Az Isteni Ige Társasága budapest-budatétényi Szent Arnold Lelkigyakorlatos Háza ad otthont a Pápai Missziós Művek (PMM) európai igazgatói éves találkozójának február 5. és 9. között.
A Pápai Missziós Művek az Egyház missziókat segítő és támogató központi szervezete, mely az Evangelizációs Dikasztérum alá tartozik. Európában huszonnégy országban van jelen; a nemzeti igazgatók évente találkoznak valamelyik országban, hogy visszatekintsenek az elmúlt időszakra, megosszák egymással munkájuk gyümölcseit és kihívásait, és együtt gondolkodjanak azon, milyen területeken lehet megújulni, fejlődni, hogyan lehet megszólítani még több embert, hogy még inkább meg tudják valósítani azt a célt, hogy felébresszék a missziós tudatot minden megkeresztben, minden korosztályban, a papságban és a világiakban egyaránt.
A budapesti találkozón február 6-án délelőtt került sor Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa és Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke köszöntőjére, valamint Emilio Nappa érsek, a PMM elnöke bevezető előadására. A megjelenteket Tete Remis SVD, a PMM magyarországi igazgatója köszöntötte.
Michael W. Banach Ferenc pápát idézte, aki magyarországi látogatása során a közélet szereplőihez intézett beszédében Budapestet a történelem, a hidak és a szentek városának nevezte. A nuncius úgy fogalmazott: ez a három kifejezés jól meghatározza magát a missziós munkát, illetve a PMM szolgálatát is.
Hangsúlyozta: minden megkeresztelt missziós küldetést kapott, hogy tanúságot tegyen Istenről, aki a Szeretet. Budapest a szentek városa – ez akkor valósulhat meg, ha elkötelezzük magunkat a misszió mellett.
Budapest a hidak városa – folytatta a nuncius –, a hidak összekötik az ellentétes oldalakat, és az a rendeltetésük, hogy eljuttassák az embereket az egyik helyről a másikra.
És a misszió természetesen elválaszthatatlan a történelemtől. Az elmúlt századok során a misszionáriusok eljutottak minden földrészre, oktatási és egészségügyi intézményeket hoztak létre, diplomáciai kapcsolatokat építettek. És talán soha nem volt nagyobb szükség a kapcsolatok és a hidak építésére Isten minden gyermeke között, mint napjainkban – tette hozzá Michael W. Banach.
Mire inspirál minket a missziós parancs? És hogyan lelkesíthetünk mi másokat? – tette fel a kérdést a nuncius. Rámutatott, a missziós egyház többek között a példaadás által működik. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy ismerjék fel a szeretet és az áldozat erejét, és haladjanak előre személyes hitéletükben.
Jézus parancsa, hogy „menjetek el az egész világba”, ma is érvényes, és mivel a misszió az Egyház természetéhez tartozik, meg kell ragadni minden olyan új lehetőséget, amely támogathatja a misszió ügyét – emelte ki Veres András, az MKPK elnöke köszöntő beszédében.
A missziós munkának minden korban megvoltak a maga veszélyei – nincs ez másképp ma sem, amikor a keresztényüldözés világszerte egyre nagyobb. Amit Jézus mondott az apostoloknak, kezd valósággá válni napjainkban: „Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé” (Lk 10,3). Hála Istennek, ma is vannak papok, szerzetesek és világiak, akik készek vállalni ezt a szolgálatot, a sokszor veszélyes körülmények ellenére – mondta a püspök.
Veres András beszédében felidézte: a magyar társadalomban a kommunista diktatúra ellenére is megmaradt egyfajta keresztény identitás. Az azóta eltelt harminc év azonban olyan változásokat hozott, amelyek rombolták ezt.
Igaznak bizonyul, amit II. Szent János Pál írt Ecclesia in Europa (Az Egyház Európában) kezdetű apostoli buzdításában:
A cél, hogy az embereket Jézushoz vezessük, és segítsük őket abban, hogy megismerjék az egyetlen igaz Istent. Szeretnénk megerősíteni a hívekben a missziós tudatot, hogy az Egyház ezáltal betölthesse küldetését hazánkban – hangsúlyozta Veres András.
Emilio Nappa, a PMM elnöke a találkozó bevezető előadásában két kiindulópontot fogalmazott meg a misszióról való gondolkodásban Ferenc pápa Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítását idézve. Az első, hogy
Ezzel szorosan összefügg a kilépő Egyház, illetve a párbeszéd fogalma, melyeket Ferenc pápa oly sokszor hangsúlyoz.
