Február 27-én rendezték meg Nagyváradon a Caritas Catolica székházában az Alzheimer Café soron következő találkozóját. Az összejövetelek célja lehetőséget teremteni a párbeszédre a szellemileg leépült időseket gondozó családtagok és az idősellátással foglalkozó szakemberek között. A meghívott előadó ezúttal Varga Zita szakápoló, a Caritas otthoni beteggondozói szolgálatának munkatársa volt.
„Mindenkinek, aki hozzátartozóként otthon, vagy szakemberként gondozási intézményben demenciával élő személyt ápol, van a tarsolyában olyan gondozási megoldás, olyan pozitív példa, amely mindannyiunk hasznára válhat – hangsúlyozta a találkozó elején Dombi Andrea szociális munkás, a szervezői csapat tagja. – Míg a hagyományos felfogásban a demencia a központi idegrendszer olyan kóros megbetegedése, amely a beteg személyiségét és identitását fokozatosan leépíti, addig az új szemlélet arra hívja fel a figyelmet, hogy a gondozás minősége lényegesen befolyásolja a betegség megélésének nehézségét és a demenciával élő személy érintettségét” – tette hozzá, rámutatva mennyire fontos a betegeket gondozó személyek folyamatos önképzése is, függetlenül attól, hogy hivatásszerűen vagy saját családjukban gondoznak valakit.
Varga Zita 20 éve dolgozik ezen a területen. A szakápoló előadásában számos olyan témakört érintett, amelyeknek alapos ismerete megkönnyíti a demens betegek gondozását, kezdve a leépülés stádiumaitól a helyes kommunikáción és a napirend kialakításán át a konkrét gondozási technikákig. Olyan mindennapi tevékenységekről is szó esett, mint az étkeztetés, segítség a személyes higiéniában, vagy az orvos által felírt gyógyszerek beadása.
Az előadás interaktív volt, így a jelenlevők kérdéseket tehettek fel a szakembernek, ugyanakkor egymással is megoszthatták tapasztalataikat, ötleteiket és elpanaszolhatták nehézségeiket is.
A demens beteg gondozása nagyon sok mindent elvesz – időt, energiát, anyagi és lelki erőforrásainkat. De ugyanakkor adhat is valamit az életünkhöz és a beteggel való kapcsolatunkhoz. Juhász Ágnes demenciaspecialista összefoglalta a nemzetközileg összegyűjtőt pozitív tapasztalatokat, amelyeket a demensgondozás vagy a betegség hozott a családok, gondozók és érintettek életébe. Ilyenek például az intimitás magas szintje, a bizalom ereje, a nyugalom, amely az ideális gondozó-ápolt és az őket körülvevő környezetből árad, a spiritualitás megtapasztalása, kötödés valakihez, akinek szüksége van ránk, a folyamatosan mélyülő kapcsolat a sekélyesség, felszínesség megszűnése, aminek a helyét fokozatosan a figyelem, a másik meghallgatása, monitorozása, testbeszédének analizálása vesz át, valamint a feltétel nélküli szeretet megléte – foglalta össze az előadó, Varga Zita.
Szöveg: Szombati Gille Tamás/Caritas Catolica
Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook-oldala/Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
