Nagymegyeren tartották éves találkozójukat a galántai régió gazdái Tornyai Bianka2024. 03. 01., p – 14:35 NAGYMEGYER |
Szakmai előadások, eszmecsere, kapcsolatépítés és közös programok várták a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tagjait a hagyományos éves összejövetelükön, amelyet Nagymegyeren tartottak. A találkozón értékelhették a múlt heti gazdatüntetést is.
Évente tartanak találkozót a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tagjai. Idén február utolsó és március első napján Nagymegyeren gyűltek össze, hogy a kamara által szervezett szakmai előadások mellett megvitassák az őket foglalkoztató aktuális kérdéseket, problémákat, tájékozódjanak a technológiai újdonságokról. A találkozót a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója, Borovszky László és elnöke, Horváth Péter nyitotta meg. Utóbbi a gazdatüntetésekre utalva elmondta, nemcsak egész Európa állt a feje tetejére, hanem az időjárás is megbolondult, azok a munkák, amelyeket márciusban szoktak elvégezni, már készen vannak, ezért a kétnapos szeminárium témáit úgy állították össze, hogy a jelenlegi kihívásokhoz igazodjanak. Az Új Szónak nyilatkozva kifejtette, hétfőn az Európai Unió földművelésügyi minisztereinek tanácskozása után azt az ígéretet kapták a gazdák, hogy korrekciókat, könnyítéseket adnak.
„Az ígéretek alapján kevesebb ellenőrzés várható már az idei évben és a jövőben a támogatások ellenőrzésénél, és csökkenne a bürokrácia is. A zöldítésnél és az ugaroltatásnál úgyszintén engedményt ígértek. Minket leginkább az érdekel, hogy az ugart ki tudjuk-e váltani köztes növénnyel, vagyis hogy az aratás után egy bizonyos területen zöldtrágyát vethessünk a talajjavítás céljából. Az Európai Bizottság olyan engedményt adott, hogy az ugaron tartott területen pillangósvirágúakat, például borsót, babot, tehát nitrogénfixáló növényeket termeszthetünk, de nem használhatunk vegyszert. Rajtunk ez nem segít, rajtunk az segítene, ha nem kellene ugaroltatni a földet, hanem aratás után tarlóvetést végezhetnénk, vagyis azon a területen is termelhetnénk. Ha az Európai Bizottság kiad egy rendeletet, a tagországok minisztériumainak azt át kell venniük és a saját adottságaikhoz mérten alakíthatnak rajta. A múltban is itt történtek mulasztások Szlovákiában, hogy a szigorú rendeleteket anélkül ültették át a gyakorlatba, hogy az ország saját viszonyaihoz alakították volna. Nagyon sok ellenőrzés kimaradt a támogatások kifizetésénél is, rengeteg kérvény halmozódott fel anélkül, hogy válaszoltak volna rájuk, ezért késnek a kifizetések akár egy-két évet is. A közös európai mezőgazdasági politika irányelveit még a Covid 19-világjárvány és a háború előtt állították össze, egyszerűen lehetetlen most megvalósítani azokat, hiszen teljesen megváltoztak a feltételek”
– magyarázta. A szemináriumról elmondta, már hagyománynak számít, hogy a tavasz közeledtével találkoznak, a mostanin nyolcvan gazda vesz részt. Szakmai kérdésekre kaphatnak választ, megismerkedhetnek az új technológiákkal, a precíziós gazdálkodással, kapcsolatokat építhetnek a mezőgazdasági ágazatban dolgozókkal, például biztosítókkal, vegyszer-, vetőmag- és mezőgazdasági gépek forgalmazóival, illetve első kézből kaphatnak tájékoztatást a gazdasági mutatókról, statisztikai adatokról. Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke a találkozón igyekezett az optimizmust táplálni a jelenlévőkben. Kifejtette, hogy a gazdatüntetésekkel egyelőre nem oldódtak meg a megfogalmazott problémák, de néhány engedményt sikerült elérni. Nem zárta ki, hogy a közeljövőben újabb tüntetést szervezzenek az agrárágazat képviselői.