A második kiindulópont, hogy Európában a szekularizációs folyamat a hitet és az Egyházat a magánszférába igyekszik szorítani. A transzcendencia tagadásával pedig egyre inkább eltorzítja az etikát, és növeli a relativizmust. Mindemellett ha az egyházi közösségek belső életére tekintünk, fel kell ismernünk, hogy a megkereszteltek egy részé nem érzi, hogy ő az Egyházhoz tartozik, ami egyes intézmények és plébániák kevésbé befogadó légkörének vagy bürokratikus működésének is tulajdonítható.
Mi a feladata a PMM-nek ebben az összefüggésben? – tette fel a kérdést Emilio Nappa érsek. Rámutatott: A Pápai Missziós Művek szervezetei (a Hitterjesztés Műve, a Szent Péter Apostol Műve, a Szent Gyermekség Műve és a Missziós Unió) nem pusztán a rászorulóknak szánt pénzösszegek elosztására szolgáló intézmények, hanem
– ahogyan azt a Ferenc pápa megfogalmazta a 2022-es missziós vasárnapra írt üzenetében. A kapcsolatok építése pedig nemcsak az újonnan evangelizált, hanem a régi keresztény hagyományokkal rendelkező országokban is fontos, ahol szükség van az újra evangelizációra és a lelkipásztori megtérésre. Így valósulhat meg az álom – a Szentatya szavaival élve – „a keresztény közösségek misszionáriusi tevékenységének új korszakáról”.
A találkozó programja szentmisével folytatódott, melynek főcelebránsa Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK Missziós Bizottságának elnöke volt.
Szentbeszédében az elhangzott evangéliumi szakaszra (Mk 7,1–13) utalva felhívta figyelmet arra, amikor Jézus szemtől szembe kritikát fogalmaz meg, azt mindig a vallási vezetők, szolgálattevők – írástudók, farizeusok – felé teszi. És mivel az evangélium mindig friss és időszerű, ez a kritika bennünket is önvizsgálatra kell, hogy késztessen.
Visszautalva Veres András köszöntőjére, melyben az MKPK elnöke röviden bemutatta a kommunizmus utáni magyar társadalmi helyzetet, illetve hogy milyen változások történtek az elmúlt évtizedekben, Kiss-Rigó László hangsúlyozta: szükség van az újraevangelizációra, mert bár keresztény gyökerei vannak a társadalomnak és a kultúrának hazánkban, sokaknak nincs igazi kapcsolata e tápláló gyökerekkel.
Az Egyház Magyarországon a társadalom számos területén jelen van intézményei által, ami jó lehetőség, ugyanakkor veszélyforrás is, ha elfelejtjük, mi a különbség a filantrópia és a kereszténység, a közszolgálat és a krisztusi szolgálat között.
A püspök felidézte, hagyományos keresztény, katolikus neveltetést kapott. Amikor kamaszkorában családjával Indiába költöztek, ő ott ismerte fel: a kereszténység nem egy hagyomány, hanem személyes kapcsolat Krisztussal. Amikor Magyarországra missziós papok és szerzetesek jönnek más földrészekről, ők nem csak a lelkipásztori munkában segítenek, hanem rámutatnak arra is,
A találkozó délután a PMM nemzeti igazgatóinak beszámolóival folytatódott.
Másnap, február 7-én a fő előadást Tadeusz J. Nowak OMI, a Hitterjesztés Műve főtitkára tartotta a találkozó egyik kiemelt témájáról: a misszió világnapjának új ünneplési módjairól a misszió mai értelmezésének tükrében. Az Egyház 1926 óta minden évben október utolsó előtti vasárnapján tartja a misszió világnapját. A találkozó résztvevői arról gondolkodtak, hogyan lehetne kiemelni ezt az eseményt, hogy ne csak megünnepeljük a missziót októberben, hanem minél többeket megszólítva a hívek – Jézus mindannyiunkhoz szóló missziós parancsát követve – az életükben megvalósítsák azt.
Február 8-án Đình Anh Nhuệ Nguyễn OFMConv, a Missziós Unió főtitkára tart előadást arról, hogyan hat a szinodalitás a PMM megújulásában. A találkozó záró szentmiséjének főcelebránsa Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa lesz.
Fotó: Lambert Attila
Szalontai Anikó/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
