Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenése az egyik legősibb keresztény ünnep; arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. Január 6-án a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban Udvardy György érsek mutatott be szentmisét Takács István érseki általános helynökkel, a székesegyház plébánosával.
Elérkezett, aki uralkodik minden nép fölött; kinyilvánul Isten hatalmas dicsősége. Ezt ünnepeljük a Gyermekben – mondta a szentmise elején a főpásztor. – Uralkodik fölöttünk, és ezt az uralmat megosztja övéivel. Megosztja velünk, amikor megkeresztelkedtünk.
A vízszentelés szertartásával kezdődött a liturgia. A veszprémi érsek a megszentelt vízzel meghintette a jelenlévőket, emlékeztetve keresztségükre és a hozzánk érkező Jézus Krisztus uralmára.
A napkeleti bölcsek története kinyilvánítja minden nép számára, hogy Jézus Krisztus az Úr, ő a Messiás. Vízkereszt ünnepének görög elnevezése, epifánia, feltárulkozást, felismerést, kinyilvánulást, kinyilatkoztatást jelent. Erővel, végérvényesen kinyilvánul, hogy a Gyermekben Isten megígért küldöttje érkezett hozzánk. Isten Fia, a Megváltó – hangsúlyozta homíliájában Udvardy György érsek. – Egyértelművé válik minden nép számára, hogy Jézus Krisztus az Isten szeretett Fia. Kinyilvánul, hogy Isten keresi az embert, közel jön hozzá. Isten a segítségünkre jön. Találkozik gyengeségeinkkel, megment bűneinktől, megvált bennünket.
Számtalan jelét adja Isten annak, hogy kedve telik bennünk. A keresztség a jel, hogy Isten gyermekei vagyunk – mondta a főpásztor. – Isten üdvözíteni akar minden embert. Ez a mi örömünk, ez a mi ünnepünk. Üdvözíteni akar minden embert: azokat is, akik ismerik Krisztust, és azokat is, akik nem hallottak róla, nem ismerik, vagy nem ismerik fel a világ Üdvözítőjeként, és azokat is, akik ellene szegülnek. Jézus Krisztus a világ Ura. Aki megszületett a jászolban. Megismerjük, felismerjük, és ezért örülünk.
A mai evangélium is arra ösztönöz, hogy kövessük Jézus példáját: legyünk a béke akarói, és fejezzük ki jóakaratunkat egymás felé – hangzott el az érseki homíliában. Udvardy György felhívta a figyelmet arra, hogy a víz megszentelése és az otthoni áldás kérésének hagyománya is a jóakarat kifejezésére szolgál.
Prédikációja végén a veszrémi érsek így fogalmazott: Jézus misztériumait követve akarunk ünnepelni az év során – az Egyházunkban, Egyházunk tanítása szerint, egyházi közösségben. Ezért gyönyörű pillanat ez a mostani, amikor az Egyház meghirdeti ennek az esztendőnek a fő ünnepeit. Ez számunkra meghívást is jelent, mert Isten ünnepet akar készíteni számunkra.
A szentbeszéd után Kulcsár Dávid káplán kihirdette Egyházunk főbb ünnepeit: „Tudjátok meg szeretett testvérek, hogy miként az Úr Krisztus születésének örvendeztünk karácsony ünnepén, úgy Isten irgalmából már most meghirdetjük nektek a Megváltó feltámadásának ünnepét. Hamvazószerda és a negyven napi szent böjt kezdete február hó 14. napján lesz ebben az évben. A mi Urunk, Jézus Krisztus föltámadását szent örömben március 31-én ünnepeljük, az ő dicsőséges mennybemenetelét május hó 12. napján. Pünkösdnek ünnepét május hó 19. napján, a legméltóságosabb Oltáriszentség ünnepét pedig június hó 2. napján. Idén december első napján lesz adventnek, a mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelének első vasárnapja. Őneki legyen tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké, ámen.”
„Találkoztunk a nagy misztériummal, mert megkereszteltek bennünket Krisztus fényével, így most az a küldetésünk, hogy mindennapi szolgálatunk által jóakaratú emberekké váljunk, és hozzunk áldást embertársainknak, hiszen minden ember szívében ott van a vágy az igaz Isten megismerésére.
Áldott szolgálatot kívánok minden testvérnek, örömmel szolgálva ezt a nagy titkot, ami ma föltárult előttünk” – mondta az érsek a szentmise záró áldása előtt.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
