Orbán Viktor: háború vagy béke?

Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai  választáson – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az 1848/49-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett állami díszünnepségen a Múzeumkertben. Több tízezres hallgatósága előtt kijelentette: ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, „el kell foglalnunk Brüsszelt”, változást kell elérnünk az Európai Unióban.

A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta: Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell. „Az igazság oldalán állsz vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást? El kell dönteni, a magyar igazság ösvényén indulsz el vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz; követ törsz vagy katedrálist építesz. Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság, háború vagy béke.(…) Nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed?” – fogalmazott.

Felidézte: Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire. „Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is” – fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát.

Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, ’56-ban meglékeltük a világkommunizmust, és ’89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Sztambulban, Berlinben, Moszkvában és Bécsben is rájöttek, mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket – összegzett Orbán Viktor. Hozzátette ugyanakkor: a kiegyezéssel pedig megmutattuk, hogy ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár. Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. „Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt” – közölte. Hozzáfűzte: 1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.

„Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék” – fogalmazott. Hangsúlyozta azt is: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sőt szembefordult velük. Nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék az európai vállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék egész Európát – fűzte hozzá. A kormányfő kiemelte: „mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra” – mondta. Kijelentette: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.

Értékelése szerint azonban a magyarok Brüsszelből béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptak. Becsaptak bennünket, de ideje, hogy fellázadjunk és helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését – tette hozzá. Azt mondta, a magyarok nincsenek egyedül, mert a lengyeleket ugyan elsodorta „a Soros-féle baloldal szökőárja”, de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is.

Orbán Viktor várakozásai szerint sorsfordító év lesz az idei. Az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk a többség a nyugati világban, nagy esélyek nyílnak meg előttünk – jelentette ki. Értékelése szerint szuverenista fordulat előtt állnak Amerikában és Európában is, „helyreállhat a normális élet”, s megnyithatják a nyugati nemzetek új nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását. Kivéve azok – folytatta – akik „kiírták magukat a történelemből”, „megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket”, „hitszegő módon hátba támadták a hazájukat”, akik „aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy elvegyék a tanárok és az óvónők pénzét”, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, „akik harminc brüsszeli ezüstért eszement genderaktivisták kezére adnák a gyermekeinket”, akik „eladták magukat és megvették őket kilóra, hogy hatalomra kerüljenek”.

Nekik az árulók sorsa jut majd – mondta, majd Szabó Magdát idézve hozzátette: az „árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha”. A kormányfő a magyar forradalmat jellemezve azt mondta: az nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Felidézte: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, mi magyarok „verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára”. „Ez volt az első békemenetünk” – jegyezte meg. Hozzátette: a magyarok puskalövés nélkül kiszabadították a politikai foglyokat, színházba mentek, nemzeti darabot néztek, a szünetben Nemzeti dalt énekeltek és estére győztek, napra pontosan kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán.

Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják – hangsúlyozta. Kijelentette: nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden. Úgy fogalmazott: a márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.

MTI

The post Orbán Viktor: háború vagy béke? appeared first on Külhoni Magyarok.

Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »