A Fico-kabinet még vonzóbbá teszi az uniós támogatások lenyúlását Molnár Iván2024. 02. 13., k – 14:54 Pozsony |
A büntető törvénykönyv Fico-kabinet által végrehajtott módosítása rengeteg kockázatot rejt. A csalásokból származó anyagi haszon jóval nagyobb lesz a büntetéseknél, így még többen próbálhatnak meg hatalmas összegeket kicsalni az államtól, amelyek hiányoznak majd az államkaszából. A kormány emiatt kénytelen lesz növelni az adókat, vagyis míg egyesek mesés vagyonra tesznek szert, a lakosságra és a vállalkozókra még több teher hárul.
„A szlovák társasági adó már most is a legmagasabb a többi visegrádi országhoz képest. Ha az adókat túl gyorsan emelnénk, az tovább csökkentené a szlovák gazdaság versenyképességét” – figyelmeztet Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke. Hasonló véleményen vannak a független hitelminősítők is. A szlovákiai cégek jelentős részének elsősorban az alacsonyabb áraik miatt vannak vásárlóik. Ha az állam növelné az adókat, akkor a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében az első körben visszafognák a bérek emelését, aminek az alkalmazottak innák meg a levét. Ebből is látszik, hogy a büntetőjog átgondolatlan módosítása veszélyes spirált indít el, amelynek az életszínvonal stagnálása és az alkalmazottak növekvő elégedetlensége lehet a végeredménye. Az adók és járulékok befizetése ugyanakkor létfontosságú az állam számára. Az államigazgatás 2022-ben ezeken keresztül 36,8 milliárd eurós bevételre tett szert. Ebből a pénzből finanszírozzák az állami szolgáltatásokat és fizetik a nyugdíjakat.
Uniós pénzek lenyúlása
Szlovákiának már-már „legendás” hozzáállása van az uniós források felhasználásához. A legemlékezetesebb baklövések Robert Fico harmadik kormánya alatt történtek. Az SNS jelöltjei által vezetett minisztériumok a tudományra és kutatásra szánt pénzt ismeretlen cégeknek osztották ki. Ezek romos és üres raktárakban akartak élvonalbeli kutatásokba kezdeni. Egyes cégek fő üzleti tevékenysége ráadásul a fakitermelés volt, ami nem állt túl szoros kapcsolatban a tudományos kutatással.
Az uniós források gyanús lehívása azonban az elkövetkező időszakban is folytatódhat. A büntető törvénykönyv negyedik Fico-kormány által javasolt módosításait túl gyorsan fogadta el a parlament, a szakértőkkel és a nyilvánossággal folytatott vita nélkül. Ennek a negatív következményeire Peter Sepeši, a Főügyészség ügyésze a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet. Szerinte az uniós pénzek ellopása a jövőben még kevésbé lehet kockázatos.
Példaként egy olyan elkövető említhető, aki egy társaság ügyvezetőjeként hamis okiratot (pl. adóbevallást, bankszámlakivonatot, banki dokumentumot) nyújt be, hogy a kiszemelt állami intézménnyel vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulásról szóló szerződést kössön. A hamisított dokumentumok alapján megkötik a szerződést, az állam pedig ezt követően 330 ezer eurót fizet ki a csalónak az uniós forrásokból. Az itt leírt bűncselekmény jelenleg négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, miközben a bűncselekmény húsz év elteltével évül el. A parlament által a napokban jóváhagyott módosítások hatályba lépését követően azonban az elkövető akár pénzbüntetésre, felfüggesztett büntetésre vagy tevékenységi tilalomra is ítélhető, az elkövetett bűncselekmény elévülési ideje pedig öt évre zsugorodik.
Elcsalt jövedelemadó
Nem csupán az uniós forrásokkal lesznek azonban gondok, amit egy következő példával illusztrálhatunk. Ebben egy olyan egyéni vállalkozó szerepel, aki az adóbevallásában például 120 ezer eurónyi jövedelmet titkol el az állam elől, amit ha bevallott volna, 30 ezer euró adót kellett volna befizetnie az adóhivatalnak. Az elkövető ekkora összeggel rövidítette meg az állami költségvetést. A gyakorlatban az így leírt bűncselekmény feltárása sok időt vesz igénybe. A nyomozóknak például az összes üzlettárs kihallgatásával bizonyítékokat kell szerezniük arra, hogy az egyéni vállalkozó nem jelentette be az összes jövedelmét. A gyakorlatban az okozott kár összegét általában szakértői vélemény vagy szakértői vizsgálat útján határozzák meg. Ezek időigényes eljárások, amelyek több évig is eltarthatnak, amíg az állam bizonyítani tudja, hogy az egyéni vállalkozó jogellenesen kerülte ki az adókötelezettségét. A jelenleg is hatályos szabályok szerint a fent leírt törvénysértés két év nyolc hónap szabadságvesztéssel büntethető, az elévülési idő pedig húsz év. A Fico-kormány által áterőltetett új szabályok szerint azonban már házi őrizet is kiszabható, az elévülési idő pedig három évre csökken.
