A Wall Street Journal (WSJ) amerikai napilap megváltoztatta az Ukrajnának szánt lőszer beszerzésére irányuló cseh kezdeményezésről szóló cikkének címét a közösségi médiában megfogalmazott széles körű kritikák nyomán.
Az olvasókat felháborította, hogy a Cseh Köztársaságot „kis volt szovjet szatelitként” jellemezték. Bijan Sabet, az Egyesült Államok prágai nagykövete is csatlakozott a bírálókhoz.
„Kedves WSJ. Kijavítottam helyetted” – írta Sabet az X közösségi médiában a szerkesztett fotó feliratáról. Ezen áthúzta a vitatott feliratot, és a következő szavakkal helyettesítette: „Több mint 30 éve demokratikus ország és fontos NATO-szövetséges”.
A NAFO, az orosz propaganda ellen küzdő önkéntesek egyesülete szintén reagált a cikkre. Nyílt levelet küldött az újságnak, amelyben kifogásolta a jelenlegi Cseh Köztársaság identitásának a szocialista múltból való levezetését.
Nemcsak azért álltunk az élen Ukrajna megsegítésében, mert nálunk a legmagasabb az egy főre jutó ukrán menekültek száma az összes ország közül, hanem azért is, mert mi voltunk az első ország, amely harckocsikat küldött Kijevbe”
– mutat rá a levél a cseh támogatás jelentős eredményeire.
Az Ukrajnának szánt lőszerek beszerzésére irányuló cseh erőfeszítéseket tehát ebben az összefüggésben kellene ábrázolni, nem pedig semleges, „elavult, hosszú és soviniszta múltra visszatekintő, kisebbrendűséget sugalló kifejezésekkel”.
Mi már messze magunk mögött hagytuk a hidegháborús múltat, és itt az ideje, hogy Önök is ezt tegyék”
– zárul ékesszólóan a levél.
A nyílt levelet a cseh állampolgárok mellett Toomas Hendrik Ilves volt észt elnök is aláírta. Mint a levélben megemlíti, talán a leggyakrabban éppen a balti köztársaságokat említik a „posztszovjet államok” között.
A WSJ végül megváltoztatta a címet a honlapján, és hétfőn a cikk „Csehország nagy szerepet játszik az Ukrajnába irányuló tüzérségi lövedékek szállításában” címmel jelent meg a címlapon.
A cikkben a napilap Csehországot Ukrajna egyik leglelkesebb támogatójaként írta le az orosz agresszió elleni védekezésben. Állítólag mintegy 800 000 tüzérségi lövedéket biztosított a világ különböző beszállítóitól, és további 700 000-et azonosított, amelyeket további finanszírozással lehetne megrendelni. Prága olyan országokban is vásárolna, amelyek jelenleg Moszkva szövetségesei. Ezekből eddig 300 000 lövedék első részletét biztosították, és Németország ajánlotta fel messze a legnagyobb hozzájárulást.
Az ország korábbi hovatartozása a volt szovjet blokkhoz váratlan áldásnak bizonyult a lap szerint. Csehország jelentős fegyveripart örökölt, amelynek világszerte vannak vásárlói, és jó kapcsolatokat ápol a globális dél számos országával, amelyek nagy készletekkel rendelkeznek a szovjet korszakból származó fegyverekből, és képesek továbbiak előállítására.
„A cseh kezdeményezés segít Ukrajnának stabilizálni a frontot és visszaszerezni a fölényt”
– mondta Nico Lange, a német védelmi minisztérium volt vezérkari főnöke. Elemzők szerint Ukrajnának havonta akár 200 ezer lőszerre is szüksége van különböző kaliberű lőszerekből, hogy ellensúlyozni tudja az orosz támadást.
A WSJ ezzel összefüggésben rámutat továbbá, hogy az EU teljes katonai termelésének akár a felét is harmadik országokba exportálták 2023 közepéig, nem Ukrajnába.
Az ország illetékesei szerint az amerikai termelés az idei év végére havi 70 ezer tüzérségi lövedéket tesz majd ki, és 2025 közepére 80 ezer lövedékre emelkedik. Az EU közölte, hogy lőszergyárai 2024 végére évi 1,4 millió, 2025 végére pedig kétmillió lövedéket lesznek képesek előállítani.
A kemény gazdasági szankciókkal sújtott Oroszország tüzérségi gyártása a brit RUSI Intézet szerint évi hárommillió tüzérségi lövedéknél kell, hogy stabilizálódjon.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