Vavrík Emil, a galántai székhelyű, mezőgazdasági gépek eladásával és karbantartásával foglalkozó Agrovok-Servis Kft. képviseletében vett részt a kétnapos szemináriumon.
„Tagja vagyok a kamarának, fontosnak tartom részt venni az általa szervezett rendezvényeken. A mi cégünk a gazdáktól függ, ezért fontos, hogy tájékozódjunk az őket érintő dolgokról és ezért is vettünk részt a múlt heti tüntetésen, hogy támogassuk őket, megmutassuk, hogy velük vagyunk. Tavaly viszonylag sok gépet vásároltunk, mivel arra számítottunk, hogy hosszú lesz a szállítási idejük, a mostani helyzet ezért eléggé sok problémát okoz, mert itt vannak a gépek, de nincs ki megvegye azokat. A raktározás is többe kerül idén, ezért érdekel, hogy mi fog történni az ágazatban. A tavalyi év második felében és idén visszaesett az eladások száma, de optimista vagyok és bízom benne, hogy jó irányba történhet elmozdulás”
– mondta bizakodva Vavrík Emil.
Mikle Tibor, a vetőmagokat forgalmazó Saatbau vállalat képviseletében kollégájával arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy milyen vetőmagok kaphatók, milyen újdonságok vannak.
„Kísérleteket is végzünk, bemutató napokat tartunk például a búza és kukorica magokról. Folyamatosan újabb fajtákat kell nemesíteni, mert állandóan változnak az éghajlati viszonyok, azokhoz kell igazítani a vetőmagokat, így a nemesítési cél is sokféle lehet. A kukorica esetében például fontos, hogy szárazságtűrő legyen, nagy legyen a gyökere, nagyon gyors legyen a vízleadása, gyorsan nőjön, alacsony legyen a szárítási költsége, a vetőmag előállításban újabb gombaölőkkel kell védeni. Ezek olyan bonyolult folyamatok, amelyeket a nemesítőknek kell elvégezniük. Már olyan modern kukoricáink is vannak, amelyek kisebb nitrogén műtrágya felhasználás mellett ugyanazt vagy jobb hozamot adnak, mint az elődeik. Ez egy olyan nemesítés, melynek során a természetes folyamatot használjuk ki, genetikailag, sejtszinten nem változtatunk a mag struktúráján”
– fejtette ki Mikle Tibor.
Szőcs Erika és Zoltán Farkasd és Negyed kataszterében gazdálkodnak immár 470 hektáros területen. A családi vállalkozásukat apránként építették föl, 1990-től magángazdák voltak, növénytermesztéssel foglalkoznak. Eleinte zöldséget, például uborkát, paprikát, burgonyát, káposztát, hagymát termesztettek, majd fokozatosan tértek át a gépesítésre, azzal együtt a gabonafélék, a búza, a kukorica, a szója, a mustármag termesztésére. Szőcs Zoltánt már gyerekként érdekelte a mezőgazdaság, de az 1970-es években nem tanulhatta ezt a szakot, így csak később kezdett vele foglalkozni. Mint fogalmazott, azért, mert a vérében volt ez a szakma. Felesége, Erika is megerősítette, hogy a szülők, a nagyszülők szintén mezőgazdasággal foglalkoztak, gyerekként ebben a miliőben nevelkedtek. Visszatekintve úgy érzik, megérte a rengeteg munkát, hiszen a gyerekeiknek, unokáiknak olyan biztos alapot tudtak felépíteni, amely nagyban segíti az ő boldogulásukat is. Örömmel mondták, hogy a lányuk is a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik, és az unokák között is vannak, akik vonzalmat éreznek nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés iránt is. Szőcs Zoltán hozzátette, nagyon hiányzik az olyan jó színvonalú szakközépiskola, mint amilyen a gadóci volt, hiszen ezt a szakmát is meg kell tanulni. Elismerte, hogy nagyon kevés az olyan gyerek, akit érdekel a mezőgazdaság, éppen ezért kellene megerősíteni az oktatást ezen a téren.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
