Rétvári Bence a Terror Háza Múzeumban úgy fogalmazott, „a vörös köd először 1919-ben ereszkedett le hazánkra”, az akkori áldozatok száma egyes források szerint meghaladta az ötszáz főt. Az államtitkár Szamuely Tibor, az egyik legvéresebb kezű kommunista vezető szavait idézte: „most arra van szükség, hogy vér ömöljön, a vértől nem kell félni, a vér erősíti szívet, erősíti a proletár öklöt”.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Terror Háza Múzeumban 2024. február 25-én. MTI/Kovács Tamás
A kommunizmus alapvető része az erőszak, és a baloldalon mindig félrenéznek az erőszak kapcsán – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozataira emlékezve vasárnap Budapesten.
Rétvári Bence a Terror Háza Múzeumban úgy fogalmazott, „a vörös köd először 1919-ben ereszkedett le hazánkra”, az akkori áldozatok száma egyes források szerint meghaladta az ötszáz főt. Az államtitkár Szamuely Tibor, az egyik legvéresebb kezű kommunista vezető szavait idézte: „most arra van szükség, hogy vér ömöljön, a vértől nem kell félni, a vér erősíti szívet, erősíti a proletár öklöt”.
A második kommunista diktatúra alatt hét-nyolcszázezer embert vittek el a Gulágra, ahonnan háromszázeren sosem tértek vissza; egymillió büntetőeljárást indítottak, ami azt jelenti, hogy jórészt paraszt- és munkásemberek ellen folytak a perek, azok ellen, akiknek a nevében a hatalmat gyakorolták – folytatta Rétvári Bence. Emlékeztetett az 1200 kivégzettre és arra a kétszázezer emberre, aki 1956-ben elmenekült az országból.
A kommunizmus, a kommunista rendszer alapvető része az erőszak, nem a rosszul megvalósított elvek következménye, hanem ahol kommunizmus van, ott mindenhol van erőszak is – szögezte le az államtitkár. Hozzáfűzte, ha bármikor a politikában, a közéletben felbukkan az erőszak, az jelzőfény.
Rétvári Bence felidézte, hogy egy éve Budapest utcáin egy szélsőbaloldali antifa csapat tagjai járókelőket támadtak meg, súlyos testi sértéseket okozva. A szélsőségesek úgy gondolják, hogy nekik azért, hogy a társadalom rendjét felforgassák, akár erőszakot is szabad alkalmazni – mondta az államtitkár.
Azzal folytatta, hogy a kommunisták, ha nem sikerül megragadniuk a hatalmat, akkor kerülőúton próbálkoznak, először az eszmei hatalmat megragadva. Az államtitkár szerint ezt látjuk ma is, a woke mozgalomban vagy a genderelmélet terjesztőinél. Ők, akik érzékenyíteni akarnak bennünket, nem veszik észre, amikor saját eszmetársaik, szélsőbalos terroristák véresre vernek embereket; a tolerancia bajnokai vakságban szenvednek ilyenkor – fogalmazott Rétvári Bence.
Kijelentette: azért kell emlékezni a kommunizmus áldozataira, hogy a történelmi tapasztalatok „beépüljenek a közép-európai DNS-ünkbe”, és felhívjuk a nyugat-európaiak figyelmét is arra, hogy a vörös csillag újbóli szalonképessé tétele sehol sem elfogadható, a szélsőbalos eszméket el kell utasítani.
„A kígyók nemcsak kígyózni tudnak, de vedleni is” – közölte az államtitkár, hozzátéve, sokféle módon próbál a kommunizmus visszatérni.
Vannak politikusok, akik félrenéznek az antifa támadásoknál, vagy akkor, amikor más politikusok erőszakot alkalmaznak rendőrök ellen; a baloldalon mindig félrenéznek az erőszak kapcsán – mondta Rétvári Bence. Leszögezte: elfogadhatatlan, ha a törvények erőszakos megszegői védelmében rendőröket, ügyészeket, bírókat fenyegetnek.
Az a mérsékelt, aki elutasítja az erőszakot; aki az erőszakot védi, az mindig szélsőséges politikai erő, a XX. század erre tanított meg minket – jelentette ki az államtitkár. Hangsúlyozta: a béke és biztonság megőrzéséhez el kell utasítani minden szélsőséget, a szélsőbalt is.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, lassan 35 esztendeje annak, hogy hazánk lerázta magáról a kommunizmus bilincseit, és akik akkor, az 1989-90-es, forradalmi években születtek, ma már családanyák és családapák. Nekik nincsenek személyes élményeik a kommunizmus évtizedeiről, de kötelességük átadni gyermekeiknek a tudást arról, hogyan éltek nagyszüleik, dédszüleik a rendszerváltoztatás előtt – mondta a főigazgató.
Figyelmeztetett: nem könnyű a feladatuk, mert még mindig vannak, akik abban érdekeltek, hogy ne az igazságot tanulják a gyermekek arról, amit a kommunista diktatúrák alatt az emberek elszenvedtek. Azért van szükség az emléknapra, mert ki kell mondani az igazságot újra és újra, milyen tragédiát jelentett hazánk számára a kommunista diktatúra, milyen drámák sorjáztak az emberellenes uralom alatt – tette hozzá Schmidt Mária.
A főigazgató szerint ma túl gyakran kiáltanak diktatúrát, túl gyakran panaszkodnak szabadságjogaik állítólagos korlátozása miatt, pedig a kommunista diktatúrák borzalmait, a szenvedéseket nem szabad mentegetni, kisebbíteni. Minden egyes áldozatra emlékezni kell, életkorukra, a kiszabott ítéletekre, nem elég csak általában elítélni a kommunista diktatúrákat – jelentette ki Schmidt Mária, megjegyezve, ezt tartja a Terror Háza Múzeum legfontosabb feladatának.
A szabadságot ma sem adják ingyen, újra és újra meg kell harcolni érte; ha nem vigyázunk, ismét áldozatai lehetünk a kommunizmus halálos vírusának – hangsúlyozta a főigazgató.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. A határozati javaslatot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő terjesztette be. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban. Letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
