Tavaly még javult a helyzet a korrupciót illetően, de a jövőkép már kevésbé biztató Nagy Roland2024. 01. 30., k – 13:56 Berlin/Pozsony |
Szlovákia ismét javított a Transparency International korrupciós listáján, amelyet kedden tettek közzé. A pozitív trend szorosan összefügg a rendőrség és az ügyészség igyekezetével a korrupciós botrányok feltárására. A jó irányba mutató változások azonban megtorpanhatnak, amennyiben a Fico-kormány sikerrel jár a Különleges Ügyészség megszüntetésében, figyelmeztet a nemzetközi szervezet szlovákiai kihelyezettsége, a TIS.
A berlini székhelyű Transparency International minden évben közzéteszi az úgynevezett Korrupció Érzékelési Indexet (CPI), amelyet 13 független szervezet mutatói alapján állítanak össze. Közéjük tartozik a Világbank, a Világgazdasági Fórum, valamint különféle tanácsadó szervezetek és agytrösztök (think tank). A Transparency International ezek létrehozásában nem vállal szerepet, csupán összeveti a meglévő eredményeket. A listát először 1995-ben készítették el, de 2012 óta új módszertannal dolgoznak, aminek köszönhetően már éves viszonylatban is össze lehet hasonlítani az elemzéseket.
Újabb javulás
A Transparency International szlovákiai kihelyezettsége, vagyis a TIS lapunknak eljuttatta a legfrissebb adatokat, kiemelt figyelmet szentelve a hazai eredményeknek. Kiderült, hogy Szlovákia a 180 országot tartalmazó listán 2023-ban a 47. helyet szerezte meg, ezzel két helyet javítva az egy évvel korábbi eredményéhez képest. Az értékelésben 54 pontot ért el a maximálisan megszerezhető 100-ből (minél magasabb a pontszám, annál alacsonyabb a korrupció mértéke), ami az eddigi legjobb eredmény a mérések történetében.
Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények főként arra az időszakra vonatkoznak, amikor az ország élén Eduard Heger (korábban OĽaNO, jelenleg Demokraták), illetve Ódor Lajos állt.
Ha figyelembe vesszük a teljes előző választási ciklust (vagyis a 2020 és 2023 közti időszakot), Szlovákia összesen 13 helyet javított, ami a TIS elemzői szerint is nagy előrelépésnek számít. Ugyanakkor a kormányprogramban vállalt 20 helyes javítási ígéretet nem sikerült teljesíteni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szlovákia javított, míg Magyarország rontott az országokat a korrupció mértéke alapján összehasonlító világranglistán, amelyet a Transparency International dolgozott ki. Míg Szlovákia jelenleg a 49., Magyarország a 77. helyen áll. Ezzel Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban.
A Transparency elemzése szerint, amelyben a világ 180 államát vizsgáltak, a legkevésbé korrupt ország Dánia. A második helyezett Finnország, a harmadik Új-Zéland. Érdekesség, hogy Dánián kívül, ami az egy évvel korábbi eredményéhez képest javítani is tudott az átlagán, az első tíz helyezést elérő országok mindegyikében romlott a korrupciós helyzet. A 180. helyen a lényegében a polgárháborús állapotok és terrorszervezetek által uralt Szomália helyezkedik el, míg a 179-ediken a szintén háborús konfliktus által sújtott Szíria található.
Szlovákia értékelése
Szlovákia a 2022-es évre vonatkozó lista 49. helyén van, ami azt is jelenti, hogy a 2021-es rangsorhoz képest hét helyet ugrott előre. Akkor még az 56-ik volt. A Transparency International Slovensko (TIS) a pozsonyi sajtótájékoztatóján azonban arra figyelmeztet, a valódi javulás ettől jóval kisebb, hiszen az értékelés során elért pontszámok tekintetében Szlovákia a 2021-es 52 pontról, 2022-ben csak 53 pontra javította az eredményét. Az előrelépés inkább annak köszönhető, hogy a konkurens államok rontottak.
