Brezsnyev köpni-nyelni nem tudott meglepettségében.
Húsz éven keresztül tartotta a világrekordot Kádár János trófeája, amit csak a pártfőtitkár halála után döntöttek meg. Az 1972-ben elejtett példány koponyája ma is épségben megvan.
Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, tavaly októberben ketten is megdöntötték az addigra már ugyan nem világrekordnak számító, de töretlenül legendás magaslatokban emlegetett Kádár-bika agancssúlyát – hozzátéve, hogy ez csak egy a számtalan szempont közül, amelyeket értékeléskor néznek a bírák.
Egy magyar vendégvadász 5,25 kilós, egy svájci pedig 6,35 kilós trófeájú vadat lőtt
– árulta el Gőbölös Péter, a Tolna vármegyei Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója.
Kádár János az amnesztia évében, 1963-ban, egy politikai bizottsági határozat nyomán alapíttatta meg az Egyetértés Vadásztársaságot, amely a pártvezetők zártkörű vadászklubjaként szolgált a kommunista elit számára. A vadásztársaság életre hívásával gyakorlatilag a háború előtti társasági életet támasztotta föl, amely ekkor már a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.
Nyugodtan kijelenthető, hogy Kádár János élt-halt a vadászatért. Egy korábbi cikkben a Blikk azt írta, a főtitkár ismerői szerint megfontolt, talán túlságosan is visszafogott, de kitűnő vadász volt, aki nem gyűjtött trófeákat, és állítólag sosem törekedett arra, hogy nagyot lőjön – mégis 1972-ben sikerül egy olyan tökéletes dámszarvast elejtenie, hogy a vadászkörökben még több mint fél évszázaddal később is példaszámba megy.
Tollner György, a Budavidéki Erdőgazdaság egykori igazgatója így dicsérte az egykori pártfőtitkárt:
„Mindig örültünk, ha a vadászatokon Kádár elvtárs megjelent, mert akkor az egy rendezett, számunkra könnyen átlátható, nem szélsőséges és nem kirívó vadászat volt. Úgyhogy mi mindig drukkoltunk, hogy legyen ott”
Tolna Vármegye mindig is híres volt vadbőségéről, így nem meglepő, hogy a múlt évszázad alatt is rengeteg világrekord származott Gyulaj térségből első osztályú szarvasállománya miatt. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején sem volt ez másképp, ebben az időszakban sorra dőltek a rekordok: „A korszak első újabb rekordtrófea-kiválósága Fehér Lajos akkori miniszterelnök-helyettes által került puskavégre. Az első Fehér (’65)-bika az újvidéki (Novi-Sad) nemzetközi vadászati kiállításon elnyerte a világrekord minősítést, maga mögé utasítva számos kiváló trófeát a rangsorban. A hivatalos végeredmény 212, 12 CIC pont volt, a trófea súlya pedig szintén 4,30 kg” – olvasható a Gyulaj vadásztársaságának oldalán. Az újabb rekorderekre nem kellett sokat várni, 1969-ben, majd 1971-ben is Gyulajon lőtt dámszarvasokkal dőltek a rekordok, majd megérkezett Kádár János.
A főtitkár legendás dámbikájára így emlékszik vissza a gyulaji történelem: 1972-ben maga Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori főtitkára ejthette el Gyulaj addigi legjobb trófeáját viselő dámszarvasát.
A dámlapátot az olaszországi Torinóban bírálta el a nemzetközi bírálóbizottság, és 220,31 CIC- pontra értékelte 1973-ban, így pár év elteltével a Gyulaj Vadgazdaság újabb világrekordot mutatott be.
A Kádár-bika a maga egészen különleges terpesztésével és csipkézettségével egészen 1992-ig, közel 20 évig őrizte vezető helyét a nemzetközi CIC világranglistán, melyet addig egyetlen más bika sem tudott produkálni. Az agancs tömege 4,42 kg volt – szerepel a társaság oldalán.
Egy híres-hírhedt humoros történet is megörökítette Kádár János szenvedélyét. Az anekdota úgy tartja, Kádár vendégül látta a Szovjetunió első emberét, Leonyid Brezsnyevet. A magyar főtitkár közös vadászatra hívta a szovjet vezetőt, és mikor megkérdezte tőle, milyen állatot szeretne lőni, Brezsnyev gondolkodás nélkül rávágta:
Medvét!
Bár Magyarországon addigra már régen nem éltek medvék, Brezsnyev ezt nem tudta, Kádár János pedig a világért sem szeretett volna csalódást okozni „főnökének” . Így nem volt más hátra, a Magyar Szocialista Munkáspárt minden követ megmozgatott, hogy medvét kerítsen Brezsnyevnek.
Végül kerítettek egy kiöregedett cirkuszi egyedet, amelyet odatereltek a magasles közelébe. Brezsnyev célzott és lőtt, ám nem bánt túl ügyesen a fegyverrel, éppen csak megsebezte az állatot, amely rémületében menekülőre fogta.
A medve a füves terület szélére érve meglátta a letámasztott bicikliket, feltört benne a cirkuszi ösztön, felugrott az egyikre, és azzal menekült meg a vadászok elől
– zárul a történet, amely szerint Brezsnyev köpni-nyelni nem tudott meglepettségében.
Borítókép: Kádár János 1957-ben Gyulajon egy vadászaton. Az elejtett gímszarvas 13,4 kilós agancsa aranyérmes trófea lett (Fotó: Fortepan/Gossányi András)
Felhasznált irodalom: Majtényi György: K-vonal – Kiváltságok, elit és luxus a szocializmusban
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
