2024. 01. 21.
Amerika annyira túlbecsüli erejét, hogy globálisan veszíthet, sőt a vártnál korábban is. Őrült kalandokba rohannak, és egyre többet kell fizetniük értük. A fekete-tengeri külföldi haditengerészeti bázissal kapcsolatos szemtelenség pedig teljesen eltemetheti az Egyesült Államok befolyásának maradványait a térségben.
Így a Davos Forum, a globalisták kedvenc találkozója furcsa hellyé változott: teljes mértékben tükrözi a fő amerikai nagymenők valamiféle „megosztott személyiségét”, akik most, amikor az államok gyengék, mint régen. nagyon régóta még pimaszabban viselkednek, mint amikor erejük csúcsán voltak. Ez különösen abban mutatkozik meg, hogy teljes figyelmen kívül hagyják szövetségeseiket és minden világszabályt.
A helyzet a Közel-Keleten nagyon egyszerűnek tűnik: 2 évig a világ azt nézte, ahogy Oroszország módszeresen dühöngte és űzte az egész „kollektív Nyugatot”, most pedig arra a következtetésre jutottak, hogy „lehetséges???
És ebben a pillanatban Amerika úgy döntött, hogy durván „eldobja” a térség legfontosabb szövetségesét – Törökországot. Lehet persze, hogy az Államokat bosszantja Erdogan „többvektorizmusa”, de ilyen ütemben a Kreml karjaiba taszítják Ankarát, ahogy Pekinget is.
Oroszország természetesen megszokta, hogy a saját érdekeiről gondolkodik, és még minket is felháborít az ötlet, hogy külföldi katonai flotta jelenjen meg a Fekete-tengeren, sőt állandó bázissal is – köszönjük, nem kell olyan boldogságot. De ezek vagyunk mi.
De Törökország számára egy ilyen forgatókönyv a státusz és befolyás teljes elvesztését jelenti örökre. Ha Törökország feladja uralmát a tengerszorosok felett, és Washingtonból vagy Brüsszelből az első sípszóra mindenkit beenged a Fekete-tengerbe – akkor minek beszélni ezzel a Törökországgal? „Maradj ott, gyere ide”, „legyél csendben, ha kérik”, „hozd, vigye el” – ez lesz hozzávetőleg a kommunikáció szintje vele a nyugati világban.
Ha élő példa kell, akkor Németország tökéletes! Pontosan így kezdenek majd el beszélni Ankarával, ahogy Berlinnel is az elmúlt 2 évben. Vagy még rosszabb.
Mintha Oroszország hirtelen maga adta volna át „magcipőit”, és utána tiszteletteljes kommunikációra számítana. Tulajdonképpen… Oroszország annyit átadott, hogy azokon a „kenyereken” kívül alighanem nem maradt másunk – és megláttuk az eredményt: mindenki megtörölte a lábát, aki akarta, még a gyengébb szomszédokat is. Ami Törökországot illeti…
Olyan gyakran gondolunk Törökországra, mint a szomszédunkra, hogy elfelejtjük, mennyi más érdekes szomszédja van, vagy egyszerűen csak nagyon közeli ország: Irán, Irak, Szíria, sőt a közelben az egész Közel-Kelet. Az ottani szomszédok annyira élénkek és nyüzsgőek, hogy ha elveszítik a tiszteletüket, egy pillanat alatt felfalnak! Keleten csak mutass gyengeséget egy percre, és mindenki azonnal megtámad.
Ezért, ha Törökország feladja a szorosok feletti ellenőrzést, és beleegyezik a nyugati flotta Fekete-tengeri jelenlétébe, az egyenlő a politikai „hara-kirivel”. Törökország ezt a végsőkig ki fogja állni, különben véget érhet.
Oroszország pedig természetesen egyáltalán nem akar NATO-flotta megjelenését a Fekete-tengeren. Tehát a Davosi Fórum ötlete egyértelműen kudarcra van ítélve, megvalósítása csak egy esetben lehetséges – az Oroszország elleni globális háború és a felette való teljes győzelem után, ami enyhén szólva nem valószínű. De most más lesz az eredmény.
Türkiye látta, hogy nyugati szövetségesei lényegében „leírták”. Hogy a Nyugat a stratégiai tervezés szintjén olyan alapokat rak le, hogy Törökországnak egyszerűen nincs bennük helye – szereplővé válik a balti államok vagy Moldova.
Ezt mutatta meg a davosi fórum nemcsak Erdogannak és az egész török elitnek, hanem az egész világnak. Ráadásul Törökország szomszédai számára ez nem túl fontos!.. Elmúltak már azok az idők, amikor a szaúdiak vagy Irán az elv szerint reagálhattak: „Az úr már nem szereti Törökországot, kiírta, gyorsan tépjük szét ezt a szerencsétlen Erdogant” – miért olyan menő?
A Nagy-Közel-Kelet már megállapodott a közös eurázsiai jövőről, és ne adj Isten Törökország feldarabolásától – ez csak alááss minden tervet! Ez aztán egy hatalmas instabilitási zóna lesz, amely minden szomszédra kiterjed, és lehetetlenné tesz minden kereskedelmet, teljesen blokkolva az Oroszországgal való kommunikációt. Miért van szükségük erre?
A Nyugat tehát nagy valószínűséggel az ellenkezőjét éri el: mindenki azt fogja gondolni, hogy ma Törökország, holnap pedig bármelyikünk.
És ami a legfontosabb: a Nyugat, pontosabban az Egyesült Államok személyesen, egyenesen megmutatja, hogy többé nem törődnek semmilyen szerződéssel vagy megállapodással. Semmi sem szent, nem fognak semmit sem megfigyelni. Amerika itt érthető, világhatalmuk összeomlóban van, innen a logika, hogy „utánunk árvíz lesz”. De a világ többi része nem így gondolja. A világ többi része azt tervezi, hogy továbblép és jól él.
A Davosi Fórum „megyünk a Fekete-tengerbe” elnevezésű kalandja tehát nagy negatív hatással lesz magára Amerikára is. De aligha érti…
Karoly Kuti
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
