A The Economist cikke szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alaposan kibukott nyugati szövetségesei miatt, mert a Nyugat már nem igyekszik olyan lendülettel támogatni Ukrajnát, mint korábban, és sok ukrán már nem érzi úgy, hogy egzisztenciális háborút vívnak.
A lap emlékeztet, hogy a nyári ukrán ellentámadás sikertelenül zárult, a nyugati címlapokon Oroszország győzelméről értekeznek, a nyugati katonai segélyek Ukrajna számára pedig bizonytalanokká váltak.
„Talán nem sikerült úgy a 2023-as éves, ahogy a világ szerette volna. Lehet, hogy minden valósul meg olyan gyorsan, ahogy azt valaki elképzelt”
mondta Zelenszkij a The Economistnak adott interjújában. A lap szerkesztői megjegyzik, hogy a mostani interjú során az ukrán elnök nem csak hogy híján volt a tőle korábban megszokott kedélyességnek és humorérzéknek, de a videóhívás közben „olyan keményen beszél, mintha szavai át akarnák ütni a számítógép képernyőjét”.
Csakhogy Zelenszkij ma már nem irányítja a nyugati narratívát, és Ukrajnán is kezd erőt venni a kimerültség. Zelenszkij szerint a „Nyugat nem érzi a sürgetőnek” Ukrajna támogatását, és „az ukránok is elvesztették az egzisztenciális fenyegetettség érzését”. Az ukrán most mindkettőt próbálja újraéleszteni.
Az ukrán az interjúban azt hangoztatta, hogy „Putyin győzelme nem több érzésnél”, és szerinte a valóságban az orosz erőket még mindig lemészárolják Avgyijivkánál.
„Több ezret, több ezer meggyilkolt orosz katona teste hever ott, és senki sem viszi el őket” – mondta. Majd azt hangsúlyozta, hogy Putyin hadserege 2023-ban egyetlen nagyvárost sem tudott elfoglalni, miközebn Ukrajnának sikerült áttörnie a Fekete-tenger orosz blokádját, ami szerinte óriási eredmény. (Megjegyezzük, hogy az oroszoknak sokkal inkább az ukrán haderő felőrlése és nem az ukrán területek elfoglalása a célja – a szerk.)
Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy egy erőforrások mozgósításáról szóló (felőrlő) háborúban Ukrajna támogatóinak meggyőződése, hogy a győzelem elérhetetlen, magában hordozza a veszélyt, hogy Ukrajna kifogy a pénzből és fegyverekből, és a „fatalizmus önbeteljesítő próféciává válhat”.
(Valójában jelenleg arról is folyik egy vita, hogy ha a nyugati pénzen kiképzett és felszerelt ukrán hadsereg nyáron nem tudott áttörést elérni, van-e értelme újra fegyvereket adni úgy, hogy az ukrán hadsereg élőerő hiánnyal küzd, olyannyira, hogy már külföldről akarják valahogy hazakényszeríteni a korábban sorozás elől elmenekülő embereket. Ráadásul az ukrán pénzügyminiszter szerint nincs pénz a korábban belengetett, hatalmas, félmillió fős újabb mozgósításra – de valószínűleg a lakosság részéről sincs ehhez sem elég erő sem elég hajlandóság – a szerk.)
Zelenszkij bevetette az érzelmi zsarolást. Elismételte az a korábban kidolgozott és a nyugati sajtó által jó ideig sulykolt narratívát, hogy Európa Ukrajna eltartásával magát védi:
„Ha pénzt és fegyvert adsz nekünk, azzal magadat véded. A te gyerekeidet mented, nem miénket”
mondta komoran, hozzátéve, hogy „ha Oroszország ukrán gyerekeket rabol el, nyilván mások gyerekeivel is ugyanezt teszi majd”, és hogy „ha Oroszország megsérti Ukrajna jogait, akkor a világ jogait sérti meg”.
Elég jól látszik, hogy az ukrán elnök még mindig úgy gondolja, Ukrajna a világ közepe, és neki kell diktálnia a napi narratívát a világsajtóban – csakhogy a világsajtó sosem Ukrajna érdekeit szolgálta…
Zelenszkij nem tartózkodott a teljesen elrugaszkodott kijelentésektől sem:
„Putyin megérzi a gyengeséget, mint egy állat, mert ő egy állat. Érzi a vér szagát és erőt ad neki. És megeszi vacsorára az egész EU-t és az egész NATO-t, a szabadsággal és a demokráciával együtt”
fogalmazott. (Hozzátesszük, hogy objektív szakértők szerint Oroszország hagyományos katonai ereje nem elég a NATO megtámadásához, még úgy sem, hogy több ország Ukrajnának adta haditechnikája jelentős részét – például a csehek páncélosaik egyharmadát, Lengyelország az egynegyedét – a szerk.)
