A 128 kilométeres szerb–magyar kőolajvezeték megépítéséről is tárgyalt Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel Budapesten a kedden kezdődött kétnapos Balkán Fórumon. A projektum hozzávetőlegesen 150 millió euróba kerül és a felek arra számítanak, hogy az olajvezeték 2027-re elkészül. A két miniszter találkozójának további témája az államok közötti együttműködés fejlesztése lesz egyéb területeken is.
– Az elsődleges téma az energiabiztonság, hiszen az ukrajnai válság még tart. Energetikailag stabilak vagyunk, elegendő gáztartalékunk van a tározókban. Magyarország a stratégiai partnerünk, különösen az energetikában. Udvarnokon 388 millió köbméternyi, magyarországi tározókban további 163 millió köbméternyi gázt „raktároztunk el” – mondta Dubravka Đedović Handanović a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva.
A bányászati és energiaügyi miniszter szerint Magyarország erősen támaszkodik az atomenergiára, amire Szerbiának is gondolnia kellene.
– Gondolkodnunk kell azon, hogy 2040-ig hogyan teremtsük elő az energiaforrásokat Szerbiában, a nukleáris energia is fontosnak számít ezen a téren. Ma már vannak kisebb atomreaktorok, amelyek gyorsabban épülnek és olcsóbbak, mi pedig még mindig elsősorban a szénre támaszkodunk az áramfejlesztésben. A világban hanyatlik a gázra való átállás tendenciája, ezért meg kell találni a megújuló energiaforrásokat – mondta el nyilatkozatában a közszolgálati médiának.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a balkáni régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából, és azt is kiemelte, hogy az ellátásra fizikai, nem pedig ideológiai kérdésként kell tekinteni, tudósított az MTI.
Amíg nem találják fel azt, hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban vagy sporttáskában elszállítani, addig csővezetékekre lesz szükség, és ezek határozzák meg, hogy honnan tudunk vásárolni, jelentette ki. Arra figyelmeztetett, hogy a diverzifikáció terve csupán álom marad, amíg a szavakat nem követik tettek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország örömmel vásárolna kőolajat vagy földgázt további forrásokból, egyelőre azonban nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, így a kormány kénytelen a már meglévő beszállítókra és tranzitútvonalakra támaszkodni. Hozzáfűzte, Budapest nem az eddigi beszállítók kizárását érti a diverzifikáció alatt, hanem újabb források bevonását. A magyar kormány elégedett a jelenlegi földgázellátókkal mind az ár, mind pedig a kiszámíthatóság szempontjából, értékelte. Nagyrabecsülését fejezte ki a megbízható tranzitországok, Szerbia és Törökország iránt is.
A kétnapos budapesti fórumon szóba kerül a régió jövője, az egyik téma pedig az lesz, hogyan lehet megelőzni a munkaerőhiányt Közép- és Délkelet-Európában. A fórum már nem az energiaválsággal foglalkozik, mert az jórészt megoldódott Európa-szerte, hanem megpróbál a jövőre koncentrálva új megoldásokat, együttműködési lehetőségeket teremteni. Az európai országok, annak ellenére, hogy bizakodók a válság legyőzése kapcsán, továbbra is óvatosnak számítanak, s az energiabiztonságot, az ellátás zökkenőmentes és folyamatos szavatolását prioritásként kezelik, hangzott el a fórumon.
Forrás: magyarszo.rs
The post Három év múlva elkészül a szerb–magyar olajvezeték appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