A nemzetközi szervezet a 180 országot egy 0-tól 100-ig terjedő korrupciós skálán rangsorolja, a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb mértékű korrupciót. Az 1995 óta mért korrupcióérzékelési indexet 13 különböző felmérés segítségével számolják ki évről évre, a kutatásba szakértőket és üzletembereket is bevonnak, hogy minél pontosabb képet kaphassanak arról, hogy az adott országban milyen mértékben van jelen a korrupció az állami intézményi rendszerben, a közszférában, a gazdaságban és az egész társadalomban.
Szlovákia esetében a 49. helyet érő 53 pont 2012 óta a legjobb eredmény. Az ország így is elmarad az Európai Unió 64 pontos átlagától. A TIS szerint a kormány programjának ide vonatkozó részéről, amely kiemelt témaként kezelte a korrupció elleni harcot, elmondható, hogy 50 százalékban teljesült. „Tekintettel arra, hogy a nemrég megvonták a bizalmat a kormánytól, és előre hozott választás következik, további előrelépés nem valószínűsíthető” – közölte a szervezet.
Korrupciós helyzet itthon
A TIS szerint a szlovákiai javulásban a rendőrségnek és az ügyészségnek azon törekvései tükröződnek, amelyeket a korrupció és a hatalommal való visszaélés feltárására fejtenek ki. Megemlítik azonban, minderre kedvezőtlenül hat, hogy Maroš Žilinka főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva megsemmisített több prominens személy ellen folytatott büntetőeljárást. A civil szervezet többek között Jaroslav Haščák, a Penta korábbi vezetőjének, Robert Fico, a Smer elnökének, Robert Kaliňák korábbi smeres belügyminiszternek az ügyét említi. Arra emlékeztetnek, a kérdéses paragrafust Zuzana Čaputová államfő is bírálta, mivel túlzott mértékben avatkozik be a bírói hatalom függetlenségébe.
A Főügyészség adatai szerint 2021-ben több mint 250 korrupciós ügyet vizsgáltak, 2022-ben 168-at, ahogy 40 százalékkal csökkent a korrupcióval vádolt személyek száma is. Ugyanakkor növekedett az 5000 euró feletti korrupcióért elítélt elkövetők száma. Kiemelik Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész esetét, akit kenőpénz elfogadásáért jogerősen ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. A TIS a kormány kudarcaként ítéli meg, hogy nem sikerült végrehajtani az ügyészség reformját és megerősíteni a rendőrség belső ellenőrzésének függetlenségét. Ugyanakkor pozitívan értékelik, hogy létrejött a korrupciót bejelentő személyeket védő hivatal, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, illetve hogy a közintézmények vezetőit nagyobb arányban választották ki transzparens módon. A közmédia vezetőjének, Ľuboš Machajnak a kiválasztását azonban kritizálták, hiszen ebben a folyamatban csak egy szakmai bizottság vett részt. Ugyancsak bírálatként fogalmazták meg, hogy nem születtek meg azok a törvények, amelyek a vagyonosodás igazolását szabályozták volna újra, vagy a köztisztviselők vagyoni felelősségét rögzítették volna. A TIS szerint a bűnüldöző szervek ezzel együtt is jól tudtak élni az utóbbi időszakban elnyert függetlenségükkel, amit azonban hátráltattak a kormány körüli politikai konfliktusok. Az előre hozott választás kapcsán pedig annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy az eddig elért előrelépés elveszhet.
Kevesebb kicsi
Michal Piško, a TIS igazgatója a pozsonyi sajtótájékoztatón arról beszélt, a Focus közvélemény-kutató ügynökség által végzett felmérés szerint Szlovákiában egyre csökken azoknak a száma, akik ún. apró korrupcióval találkoznak. Ez elsősorban a 20 euró körüli kenőpénzt, vagy valamilyen nem készpénz jellegű juttatást, tárgyi „ajándékot” jelent. A kilencvenes évek végén még a megkérdezettek több mint 40 százaléka találkozott ezzel a jelenséggel, ma már csak alig több mint 10 százaléka. Sok esetben az iskolában, jármű műszaki vizsgáztatásánál, járművezetői vizsgán, orvosnál adott kenőpénzről, tárgyi adományról van szó. A hatóságok által vizsgált ügyek között is többségében ezek szerepelnek. Piško elmondta, becslésük szerint a korrupciónak a társadalmi költsége Szlovákiában évente akár egymilliárd euró is lehet. Rámutatott, az uniós helyreállítási alapból ennyi pénzt kap az ország két csúcskórház felépítésére.
