Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Hogy mekkorát fordult a világ, arra bizonyíték, hogy „a földgolyó (egyelőre) legnagyobb birodalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak a volt és (remélhetően) leendő elnöke otthonában fogadta a magyar miniszterelnököt. Márpedig a floridai rezidenciába akárkinek nincs belépése”, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly az Egy amerikai találkozó margójára című vezércikkében. Volt már olyan, hogy magyar vezetőt üdvrivalgással fogadtak Amerikában, például 1851 decemberében Kossuth Lajost, és nagyon jó volt a „sajtója”. De milyen Orbán Viktor sajtója? Erről is olvashatnak a vezércikkben.
Vannak-e NATO-csapatok Ukrajnában? Igen, biztosan! Évek óta. Hogy most hirtelen újra felmerült a téma, annak két oka lehet. Vagy elfogtak közülük néhányat az oroszok, így Macronék kénytelenek voltak eléje szaladni a történteknek, vagy az van, hogy ez csak az előpuhítás és a következő hetekben, hónapokban nagyobb tételben is átdobnak majd nyugati katonákat az ukrán határon – vélhetően és reméljük, hátországi feladatokra. Abból a szempontból teljesen mindegy, hogy megint csak abban bízhatunk, a NATO-vezetők nem teljesen hülyék, nem rántják bele Európát egy nyílt háborúba. Nos, nem túl jók az esélyeink… Pomichal Krisztián: „Szép” remények.
Ha magyarként nem tudunk erőt felmutatni, félretesznek bennünket, állítja nagyinterjúnkban az egytelen magyar államfőjelölt, Forró Krisztián, akivel Kolek Zsolt beszélgetett. „Az államfőválasztás első körének elsősorban nekünk, magyaroknak van tétje, hiszen csak a második fordulóban fog eldőlni, ki lesz az államfő. A köztársaságielnök-választás első fordulójában a magyarok részvételi aránya, az elért eredmény nagyban befolyásolja majd az európai parlamenti választás esélyeit is. Ott pedig mindenképpen az a cél, hogy visszaszerezzük a képviseletet az Európai Parlamentben”, mondta Forró Krisztián.
Rajkovics Péter arra figyelmeztet a Piac rovatban, hogy közeleg az adóbevallás időpontja. Idén a határidő április 2-a, mivel március utolsó napja vasárnapra esik, április 1-je pedig húsvéthétfő, így ebben az évben a keddi napig, április 2-ig adhatjuk le az adóbevallást.
Miközben Magyarország a békét szorgalmazza, és minden eszközzel igyekszik kimaradni egy idegen érdekekért dúló háborúból, fel kell tennünk a kérdést, vajon az oroszok jelentenek-e fenyegetést ránk nézve, vagy az ukránok? Magyarországtól feltétlen ukránbarátságot és kritikátlan oroszellenséget vár el a Nyugat, miközben Ukrajna nem éppen barátságosan viszonyul hozzánk. Kövesdi Károly: Az ellenség ellensége és a jó szomszédság
Ivan Korčok esete(i) a magyarokkal a címe Somogyi Szilárd elemzésének. Öt esetet idéz fel, amikor a magyarellenesség vádját visszautasító egykori külügyminiszter, államfőjelölt bizony a magyarok ellen szólt és lépett. Ő azok közé a jól öltözött politikusok közé tartozik, akik nem ordítanak, nem köpködnek vagy pofozkodnak, ténykedésük nem egyéneket, hanem a teljes közösséget érintik. A közelmúlt eseményeit vizsgálva, sajnos ebből a megközelítésből is megrajzolhatjuk Ivan Korčok egykori diplomata és külügyminiszter, jelenleg köztársaságielnök-jelölt portréját.
Magyarok szlovák, szlovákok magyar iskolában. A magyar intézmények összesített diákszáma 2023. szeptember 15-én 29 433 fő volt. A magyar intézményekbe járó gyermekek létszáma tehát az összes magyar nemzetiségűként regisztrált gyermek 91,7 százaléka, azaz ilyen megközelítésben a veszteség nem éri el a tíz százalékot. De járnak magyar iskolába szlovák gyerekek is, olvasható Sullivan Ferenc összefoglalójában.
