Március 5-én lépett hivatalába február 26-án megválasztott új köztársasági elnök. Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnökeként a kormánypártok jelöltje volt a posztra, az ellenzéki frakciók önállóan nem tudtak, közösen pedig nem állítottak jelöltet.
Sulyok Tamás az Országgyűlésben arról beszélt, hogy köztársasági elnökként bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén.
Az Országgyűlés február 26-án fogadta el Novák Katalin lemondását, majd még aznap megválasztotta utódjának a kormánypártok jelöltjét Sulyok Tamást, aki az Alaptörvény szabályai szerint a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, március 5-én lép hivatalba.
Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Azt mondta, bizonyos hatáskörökben, például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén a lehető legszélesebb transzparencia híve.
Sulyok Tamás 1956-ban született Kiskunfélegyházán. Két felnőtt gyermeke van. Édesapja ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Ezután több mint tíz évig fizikai munkás volt, és csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvédek lettek, sőt a feleségeik is jogi foglalkozásúak. A nővére élelmiszeripari mérnök. Maga pedagógus akart lenni, később inkább a jogot választotta.
Sulyok Tamás március 5-én lépett hivatalába, ő lett a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
(168.hu/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