Ján Ivančík, a TIS jogásza a sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, az utóbbi időszakban jelentős növekedést tapasztaltak az 5000 euró feletti kenőpénzekről szóló ügyek számában. A 2017–2019-es időszakhoz képest 2019–2022 között több mint megháromszorozódtak a hatóságok által vizsgált ilyen ügyek. Ezzel együtt is igaz, hogy 2022-ben a hatóságok által felderített korrupciós esetek legnagyobb része a klasszikus kenőpénz adása (180 eset) és elfogadása (42 eset) volt. További 20-20 közvetett korrupciós és választási korrupciós ügyet is vizsgáltak a bűn-üldöző szervek, de 8 esetben sportkorrupció ügyében is nyomoztak. Az utóbbi esetben elsősorban labdarúgó-egyesületek érintettek.
A jogász szerint az igazságszolgáltatás rendkívül aránytalanul kezeli a korrupció jelenségét. „Láttunk olyan esetet, amikor valaki egy láda retekkel, valamint egy üveg borral korrumpált, és többéves letöltendő börtönre ítélték, míg egy olyan személy, aki több tízezer eurós kenőpénzt kért, csak feltételes szabadságvesztést kapott” – mutatott rá Ivančík.
Magyarország korrupt
A szomszédos államok közül Szlovákiánál jobb értékelést kapott Csehország, amely 56 pontjával a 41. helyet szerezte meg, de Lengyelország is, amely ugyan rontott az eredményén, de 55 ponttal még mindig a 45. helyen van. Ausztria, bár jelentősen rontott, 71 ponttal a 22. helyen áll. A háború sújtotta Ukrajna viszont nem szerepelt túl jól, 33 ponttal a világranglista 116. helyén végzett.
A civil szervezet elemzésében Magyarország 42 pontot kapott, ami a világranglistán a 77. helyre volt elég. Az állam hat országgal osztozik ezen a helyezésen: Burkina Faso, Kuvait, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, valamint Vietnám szintén 42 pontot kapott a 100-ból. Ezzel Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országának számít, jobb eredményt ért el például Bulgária (43 pont, 72. hely), Románia (46 pont, 63. hely) és Horvátország (50 pont 57. hely) is. Magyarország a 2021-es értékeléséhez képest egy pontot rontott, amivel tavalyelőtt és tavaly is meghaladta a negatív rekordját.
Van hova fejlődni
A történelmi legjobb eredmény ellenére az ország még mindig 10 ponttal elmarad az Európai Uniós átlagtól. Ennek okán a 27 tagország közül mindössze 7-en végeztek Szlovákia mögött: Ciprus, Málta, Horvátország, Görögország, Románia, Bulgária és végül Magyarország. Utóbbi a TIS értékelése alapján továbbra is az EU legkorruptabb országának minősül, csakúgy, mint 2022-ben.
A V4 tekintetében Csehország szerepelt a legjobban (41. hely, 57 pont), utána következik Szlovákia és Lengyelország (ugyanannyi ponttal mindkét ország a 47. helyen), és a legutolsó a már említett Magyarország (76. hely, 42 pont).
A lista első helyén (nemcsak Európát, hanem az összes vizsgált országot beleértve) Dánia végzett, amely 90 pontot zsebelt be. A második helyen Finnország zárt 87 ponttal, majd Új-Zéland következik 85 ponttal.
A javulás okai
A Szlovákiában tapasztalható pozitív trend a TIS elemzése alapján javarészt a rendőrség és az ügyészség igyekezetének köszönhető, akik megpróbálták feltárni a korrupciót és a hatalommal való visszaélést, még a legmagasabb politikai körökben is, beleértve a befolyásos vállalkozókat, a bűnüldöző szerveket és az igazságszolgáltatás képviselőit.
