Az Európai Bizottság kedden javaslatot tesz arra, hogy az EU álljon át „hadigazdaságra” az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul.
Már az elején emeljük ki, hogy a hadigazdaság kifejezés eredetileg a gazdaság kifejezetten hadviselés igényei szerinti meg- vagy átszervezését jelenti. Amiről most Brüsszelben beszélnek, az nem a klasszikus háborús gazdaság kiépítésére irányul (egyelőre), hanem az európai hadiipar fellendítésére.
Thierry Breton, uniós iparügyi biztos a Reuters hírügynökség közlése szerint javaslatokat fog kidolgozni, amelyek majd ösztönözni fogja az uniós országokat, hogy több fegyvert vásároljanak közösen az európai vállalatoktól és támogassák a hadiipari kapacitások növelését.
mondta Breton az amerikai elnökválasztásokra célozva, amelyet idén Donald Trump nyerhet meg, akiről a liberális mainstream azt állítja, csökkentené szerepvállalását Európában.
A Reuters elemzőkre hivatkozva leszögezi, hogy az európai ipar nem volt felkészülve „néhány jelentős kihívásra”. A homályos megfogalmazás azt jelenti, hogy az orosz-ukrán háború során kiderült, hogy nem a nyugati drága, precíziós eszközök döntik el egy háború kimenetelét, hanem az logisztika és hadianyagmennyiség (és persze az élőerő), Európa pedig egyikben sem jeleskedett. Különösen a tüzérségi lőszergyártás és a légvédelmi rakéták, valamint drónok gyártása terén Európa nem csak kimerítette készleteit, de leleplezte, hogy nem rendelkezik kellő kapacitással ezek pótlására.
Thierry Breton javaslatai között szerepel az amerikai külföldi katonai értékesítései szerint európai változatának kiépítése. Ez magyarul azt jelenti, hogy amerikai mintára az EU olyan támogatási rendszert építene ki, amiből majd ellátná a nem uniós tagállamokat fegyverekkel.
Egy másik javaslat azt tartalmazza, hogy az EU ösztönözni vagy akár kényszeríteni fogja az európai fegyvergyártó cégeket arra, hogy válság idején előnyben részesítsék az európai megrendeléseket.
Néhány dolgot a bejelentés kapcsán érdemes kiemelni. Az egyik a NATO reakciója volt, amely kijelentette, hogy
„üdvözli az EU erőfeszítéseit az európai védelmi képességek javítására, de figyelmeztetett, hogy ezek a javaslatok nem duplikálhatják a transzatlanti szövetség munkáját és ütközhetnek azzal”.
Lefordítjuk: az EU ne építsen ki olyan önálló hadiipari és katonai képességet, ami az USA nélkül is életképes lenne.
A másik lényeges pont, hogy Thierry Breton francia. Egykori gazdasági miniszter, a francia Telecom egykori vezetője. Egy önálló európai hadiipari és haderőfejlesztési uniós pénzkeretből elsősorban a franciák húznának hasznot, mert nekik van a legnagyobb hadiiparuk. Itt elkerülhetetlenül érdekütközésbe kerülnének az amerikaiakkal, akik az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően felpörgették megrendeléseiket Európában. Egy ideje már folyik a vita, hogy ha lesz közös uniós haderőfejlesztési keret, abból csak európai cégektől vásárolt fegyvereket szabad-e majd venni, vagy nem európai cégektől is (pl. USA, Dél-Korea). Erre a vitára vezethető vissza részben a NATO fentebb idézett figyelmeztetése is.
A mostani javaslat mindenesetre elég vérszegény, tekintettel arra, hogy a csomag állítólag mindössze 1,5 milliárd eurós lenne. Vagyis 2027-ig az EU annyit akar költeni haderőfejlesztésre, mint amennyiért a kis, 5 és fél milliós Szlovákia költött 14 darab F-16-os megvásárlására. Vagy más összehasonlításban: másfél milliárd euróból az EU vehet másfél Patriot légvédelmi rendszert.
Nehéz tehát komolyan venni a mostani bejelentés. Pedig még a háború ellenzői is arra figyelmeztetnek, hogy erős európai haderő- és hadiipari képességek nélkül nehezebb elkerülni a háborúkat – mert nincs megfelelő elrettentő erő, ami jobb belátásra bírná a potenciális ellenfeleket.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
