Már nálunk is, nemcsak Németországban. Szent Vitusról, más változatban Szent Vidről nevezték el azt a kápolnát, amely az oroszvári Lónyay-kastély parkjában élte túl a huszadik századot, hogy végül megpecsételődjön a sorsa, és bárpulton, asztalokat körbeülve támaszkodjon benne a dologtalan jónép, írja lapunk főmunkatársa Kövesdi Károly a Sankt Vitus Kaffee című vezércikkben. Van persze rá magyarázat, elfogytak a hívők, de azért mégis fölöttébb furcsa.
Az 1990 utáni magyar politikában kőbe vésett szabálynak számított, hogy a gazdasági helyzet alakulása hűen visszatükrözi, hogyan alakul a kormánypártok támogatottsága az adott időszakban. A piacgazdasági átmenetet kísérő gazdasági visszaesés aláásta a rendszerváltó Antall-kormány támogatottságát, majd a hatalomba visszakerült szocialisták 1998-as vereségében is nagy szerepe volt a Bokros-csomagként elhíresült megszorításoknak… 2010-re a nyolc évig megszakítás nélkül kormányzó magyar baloldal a tönk szélére juttatta az országot, ez a katasztrofális politikai teljesítmény ágyazott meg a pártrendszer gyökeres átalakulásának és a Fidesz-KDNP egymást követő kétharmados győzelmeinek. Kolek Zsolt: Erőpróbák egy nehéz év után.
Amerikában Donald Trumptól féltik a demokráciát, Németországban pedig az Alternatíva Németországért (AfD) párttól, amelyre ráraktak mindent, ám úgy tűnik a választót egyre kevésbé érdekli, hogy ki populista, ki nem… Ősszel tartományi választásokat rendeznek Szászországban. A vonatkozó felmérések szerint ezeket utcahosszal nyerné az AfD, vagyis a német politikai elit elképesztő gőgjének a következménye. A külpolitikai jegyzetet Pomichal Krisztián írta, címe: Az előírt népakarat.
Nem sokkal a komáromi nagygyűlés után jelent meg Duray Miklós elemzése a hatalmas nemzetközi visszhangot kiváltó esemény céljairól. Az alábbiakban közreadjuk az Együttélés volt elnökének és a nagygyűlés egyik fő szervezőjének az elemzését, illetve az Önrendelkezési kísérleteink című könyve egyik fejezetének az előszavát. Duray Miklós gondolatainak címe: Volt egyszer egy önkormányzati nagygyűlés.
A témát folytatjuk egészen a 21. oldalig. Elolvashatják nagyinterjúnkat Kvarda Józseffel, amelynek címe: Még nem ment el a hajó, csak nem úgy úszik, ahogy kell. Somogyi Szilárdnak elmondta, a legfontosabbat, az önálló tartományt nem leszavazták, hanem napirendre sem került. Kvarda József szerint
a Nyugat is azon volt, hogy a komáromi nagygyűlésből komoly eredmény ne születhessen, és ne titkoljuk, a szlovákiai magyar politikusok egy részének is ez volt a célja.
Velem kapcsolatosan például sikerült elhitetniük Duray Miklóssal, hogy a titkosszolgálatnak dolgozom, s hogy ez hazugság, csak 1996-ra vált világossá Duray előtt is. Miklós egyébként nagy nyomás alatt állt, riogatták őt Horn Gyulával, a szlovák és a magyar titkosszolgálatokkal és a kémelhárítással; nem csoda, hogy egy idő után lelkileg beleroppant, s így talán az is érthető, hogy a komáromi ügynek már nem volt olyan folytatása, mint amilyen kellett volna…
További cikkünkben Lacza Tihamér foglalja össze, hogy miként viszonyultak a komáromi nagygyűléshez Dél-Tirolban.