A vita hiánya
A büntető törvénykönyv módosítását a parlament már jóváhagyta. Jelenleg az elnök aláírására vagy vétójára vár. Visszavonása esetén a koalíció több változtatást is bejelentett. Például a nemi erőszakért kiszabható korábbi szigorúbb büntetések fenntartását. A nagy kérdés azonban az, hogy miként kezeli majd az adóelkerülésért és az uniós pénzek lenyúlásáért járó túl alacsony büntetéseket.
Persze, az alacsonyabb büntetések híveinek is megvannak az érveik. A börtönben eltöltött évek után az emberek többsége ugyanis elveszíti kapcsolatát a külvilággal, emiatt az államnak kell gondoskodnia róla, nehezen talál ugyanis munkát, és nem ritkán segélyekből él. A törvényszegésért kiszabott büntetések optimális meghatározásáról szóló vita ezért teljesen jogos. A probléma az, hogy Szlovákiában nem volt ilyen vita, és a szavazás káosza miatt sok képviselő nem is tudta pontosan, mit is hagy jóvá.
Könyvelési trükkök
A szlovák adórendszer már most is túl sok kivételt tartalmaz. Egy ügyes könyvelő rengeteg trükköt alkalmazhat annak érdekében, hogy az ügyfele teljesen legálisan a lehető legkevesebb adót fizesse be. Az egyik ilyen trükköt – amelynek köszönhetően az egyszemélyes kft. tulajdonosa elkerülheti az osztalékadó befizetését – Jozef Mihál volt munkaügyi miniszter, jelenlegi EP-képviselő pár napja tette közzé a közösségi oldalán.
„Kössön munkaszerződést a cégével, így a munka törvénykönyve szerint a saját cégének az alkalmazottjává válik”
– tanácsolja Mihál. A munkaszerződés lehet részmunkaidős is, például heti húsz órára. Ötórás műszakokban így heti négy napot dolgozik a tulajdonos a saját cégében. A szakemberek által ajánlott havi bruttó fizetés 400 euró. Ez az összeg feljogosítja a vállalkozót az állam által fizetett minimálnyugdíjra, ugyanakkor elkerüli az egészségbiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos bonyodalmakat.
Az alkalmazottakat foglalkoztató cégeknek a törvény szerint szociális alapot kell létrehozniuk. Az úgynevezett kötelező juttatás a bruttó bér 0,6 százaléka. Egy havi 400 eurós fizetés esetén 2,4 euró kerül havonta a szociális alapba, a kötelező hozzájárulás pedig adókiadásnak minősül. „A vállalat adózás utáni nyereségét nem osztalékként fizetjük ki, hanem a szociális alapba öntjük. Munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottként a munka törvénykönyvének 152. paragrafusa szerint minden olyan műszak után, amelyben 4 óránál többet dolgozik, jogosult lesz az étkezésre vonatkozó pénzügyi hozzájárulásra” – figyelmeztet Mihál.
Az étkezéshez nyújtott pénzügyi hozzájárulás két részből áll. Az első a munkáltatói hozzájárulás. Ez jelenleg legfeljebb 4,29 euró lehet, és a vállalat adókiadása.
„A második rész a szociális alap hozzájárulása. Ezt semmi sem korlátozza, műszakonként 100 euró is lehet”
– teszi hozzá Mihál. A cég tulajdonosa az étkezéséhez saját magának fizeti ki az anyagi hozzájárulást. Ez a jövedelem adómentes. Minden ledolgozott napra 104,29 eurós összeggel számolhat. Egy év alatt így közel 22 ezer eurót lehet kifizetni. A vállalkozónak ez után nem kell tízszázalékos jövedelemadót fizetnie, így körülbelül 2200 eurót takarít meg, vagyis ennyivel kevesebbet fizet az államnak. „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adómentesség feltétele, hogy az étkeztetéshez szükséges pénzügyi hozzájárulást előre be kell fizetni” – mutat rá Mihál. Például az aktuális hónapra vonatkozóan a pénzt az előző hónap utolsó napján kell befizetni készpénzben vagy banki átutalással.
BRANISLAV TOMA
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