Czajlik a legjobb rendezői formáját mutatja, írja Juhász Dósa János a kassai Thália Máli nénije kapcsán. „Ahogy gyorsan kiderül az is, nagyon érti ezt a kort (előzőleg Dunaújvárosban Barta Lajos Szerelem című művét vitte színpadra), s a színészvezetésben is elsőrangú. Ehhez kell persze a címszerepet adó Kerekes Éva, aki leheletfinom, s nagyon szerethető könnyedséggel adja a látszólag minden hájjal megkent Máli nénit”.
Székely Tibor 1912-ben a Felvidéken, Szepesszombatban született, a világ több mint 90 országában megfordult és az Antarktiszt leszámítva az összes kontinenst bejárta. Erről az érdekes személyiségről olvashatnak Lacza Tihamér Leporolt históriák rovatában.
„És ha Isten velünk, ki ellenünk?” A címbeli kérdést Kossuth „aranyszájú papja”, Könyves Tóth Mihály tette fel a debreceni Nagytemplomban 1849. március 15-én. Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, ezernyi veszedelem közepette, Magyarhon megülte a szabadság egyéves ünnepét. Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1939 március idusa újra piros betűs ünneppé lett, amikor a Magyar Királyi Honvédség csapatai fegyverrel a kézben visszafoglalták Kárpátalját, írja Múltunk rovatunkban Babucs Zoltán.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya és Komáromi Regionális Pedagógiai Központja által megtartott XXVIII. Komáromi Pedagógiai Napok kísérőrendezvényeként nyílt meg a magyarországi Iskolakertekért Alapítvány és a Nemzeti Művelődési Intézet Sokszínű iskolakert című vándorkiállítása a helyi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola folyosóján. A nagy érdeklődést kiváltó téma kapcsán dr. Halbritter András Alberttel, a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Szakmódszertani Tanszékének docensével és hazai iskolaigazgatókkal, diákokkal beszélgetett Nagy-Miskó Ildikó.
Grosschmid Katalin, Márai Sándor húgának fiatalkori naplója különleges, bensőséges bepillantást enged nemcsak a saját, hanem a család életébe is. Kató születésének 120. évfordulója alkalmából Ötvös Anna történész tartott kutatási beszámolót Kassán, amelyről Fábián Gergely számol be.
Csemadok. Ez a legismertebb mozaikszó a felvidékiek körében. Mára senki se gondol rá csupán kulturális szervezetként, hiszen történelmünk nagy fordulópontjain bizonyította, képes a magyarság összefogására, és érdekérvényesítő képessége elvitathatatlan. Március 9-én a háromnegyed évszázados múltra tekintettek vissza Érsekújvárott. Az országos megemlékezésnek az a város adott otthont, ahol 1949 márciusában megalakult az első alapszervezet. Bokor Klára: A 75 éve lobogó fáklya.
A MAGYAR7 hetilap életében is fontos esemény A nyargonc című könyv megjelenése, hiszen egy korábbi cikkünk kapcsán kezdett nyomozásba Görföl Jenő. Lapunkban olvasott ugyanis Takács Gyula naplójáról a dunaszerdahelyi múzeummal kapcsolatos tudósításban. Sikerült felkutatnia az örökösöket, akik máig hűen őrzik őseik írásos és tárgyi hagyatékát.
A közép-szlovákiai városok törökellenes rendszerében egykor a Losonci járásban található Divény vára jelentős szerepet töltött be. A 17. században Balassa Imre volt a vár ura, aki megtámadta és kirabolta a környező településeket. A vár maradványai között a Balassa és a Zichy család történetével is megismerkedhettek azok, akik részt vettek Puntigán József helytörténész sétáján, írja Agócs Szvorák Emese.