Reigl Judit 100 a Műcsarnokban. Idén május 1-jén lett volna százéves az absztrakt expresszionizmus világhírű, magyar származású képviselője, Reigl Judit. Művei ma már százmillió forintokért kelnek el a világ legnagyobb aukciósházainál, festményeit pedig olyan neves intézmények gyűjteményében őrzik, mint páldául a Metropolitan Múzeum, a Guggenheim Múzeum, a párizsi Pompidou Központ, a londoni Tate Modern. Ezúttal a Műcsarnokban egyszerre állították ki Reigl Judit főbb műveit és soha nem látott festményeit, írja Zsebik Ildikó.
A kassai Thália idei négy bemutatója közül a most következő három (Máli néni, Az ember tragédiája, Varsói melódia) nem ígér felhőtlen szórakozást, így ebben az évadban is tervezni kellett egy olyan bemutatót, amely bevonzza a csak szórakozni vágyókat, s a diákokat se viseli meg tartósan.
Az általam látott diákbérletes előadáson még a csilláron is lógtak, ami feltétlenül jó jel, s az még inkább, hogy az idei könnyedebb darab nem is annyira könnyed, mint amennyire első pillantásra látszik.
Juhász Dósa János: Columbo hadnagy A padláson.
Mária Terézia nem is szánkázott nyáron, a rosszindulatú pletyka Grassalkovich Antal ellen irányult, írja Lacza Tihamér a Leporolt históriákban.
Az 1944-es év elején már hatodik éve tartott az 1939-ben elkezdődött szörnyű világégés, illetve negyedik éve a Szovjetunió ellen folyó háború. Az elhúzódó konfliktus semmi jót nem jósolt a közép-európai kis nemzeteknek, legfőképpen a magyarságnak. A szlovákiai magyarokra pedig különösképpen tragikus jövő leselkedett. A Múltunk rovat cikkét Popély Gyula írta Magyar újév 1944-ben Tiso Szlovákiájában címmel.
Mi jöhet még? Koronavírus-válság, magas energiaárak, alulfinanszírozottság, megnövekedett költségek – az önkormányzatoknak az elmúlt években volt mivel megküzdeniük. Szlovákiában nem telik el úgy év, hogy a kormány ne akasztana újabb kötelezettségeket a nyakukba, miközben pénzügyi forrást nem biztosít hozzá. Ezzel egyébként az ország évek óta folyamatosan megsérti az európai önkormányzatok kartáját, ami ellen a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) már többször felemelte a szavát. Agócs Szvorák Emese készített összefoglalót egyes nógrádi önkormányzatok problémáiról.
A témát folytatva, Dunajszky Éva azt írja, Pozsonyban sem lesz az amúgy is drága élet olcsóbb idén. Drágábban lakunk majd, harminc százalékkal megemelkedik az ingatlanadó, és többet fizetünk a szemételhordásért is…
Az anyanyelv az otthont jelenti. Nemrég Magyar Örökség Díjat kapott a kassai Kazinczy Napok.
Ennek apropóján beszélgettünk a több mint fél évszázados múltra visszatekintő rendezvény szakmai szervezőjével, Duncsák Máriával, a Csemadok Kassai Városi Választmányának az alelnökével. A Kazinczy Napokon a nyelvművelés mellett mind nagyobb hangsúlyt kap az anyanyelv megőrzése és átadása az utánunk jövő nemzedéknek, mert csak így tudjuk megőrizni az identitásunkat. Így maradunk magyarok, mondta Fábián Gergelynek a fő szervező.
A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola ünnepi műsorral emlékezett meg alapításának és a tanítás megkezdésének 115. évfordulójáról. Az oktatási intézmény életében fontos mérföldkőnek tekinthető az is, hogy Orosz István igazgatót harmadszor is újraválasztották tisztségébe. Virsinszky Tamás: Emlékezni a múltra – megfelelni a jelennek.
