai kutatásokat: Széchényiné Wurmbrand Franciska genetikai analízise további Árpád-házi királyok azonosításában segíthet.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett: az székesfehérvári osszárium feltárása és a vizsgálatok folyamatosan zajlanak.
Felidézte, a feltárt csontvázak mintáinak mindegyikén megtörtént a genetikai vizsgálat. Százharminc minta esetében azonban olyan mértékben degradálódott a genetikai örökítőanyag, hogy azokat más módszerrel is meg kell vizsgálni.
Az Árpád-háziak esetében III. Béla férfiakban öröklődő DNS-szakasza ismeretében nagyon könnyen megmondható, hogy valamelyik férfi csontváz Árpád-házi-e, vagy sem – hangsúlyozta a főigazgató.
Elmondta: ahhoz, hogy az azonosítás megtörténjen, több módszer is rendelkezésre áll: az egyik az, hogy egy nagyon közeli hozzátartozótól vesznek mintát összehasonlítás céljából. A közeli genetikai rokonság bizonyítja a személy kilétét – tette hozzá.
A vizsgálatokhoz referenciaszemélyek szükségesek: kilenc referenciaszemély kellene Európából ahhoz, hogy az Árpád-házi, valamint a vegyesházi királyokat is könnyen és nagyon biztosan beazonosíthassuk – fűzte hozzá Kásler Miklós.
Hozzátette: van egy másik módszer is, mely révén egy matematikai algoritmussal számolhatók ki a nemzedékek, illetve van egy harmadik lehetőség is, amikor a leányokban öröklődő genetikai anyagot határozzák meg, mivel az első generációban markánsan megjelenik az apai mellett az anyai átörökítőanyag is.
„A munkatársainkkal együtt eljutottunk 23 nemzedék után Wurmbrand Franciskához, aki gróf Széchényi Lajos felesége volt az 1800-as évek elején. Ő a huszonharmadik leányági leszármazottja II. Vak Béla feleségének, Szerbiai Ilonának” – fogalmazott Kásler Miklós.
Kiemelte: Széchényiné Wurmbrand Franciska grófnő (1797-1873) családját megvizsgálva anyai egyenes ágon el lehet jutni az Árpád-házba házasodott Szerbiai Ilonáig (Jolán), aki II. Vak Béla felesége volt. Szerbiai Ilona több gyermeke között található II. Géza, II. László, valamint IV. István király is.
A mitokondriális öröklődés, valamint a genetika szabályait és törvényeit figyelembe véve Wurmbrand Franciska, II. Géza, II. László, valamint IV. István mitokondriális haplocsoportja megegyezik. Wurmbrand Franciska genetikai vizsgálata ezáltal közelebb viheti a kutatókat a nevezett királyaink beazonosításában – hangsúlyozta a főigazgató.
Kovács Bence, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa elmondta, hogy hétfőn tárták fel Nagycenken a Széchényi Mazóleumban Wurmbrand Franciska kriptáját.
Mint mondta, ezt követően a grófnő koponyájából fogmintavétel történt. A DNS-kivonás pedig pénteken kezdődik meg és jövő hét elején fog befejeződni.
Ezután egy másfél hetes komplex laboratóriumi folyamat kezdődik meg, mely révén Wumbrand Franciska teljes genetikai állományát meg fogják tudni határozni – tette hozzá Kovács Bence.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