König Mór – a hazafias ipolyviski főpap, akinek az emlékét kétszáz év elteltével is őrzik Ipolyvisken, írja Kaszmán Zoltán. Ugyancsak egy helyi nagysággal foglalkozik cikkében Virsinszky Tamás, miután emlékszobát alakítottak ki és rendeztek be a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban az intézmény alapítójának és első igazgatójának, Fábry Jánosnak a tiszteletére.
Simon törpenövésű, amire lenne gyógyszer, de azt a biztosító nem téríti. A család tehetetlen, illetve egyet tehet: megpróbálja elérni az elérhetetlent és pénzt gyűjt a gyógyszeres kezelésre. Cikkünkben megtalálják a számlaszámot is. Lacza Gergely járt a pozsonypüspöki családnál.
Kassa megye három keleti járásából – a Szobránci, a Nagymihályi és a Tőketerebesi járásból – egyedül az alig 300 lelket számláló, csendes, nyugodt magyar falu, Bés élt azzal a tavaly első ízben kiírt pályázati lehetőséggel, amelynek köszönhetően ma már 36 fotovoltaikus panel szolgáltatja a községháza villamos energiáját. Erről Molnár Gabriella írásában olvashatnak.
Amikor Matúš Vallo főpolgármester megvalósította eddigi legjelentősebb személygépkocsi-forgalmi korlátozását, és a Duna-parton mindkét irányban egy-egy sávot három méter széles kerékpársávvá alakíttatta, nagy vita kerekedett a gépjárművezetők és a kerékpárosok között. Míg az előzőek hangos rosszallásukat fejezték ki különböző fórumokon, az utóbbiak elégedettek voltak a változásokkal. Most már a rendőrség és a kormány is lépni akar a túlméretezett kerékpársávok ellen, írja Dunajszky Éva a Megszűnhet a kerékpárút a rakparton? című cikkében.
Milyen az innovációs jövőkép Kelet-Közép-Európában? Nos, erre itt van egy mérőszám: a hollandiai, az írországi és az osztrák laboratóriumokban ezer kutatóra nyolc nyertes pályázat esik, Magyarországon majdnem három, Csehországban 1,3. A szlovák laboratóriumok eddig jelentősen lemaradtak, ez a mutató mindössze 0,1, írja Domonkos Andor.
Barcaság, a lovagkor öröksége a címe a Hazajáró rovatunk legfrissebb cikkének, amelyből megtudjuk, hogy Erdély délkeleti határszögletében, az Olt és a Kárpátkanyar keretében járunk, ahol a teuton lovagok gregorián énekét visszhangozzák a templomerődök és a Kárpátok vaskos védfalai.
Megújult Íz-lelő rovatunkban bemutatkozik Balogh Tímea, aki saját bevallása szerint soha nem tudott ellenállni egy finom süteménynek, ezért is ő készíti majd rovatunk süteményeit. Már a húsvétra hangolódva olyan finomságokat készített, amelyek „garantálom, hogy a gyerekeknek és a locsolóknak is tetszeni fog”, írja.
Vas Gyula egy nagyon drága csodaautót tesztelt: BMW X5 M Competition.
Évről évre egyre magasabb színvonalat képviselnek a külhoni magyar futballklubok. A hazai bajnokságokban elért sikerek mellett már a nemzetközi kupasorozatokban is nagyobb szerephez jutnak. Egy futballtúrára invitálom olvasóinkat, melyben négy ország öt külhoni magyar csapatát mutatom be. Ahogy illik, kezdjük helyben, és nézzünk szét a két legismertebb felvidéki magyar egyesület háza táján. Mátis Rudolf: Négy ország öt csapata
Magyar kézisek a nyári olimpián? Rajkovics György azt írja, hogy a kérdésre a választ a március 14–17-i tatabányai olimpiai selejtezőtornán tudjuk meg.
A MAGYAR7 tizenegyedik számának hátlapján Gyurcsó István garamkövesdi szobra látható. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