Egy végtelennek tűnő útjavítás. A Zétényen át vezető III/364-es főút egyik szakaszán vasbeton híd áll. Közvetlen szomszédságában van a Latorca IV-es fokozatú védett területének magva, a TICCE. A lakosok egy részét jó ideje aggasztja a mindennapjaikra kiható, a kezdeti szakaszban útfelújításnak induló, de mára már hídjavítássá, útlezárássá dagadó probléma.
A somorjai Farkas Bettina részben a saját tapasztalatainak a hatására, másfelől segítségképpen a lányának gondolt ki egy olyan történetet, amellyel mindenki számára megkönnyíti az „ellipszilonos” szavak írását.
Lacza Gergely belenézett a mesekönyvbe is. Írásának címe: A „j” és az „ly” rejtélyes királysága.
„Mi lenne, ha mi szerveznénk programokat? Cikáztak a gondolatok, a programötletek, s már ott ki is találtuk, hogy az első legyen egy szabadtéri filmvetítés” – idézte fel Lauko Evelin. Kaszmán Zoltán: Példát mutat a farnadi Ad Meliora Ifiklub.
Van egy hely a mátyusföldi Vágkirályfa határában, ahol megállt az idő, és az ember úgy érzi magát, mintha civilizációtól mentes, távoli vidékre érkezett volna. A Humanita állatfarmon szabadon sétálgatnak a lovak, a pávák, a lámák és más különös kisállatok. A csendet csak a vadlibák gágogása, a lovak nyerítése és a kutyák ugatása töri meg. Szomolai Andrea: A szabadság vadromantikus farmja
A kémendi tanktól indulva Bény határának érintésével jutottak a szőlőhegyi kereszthez és kápolnához, majd az erdőn keresztül a szalkai pincékhez és az út végállomásához, a híres-neves Ipolyszalkai Tájházhoz. Bokor Klára: Túra a Felvidéken.
Nagy-Miskó Ildikó a karvai ökocentrumba, a Danubiumba látogatott el, amelytől a turizmus fellendülését várják a helyiek.
Az ünnepek előtt ismét azt kívántam, mint tavaly: elcsendesedést, tudatosságot. Annyira kevés is elég lenne egy sokkal szebb világhoz, vagy ha ahhoz nem is, legalább a szebb mikrokörnyezethez, társas kapcsolatokhoz. Kimondani, amit érzel, megosztani a félelmeid. Nem papolni a „légy boldog” vagy „légy sikeres” – valahol álszent – frázisait, hanem példát mutatni. Németh Nicolas: Köszönöm az életem, s az életem árát.
A Pereniz-nyeregbe érve félve nézzük meg a táblára írt számot: a Szivula 1818 méteres csúcsa még 5 és fél kilométerre, illetve két és fél órára van. 1210 méterről indulva, közben forgatva… hát ebből minden bizonnyal naplemente lesz odafent, de gyorsan belátjuk, a hegység főcsúcsának bemutatása nélkül a Gorgánok-film nem lenne az igazi… Másnap felmentek, olvashatjuk a Hazajáróban.
Pácolt karajszelet póréhagymás krumplipürével és dobos szelet Szabó B. Csillától az Íz-lelőben, majd a Honda ZR-V e:HEV, a hézagpótló modell teszterdményét közli Vas Gyula.
A somorjai vívókat kiemelkedő eredményeiknek köszönhetően nemcsak a szűkebb pátriájukban, hanem országos viszonylatban is jól ismerik. Sőt, egyre inkább külföldön is. Legutóbb a tőröző juniorok, Pirk Ákos, Fazekas Árpád és Lančarič Branislav alkotta felső-csallóközi csapat a hetedik helyet szerezte meg Bangkokban, a korosztályos világkupán. Szurkoló rovatunkban olvashatják Molnár Anna riportját Vívócsoda Somorján címmel.
A MAGYAR7 idei első számának hátlapján Jókai Mór ógyallai szobra látható. Lapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »