Kinek kell B típusú adóbevallást készítenie? Kulcsár Péter2024. 03. 15., p – 19:19
A természetes személyektől eltérően a jogi személyek a bevételeik nagyságától függetlenül kötelesek kidolgozni az adóbevallást. A vállalkozók és azok, akiknek az alkalmazotti fizetésen kívül volt egyéb bevételük is, B típusú adóbevallási ívet töltenek ki. Aki az adója 2%-val szeretne támogatni valamilyen civil szervezetet, azt az adóbevallással együtt kell megtennie.
Akinek a tavalyi éves összjövedelme meghaladta a 2461,41 eurót, el kell számolnia a bevételeivel és az adóval. Azoknak az önálló kereső tevékenységet folytató természetes személyeknek is ki kell tölteniük az adóbevallási ívet, akik ugyan tavaly 2461,41 eurónál kevesebb bevételre tettek szert, de veszteséget könyveltek el.
A bevétel nagyságától függetlenül az űrlapot akkor is ki kell tölteni, ha arra az adóhivatal felszólít. Önálló kereső tevékenységet folytató személynek számítanak a vállalkozók, a szabadfoglalkozásúak (pl. adótanácsadók vagy akik valamilyen művészi teljesítményért honoráriumot kaptak), illetve akik mezőgazdasági termelést végeznek, az ún. önállóan gazdálkodó gazdák.
Az adóbevallást akkor is el kell készíteni, ha év közben megszűnt a vállalkozásunk, netalán csak egyetlen napig volt vállalkozói engedélyünk, viszont így jövedelemre tettünk szert. Azok a vállalkozók is kötelesek adóbevallást készíteni, akik felfüggesztették vagy végleg befejezték a vállalkozást. Ugyancsak adóbevallást köteles leadni, aki valamilyen művészi teljesítményért honoráriumot kapott, netalán pénzügyi tanácsadóként jegyezték.
Csak azoknak a jogi személyeknek nem kell adóbevallást leadniuk, amelyek nem vállalkozás céljából jöttek létre – ilyenek pl. a polgári társulások –, és amelyek rendszerint csak olyan bevétellel rendelkeznek, amely nem képezi adó tárgyát, illetve amelyből forrásadót vonnak le. A jogi személyek törvényből kifolyólag adóznak a tevékenységükből és a vagyonuk értékesítéséből, felhasználásából befolyt haszonból. Az adóbevallás kidolgozása előtt, az adózási időszak végén zárszámadást kell készíttetni, de ez nem képezi az adóbevallás részét.
B típusú nyomtatvány
A vállalkozók B típusú adóbevallási ívet töltenek ki. Ezt az űrlapot kell választaniuk azoknak az alkalmazottaknak is, akiknek az alkalmazotti fizetésen kívül volt egyéb bevételük is, például bérbeadásból, értékpapírból, ingatlan értékesítéséből, nyereményből stb. A vállalkozók már csak elektronikus úton tartják a kapcsolatot az adóhivatallal, azaz e-nyomtatványt adnak le, ezzel szemben a nem vállalkozók kitölthetnek hagyományos papír űrlapot is. A határidő mindenki számára azonos: április 2. Az adót is eddig a dátumig kell arra a személyi számlára (osobný účet daňovníka) átutalni, melyet az adóhivatalban való regisztrációkor kiutaltak a vállalkozó számára. Aki nem biztos a dolgában, az adóhivatal honlapján ellenőrizheti a számlaszámát – ehhez meg kell adni az adóazonosító számot (DIČ) vagy a személyi számot.
Utólagos adóbevallás
Létezik önkéntes, javított és utólagos adóbevallás is. Ilyen esetben ugyanazt az űrlapot kell használni, mint a rendes adóbevallás esetén, csak a nyomtatvány bevezető részében be kell jelölni, hogy utólagos vagy javított adóbevallásról van szó. Az önkéntes olyan, amikor nem kötelező kitölteni, de megéri önként leadni a nyomtatványt. Javított adóbevallást az szokott leadni, aki utólag rájön, hogy az adóhivatalba eljuttatott nyomtatványt rosszul töltötte ki. Ilyen esetben április 2-áig leadhat még egyet, de ezen meg kell jelölni, hogy javított adóbevallásról van szó. Olykor előfordul az is, hogy valaki egyszerűen elfeledkezik a kötelességéről, és csak április 2. után tudatosítja, hogy lekéste a határidőt. Ilyen esetben lehet utólagos adóbevallást kidolgozni, és ezt ugyancsak fel kell tüntetni a kitöltött űrlapon.
Adófelajánlás
Azok a vállalkozók, akik adójuk egy részével szeretnének támogatni valamilyen nonprofit szervezetet, ezt csak az adóbevallással együtt tehetik meg. Ha a vállalkozó vagy a jogi személy az adóbevallás benyújtásának a határidejéig
és az adóbefizetés dátumáig adója 0,5%-át nem fordította közhasznú célokra, akkor a mostani adófelajánlás során csak adója 1%-áról rendelkezhet. Ha adója 0,5%-át közhasznú célokra fordította (nem feltétlenül a most kiválasztott szervezetnek adta, mást is támogathatott), akkor a mostani adófelajánlás során adója 2%-áról rendelkezhet. Akik tavaly önkéntes munkát végeztek, és erről van igazolásuk, adójuk 3%-áról rendelkezhetnek. Közvetlenül az adóbevallási íven fel kell tüntetni a megajándékozott szervezet nevét és adatait. Az űrlapon csak annyi ablak van, hogy egy szervezet fér oda, de aki többet szeretne támogatni, azok adatait külön papíron kell mellékelnie az adóbevalláshoz. A szervezetek neve mellett fel kell tüntetni a felajánlott összeget is, ami nem lehet kevesebb 8 eurónál.
Az adóalap megállapítása
Ahhoz, hogy a vállalkozók jól ki tudják számolni az adójukat, előbb helyesen meg kell állapítaniuk az adóalapjukat. A tiszta jövedelmet az összes bevétel összege és a kimutatható kiadások különbözeteként kaphatjuk meg. Leggyakoribb kiadások: bérköltségek, járulékok, étkezési- és útiköltség, bérleti díj, üzemanyag ára, reklám és marketing, jogi szolgáltatások, helyi adók és illetékek, illetve kimutatható kiadásnak számít a különböző áruk és szolgáltatások vásárlását igazoló összes számla, amelyek összefüggnek az adott vállalkozással.
Az ingatlan eladásából származó bevétel csak az eladástól számított 5 év után mentesül az adó alól. Aki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, melyet az ingatlan beszerzési és eladási ára közötti különbözetként számítanak ki. Le lehet vonni mindent, amit az ingatlanba fektetett, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Ha olyan ingatlant ad el valaki, amelyet a szüleitől vagy a házastársától örökölt, az eladásából származó bevétel mentesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában.
Akinek ingatlan bérbe adásából volt jövedelme, leszámíthat belőle 500 euró adómentes részt. Az adóbevallásban már ezzel a tétellel csökkentett összeget kell feltüntetni. Ha a bérbe adásból származó éves bevétel nem éri el az 500 eurót, nem is kell bevallani, nem kell belőle adót fizetni.
Tényleges és átalány kiadások
Mindenki eldöntheti, mi az előnyösebb számára: a ténylegesen kimutatható kiadások, az egyszerűsített adónyilvántartás, esetleg az egyszeres vagy kettős könyvvitel alapján, illetve az ún. átalány kiadások. Az utóbbiak a vállalkozásból származó összes bevétel 60%-át tehetik ki, miközben a felső határ 20 ezer euró évente. A tényleges és az átalánykiadásokat nem szabad kombinálni, és az áfafizetők nem élhetnek az átalánykiadások lehetőségével (ez alól kivételt képeznek azok, akik nem egész évben voltak áfafizetők). Adónyilvántartást viszont mindenkinek kell vezetnie, vagyis az adóalap megállapítása céljából időrendi sorrendben, megfelelően tagolva jegyeznie kell a bevételeket, illetve nyilvántartást kell vezetnie a tartalékokról és a kinnlevőségekről. A kiadásokhoz
hozzá kell adni a biztosítókba elvezetett járulékokat is, beleértve a 2023-as éves elszámolás során keletkezett, de már kiegyenlített hátralékot is.
Adókedvezmények
A vállalkozók is különböző adómentes tételeket érvényesíthetnek: az adózóra és a házastársra vonatkozó adómentes részt, a gyermekekre vonatkozó és a jelzáloghiteles adóbónuszt, a nyugdíjbiztosítási rendszer 3. pillérébe átutalt önkéntes befizetéseket. Ezen kívül érvényesíthető az üdülési csekk – a legalább 2 éve vállalkozók élhetnek ezzel a kedvezménnyel: akik tavaly minimum kétnapos szlovákiai kiránduláson vettek részt, a költségek 55%-át, legfeljebb 275 eurót elkönyvelhetnek adókiadásként, és ezzel a tétellel csökkenthetik az adóalapjukat. Ez csak azok számára előnyös, akik a tényleges kiadásokat érvényesítik.
Mekkora az adó?
Miután összegeztük a bevételeket, majd levontuk a kiadásokat és adókedvezményeket, a megkapott adóalapból már kiszámolható az adó. Az a vállalkozó, akinek a tavalyi jövedelme kevesebb volt 49 790 eurónál, 15%-os adót fizet. Ha a jövedelem meghaladta a 49 790 eurót, már 19%-os az adó, de ez a kulcs csak a 41 445,46 eurót nem túllépő összegre vonatkozik. A 41 445,46 euró feletti tételt már 25%-os adóval sújtják. A 41 445,46 euró a létminimum 176,8-szorosa.
Jogi személyek esetében az adókulcs 15 és 21 százalék: ha a tavalyi bevétel nem lépte túl a 49 790 eurót, 15%-os adóval, 49 790 eurónál magasabb bevétel felett pedig 21%-os adóval kell számolni.
Adóelőleg
A vállalkozóknak nem feltétlenül kell adóelőleget fizetniük – ez attól függ, hogy az előző adózási időszakban mekkora volt az adójuk. Ha a 2023. évi adóbevallásból az derül ki, hogy az adó kevesebb 5000 eurónál, idén nem kell adóelőleget fizetni. Ha az adó 5000–16 600 euró közötti, háromhavonta át kell utalni a kiszámított adókötelesség negyedét. 16 600 euró feletti adó esetében havonta kell adóelőleget fizetni. Vagyis minden hónapban át kell utalni a kiszámított adókötelesség tizenketted részét. Az utolsó ismert adó az előző évi bevételekből indul ki, levonják belőle az idei adómentes minimumot és az adóbónuszt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
