Orbán Viktor azt mondta, ha 2023-ban azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit már korábban elértek, ne veszítsék el, 2024-től azt reméli a kormány, hogy az előrelépés érdekében dolgozhasson az ország.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2023. december 21-én. A kormányfő mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A cél 2024-ben az, hogy a nagy küzdelmek helyett inkább a családok legyenek megint a politika középpontjában – jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Budapesten nemzetközi sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor azt mondta, ha 2023-ban azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit már korábban elértek, ne veszítsék el, 2024-től azt reméli a kormány, hogy az előrelépés érdekében dolgozhasson az ország.
Értékelése szerint 2023 a nagy küzdelmek éve volt: itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetés, a migráció, az infláció és Brüsszel.
Kifejtette, a kormány céljai világosak voltak: a háború esetében Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból, az Európában felerősödött terrorfenyegetést mindenképpen távoltartani az országtól, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni és Brüsszellel megegyezni, „dacára a folyamatos gáncsoskodásnak”.
A miniszterelnök elmondta, az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetés kérdésében sikerrel jártak, amit célul tűztek ki, el is érték.
Hozzátette: nagy küzdelmet folytattak a magyar családok is idén, mert a háború magával hozta a szankciókat, az energiaáremelést, ami veszélybe sodorta a nyugdíjak és a bérek értékét.
A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, de úgy látszik, hogy a béreket is nagyobb arányban sikerült megvédeni, mint ahogy az év közepén látszott, amikor volt egy 4-5 százalékos féléves reálbércsökkenés, amit év végére talán egy százalék alá tudnak szorítani – mondta.
A kormány eddig bejelentett, az előrelépésért tett intézkedései között említette az új lakásprogramot, hangsúlyozva: bíznak abban, hogy a csok plusz sok tízezer családnak jelent előrelépési lehetőséget.
Emlékeztetett: elfogadták a munkaadók és a munkavállalók által kötött megállapodást, ami a minimálbérek 10, illetve 15 százalékos emelésére vonatkozik.
Kitért arra is, hogy a kormány a nyugdíjak értékét garantálja, sőt, miután az infláció mértékét magasabbra becsülték, mint amekkora valójában lesz, a nyugdíjak értéke némileg emelkedhet.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövő év politikai céljainak középpontjában az európai parlamenti választások állnak. Úgy értékelt: elég általános vélekedés Magyarországon, hogy Brüsszelben a bürokraták „egy buborékban élnek”, „Brüsszel vak”, nem látja a valóságos életet, és elrugaszkodik azoktól a problémáktól, amelyekkel nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában küzdenek az emberek.
A 2024-es EP-választások céljának ezért azt nevezte, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetési hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett.
Orbán Viktor az idei évet a nagy küzdelmek évének, 2024-et pedig a nagy tervek évének nevezte, hozzátéve, hogy az EP-választásokon megpróbálnak Brüsszelben jelentős politikai változást elérni.
Bejelentette: hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak és az óvónőknek, januártól várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha a feltételek teljesülnek, és ehhez közel vagyunk, akkor egy hároméves bérfejlesztési programot is meg tudunk indítani a tanárok és az óvónők esetében.”
Kérdésre válaszolva elmondta: a pedagógusbéremeléshez „egy jogi aktus még hiányzik”, Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát Brüsszel ki fogja fizetni. Ha a levél megérkezik, a kormánynak kész terve van, hogy mit fog tenni.
A programban 2024. január 1-jétől – vagyis a februári fizetésekben látható módon – 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani. „Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb” emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől – tette hozzá.
A béremelési program végén a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz – mondta.
Megjegyezte: az említett bérek átlagok, a teljesítmény és a földrajzi elhelyezkedés alapján lesznek majd különbségek.
Kijelentette: biztos kudarc lesz a vége a szerdán elfogadott új migrációs brüsszeli paktumnak.
Amíg az Unió nem szánja rá magát, hogy kimondja, amit Magyarország, hogy aki akármilyen jogcímen a területére akar jönni, annak először kérelmeznie kell ezt, a döntésre pedig az határain kívül kell várakoznia, addig akármilyen csomagokat alkot, mindig kudarc lesz a vége.
„Hegyek vajúdnak és egér fog születni, és az se kifelé szalad az unióból, hanem befelé” – fogalmazott.
A miniszterelnök meggyőződése, hogy a magyar szabályozás a „mintaszabályozás”, az egyetlen bizonyítottan működő szabályozás ma egész Európában, amit nem támadnia kellene Brüsszelnek.
A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón arra kérték, reagáljon a lengyel köztelevízió vezérigazgatójának felmentésére. Orbán Viktor jelezte, nem akar beavatkozni Lengyelország ügyeibe, de a vita, ami zajlik, nem korlátozódik Lengyelországra. A nyugati demokratikus világban történnek furcsa dolgok, van olyan nagy nyugat-európai „mintademokrácia”, ahol, az egyik legesélyesebb elnökjelöltet bírósági akadályokkal akarják elgáncsolni, és előfordulhat, hogy egy jelentős parlamenti képviselettel rendelkező párt nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll.
„Valami kór rágja” a nyugati demokráciák szervezetét – mondta, megjegyezve, ha mindez Magyarországon történne meg, talán már a NATO-csapatok is bevonultak volna.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
