Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke a Plus 7 Dní Karty na stôl c. műsorában arról beszélt, javasolni fogja a párt kiléptetését az Európai Néppártból (EPP). Tette mindezt az EPP március 6-7-ei bukaresti kongresszusa előtt, politikai haszonszerzésből, populizmusát csúcsra járatva, a felvidéki magyar közösség érdekeit súlyosan sértve. A Magyar Szövetség EPP-ből való kiléptetésére vonatkozó javaslat több mint bűn; súlyos hiba.
Gyimesi nem először nyilvánul meg populista módon az európai politika, és különösen az EPP kapcsán. Januárban a Facebook-oldalán egy olyan karikatúrát tett közzé, amelyen az Európai Bizottság elnökét, az EPP várható csúcsjelöltjét, Ursula von der Leyent egyenruhában, kék alapon sárga horogkeresztes karszalaggal ábrázolják. Az EPP élesen elhatárolódott tagpártjuk alelnökének megnyilvánulásától.
Miért rendkívül káros Gyimesi ez irányú tevekénysége, és miért van a Magyar Szövetség helye az EPP-n belül?
Mindenkori felvidéki magyar politikai érdekképviselet európai parlamenti tevekénységének elsőszámú célja a nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítása, a kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése.
E tevékenység leghatékonyabban az Európai Parlamentben (EP) az EPP pártcsalád tagjaként valósítható meg. Egyrészt az európai parlamenti munkában jelentős szerepe van a pártcsaládhoz tartozásnak, számos érdekérvényesítési képesség ezen alapszik.
Az EPP az EP legnagyobb pártcsaládja, és várhatóan ez így lesz a 2024-es EP-választásokat követően is.
A legnagyobb pártcsaládhoz tartozás számos előnyt rejt magában, nem csupán a különböző szakbizottsági tisztségek megszerzése, hanem az e tisztségekhez kapcsolódó érdekérvényesítési képesség miatt, ideértve különösen a kezdeményezési és szövetségkötési lehetőségeket. A legutóbbi EP ciklusban, amikor még két felvidéki képviselőnk volt az EP-ben, a legjelentősebb eredményeink nem valósulhattak volna meg, ha a magyar politikai érdekképviselet nem az EPP tagja.
2018 februárjában az EP elfogadta a Csáky Pál közreműködésével kidolgozott A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című állásfoglalást, amely az uniós kisebbségvédelem mérföldköve.
Néhány hónappal később az EP plenáris ülése jelentős többséggel fogadta el Nagy József saját kezdeményezésű jelentését az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról (kisebbségi jogminimum), amely átfogó uniós védelmi mechanizmusra tett javaslatot, és felhívta az Európai Bizottságot a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok közös keretének kidolgozására.
Ez persze nem csak felvidéki magyar viszonylatban igaz; tavaly áprilisban az Európai Parlament elfogadta Vincze Loránt erdélyi EP-képviselő jelentését, amely a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásának érvényesülésének szigorúbb vizsgálatára tett javaslatot.
Erre szintén nem kerülhetett volna sor, ha Vincze Loránt és az RMDSZ nem az EPP tagja.
Másrészt az EPP a nemzeti kisebbségi törekvések érvényesítésének természetes közege, a néppárt gyűjtő jellegéből, valamint abból fakadóan, hogy az EP politikai spektrumán az EPP-től jobbra elhelyezkedő pártok jellemzően ellenzik az uniós szintű kisebbségvédelmet. Az Európai Parlament 2020 decemberében nagy többséggel fogadott el állásfoglalást a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatásáról.
Ami a szavazatok képviselőcsoportok megoszlásának vizsgálatából kiderül, hogy a szocialisták (S&D), a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA), a Baloldal (GUE/NGL) és az EPP frakció túlnyomó többsége – néhány román, spanyol, francia, francia, szlovák és cseh képviselő kivételével – a Minority SafePack mellett szavazott, azonban a konzervatív Identitás és Demokrácia (I&D) és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) EP-képviselőinek túlnyomó többsége ellenezte a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló javaslatcsomag támogatását (így tettek a lengyel Jog és Igazságosság, az Olaszország Fivérei, a spanyol VOX, a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés és a német AfD képviselői is).
A nemzeti kisebbségek érdekeinek érvényesítésére az EPP biztosít legjobb politikai közeget.
Ezt nyilván így gondolja az erdélyi RMDSZ is, ahol komolyabban szintén nem merült fel, hogy az erdélyi magyarság elhagyná a Néppártot (sőt, a magyar kormánypárti Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, Hölvényi György is az EPP frakció tagja).
Tény, hogy az elmúlt években az EPP háza táján számos olyan döntés és megközelítés született, amely vitatható és vitatandó. Ezzel együtt az EPP-nek kisebbségi és határon túli magyar szempontból az európai politikában nincs alternatívája. Ha elfogadjuk azt a tézist, hogy a felvidéki magyar európai parlamenti képviselet elsőszámú feladata a nemzeti közösségek jogainak uniós szintű előmozdítása kell legyen, valamint jog- és érdekvédelmi lehetőségeinket egy kisebbségben élő nemzeti közösség, és nem a többségi nemzetet meghatározó ideológiai kérdések szempontjából vizsgáljuk, meglátásom szerint a fentiek fényében sem juthatunk más következtetésre.
Ezért is különösen aggasztó Gyimesi György javaslata, hiszen érveit a többségi nemzet szempontjából fogalmazza meg, amely jóhiszemű megközelítésben eleve téves alapállás és helyzetfelismerés.
Kevésbé jóhiszeműen szemlélve gondolhatjuk azt, hogy Gyimesi ezt csupán az EPP-vel kapcsolatban a jelenlegi magyar nyelvű közbeszédben fennálló negatív megítélés saját politikai céljainak kihasználása miatt teszi, ebből politikai előnyt kovácsolva maga számára a közösség érdekeivel ellentétben, esetleg a Magyar Szövetséget egységének bomlasztása motívumával.
A Magyar Szövetség nem fog kilépni az EPP-ből, mert elnöksége és Országos Tanácsa racionális politikusokból áll, akik fel tudják ismerni, hogy súlyosan sértené a párt és a közösség érdekeit a pártcsalád elhagyása. Gyimesi mégis felveti a kilépés kérdését egy szlovák nyelvű politikai műsorban (!), néhány nappal az EPP bukaresti kongresszusa előtt, ahol a pártcsalád csúcsjelöltet állít – várhatóan Ursula von der Leyen személyében – a júniusi EP-választásra, ami inkább a kevésbé jóhiszemű értelmezés felé terel minket.
A Magyar Szövetség helye az EPP-ben van, és minden ezzel ellentétes javaslat sérti a felvidéki magyar érdekeket, és azok európai érvényesíthetőségét.
A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) vezetője.
Forrás: Ma7.sk
Borítókép: wikipedia.com
The post EPP? EPP! appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