Aztán egy ponton Zelenszkij teljesen kikelt magából:
Zelenszkij görnyedt háttal fehér asztalát üti: Talán hiányzik valami. Vagy esetleg valaki hiányzik, valaki, aki úgy beszél Ukrajnáról, mint mindannyiunk védelméről. Az Európai országoknak lobbizniuk kéne az USA-ban, hogy saját érdekükben támogassák Ukrajnát. Több európai ország hírszerző szolgálatai elkezdték vizsgálni a lehetőségét annak, hogy Oroszország támadást indít ellenük… Még azok az országok is, amelyek nem tartoztak a Szovjetunióhoz.”
olvasható a The Economist hasábjain az idézet az ukrán elnöktől.
Szóba került a béke és tűzszünet kérdése is. Zelenszkij szerint „nem vett észre semmilyen lépést Oroszország részéről, ami a béke felé mutatna”.
„Csak egy terrorista országot látok, és ha Oroszország jelzéseket is küld a konfliktus befagyasztásával kapcsolatban, ahogy egyes nyugati lapok írják, az nem azért van, mert ezt akarja, hanem mert nincs elég rakétája, lőszere vagy eléggé felkészült hadserege, és szükségük van a szünetre, hogy helyreállítsák erejüket, hogy aztán minden erővel új fejezetet nyissanak a háborúban”
mondta Zelenszkij, miközben nem sokkal a fenti idézet előtt még azt fejtegette, hogy a „terrorista állam” béke helyett rakéták záporát bocsátja az ukrán városokra és ezrével küldi a katonákat a halálba Avgyijivkánál. Magyarul, logikai hiba van a narratívájában: most vagy van elég rakétája és hadserege az oroszoknak, hogy megegyék a NATO-t vacsorára, vagy nincs elég, és ezért be akarják fagyasztani a háborút. A fenti sorokat elnézve Zelenszkijen úrrá lett a totális kétségbeesés.
Mivel Nyugaton egyre többször követelik az ukrán elnöktől, hogy pénzügyi és katonai támogatások végeláthatatlan igénylésén túl mutasson fel valami győzelmi stratégiát is, Zelenszkij megint meghatározott egy fő célt, ami a háborút meghatározza majd a 2024-es évben. Ez szerint a Krím elleni ukrán támadások és egy „Fekete-tengeri csata lesz”.
(Ez üzenet az angolszász hatalmaknak, akik eleve azt követelték a nyáron is Ukrajnától, hogy az oroszokat a déli fronton, tehát a Krímnél támadják. Az amerikai és brit érdek számára az oroszok kiszorítása a Fekete-tengerről sokkal fontosabb, mint hogy Ukrajna visszakapja az egyébkét ukránok számra fontosabb donbaszi szakadár területeket. Zelenszkij üzenete az, hogy ha megint kap elég pénzt és fegyvert, akkor megteszi azt, amit az amerikaiak és britek most nyáron vártak el tőle, de az ukrán hadsereg súlyos véráldozatok árán sem tudott elérni. Hozzátesszük, hogy a Krím védelme lehet az a dolog, amiért az oroszok hajlandók lennének akár atomfegyvert is bevetni – a szerk.)
Zelenszkij azt mondta, hogy ha Oroszország elveszítené a Krímet, az „példa lenne a világ számára”, és Oroszországot belülről is megingatná. Az ukrán elnök szerint Ukrajna már most is meglepő győzelmeket arat a félsziget elleni csapások során.
Ugyanakkor kijelentette, hogy „Ukrajna győzelmének gyorsasága a nyugati támogatásoktól függ”. Zelenszkij bevallotta, hogy arra kérte (valójában követelte) a németektől a Taurus nagy hatótávolságú rakétákat, hogy elpusztítsa vele a Kercsi-hidat, ami összeköti Oroszországgal a Krímet.
Mivel Zelenszkij ezt így kimondta, valószínűleg a németek sosem adják oda a Taurus rakétákat, mert ettől kezdve nyilvánvaló lenne, hogy a németek annak tudatában adják át a fegyvert, hogy tudják, mit akarnak vele tenni az ukránok. Ez pedig azt jelentené, hogy a NATO bevonódhatna a háborúba, ráadásul csak igazolná a Kreml propagandáját, miszerint de facto a NATO-val harcol Ukrajnában.
Zelenszkij halvány utalást tett rá, hogy Nyugaton nem csak a németek akadályozzák Ukrajna katonai sikereit.
Elismerte, hogy a mozgósítás kiterjesztése a fiatalabbakra és a szolgálat alóli felmentések megnyirbálása nem népszerű az ukrán hátországban, de állítja, nincs más választása.
„A mozgósítás nem csak a frontra menő katonák kérdése. Ez mindannyiunkról szól. Csak így tudjuk megvédeni államunkat és visszafoglalni a földünket. Legyünk őszinték, ez már belpolitikai kérdés. Ha továbbra is a belpolitikára koncentrálunk, választásokat kell kiírnunk. Meg kell változtatnunk a törvényt és az alkotmányt (Ukrajnában hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani az alkotmány szerint – a szerk.). De akkor elfelejthetjük az ellentámadások indítását és a megszállás megszüntetését.”
mondta
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