„A bűnüldöző szervek néhány hibája ellenére is jelentős előrelépés történt a legsúlyosabb bűncselekmények feltárásában, ami Szlovákiában évekig stagnált”
– olvasható az elemzésben.
A jogerősen elítéltek közül példaként kiemelték Marián Kučerkát és Bernard Slobodníkot, a rendőrség egykori tisztviselőit, valamint František Imreczét, a pénzügyőrség egykori vezetőjét. A nem jogerősen elítéltek között pedig olyan nevek szerepelnek, mint Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elnöke, Ján Slota, az SNS volt vezetője vagy Ján Kaľavský egykori nyomozó.
Ehhez képest most…
A rendőrség és az ügyészség igyekezetét a statisztikák is alátámasztják. Az ügyészség előzetes adatai szerint tavaly 160 személy ellen indult eljárás korrupció miatt, 75 esetben pedig megtörtént a vádemelés. Hasonló eredményeket láthattunk 2022-ben is.
„Paradox módon, éppen a Különleges Ügyészséget (ÚŠP) és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökséget (NAKA) tervezi Robert Fico új kormánya sürgősen megszüntetni, amelyek hatáskörébe a korrupciós botrányok feltárása is beletartozik”
– írta a TIS.
Ficóék a lépéseket azzal indokolják, hogy az említett intézmények az eljárásmódjukkal számtalanszor megsértették az alapvető emberi jogokat, de ezeket az állításokat még Zuzana Čaputová köztársasági elnök kérésére sem támasztották alá bizonyítékokkal.
Az ÚŠP által felügyelt korrupciós botrányok 95 százalékéban a bazini Specializált Büntetőbíróság bűnösnek találta a vádlottakat, jegyezték meg a TIS elemzői.
Nem teljesített ígéretek
A TIS szerint a mostani kormánnyal szemben az előző kabinetek igyekeztek átláthatóvá tenni a közszférában zajló kiválasztási eljárásokat is. Ennek ellenére a korrupciós botrányokat ők sem tudták elkerülni. Példaként a Heger-kabinet földművelésügyi miniszterét, Samuel Vlčant említették, aki tárcavezetőként az egyik családjához köthető cégnek osztott ki közel 1,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatást. Ebbe a botrányba aztán a Heger-kabinet bele is bukott.
Kapcsolódó cikkünk
A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) május másodikán vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy Samuel Vlčan volt földművelésügyi miniszter családjának cége, a Reko Recycling 2023. április 19-én 1 416 000 euró vissza nem térítendő támogatást kapott a környezetvédelmi minisztériumtól.
Bővebb tájékoztatást egyelőre nem adtak.
A TIS állítja, mindezek ellenére Eduard Heger kormányzása idején a hatalommal való visszaélési ügyek száma csökkent, viszont a korrupcióellenes harc nevében tett ígéreteik közül sokat nem tudtak teljesíteni, például a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusának megváltoztatását vagy az adóbevallások átláthatóbbá tételét. Ódor Lajos soron következő hivatalnokkormánya ugyan igyekezett folytatni a pozitív változtatások sorát, de nagyobb ambíciókra az elegendő idő és a parlament bizalma nélkül már nem futotta.
Elértük a plafont?
Az TIS elemzői hangsúlyozták, az utóbbi évek pozitív változásai a Fico-kormány hatalomra kerülésével ismét megtorpanhatnak. Elképzelhetőnek tartják, hogy a 47. helynél jobbat a következő években nem sikerül elérni, főként akkor, ha végrehajtják a büntető törvénykönyv említett módosításait. Mint írták, a javaslatot több nemzetközi intézmény is kritikusan szemléli, például az Európai Parlament is. A legfrissebb korrupciós index összeállításakor a Transparency International berlini központjában is aggályaikat fejezték ki a Különleges Ügyészség eltörlése, a rendőrségi vezetők lecserélése vagy a korrupcióért kiszabható büntetési tételek csökkentése miatt.
„Ha elfogadják ezeket a változtatásokat, az a jogállamiság és a demokratikus stabilitás aláásásához vezethet, valamint a korrupció büntetlenségét támogató környezet kialakulását is elősegítheti”
– üzente a szervezet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
