Új párkányi területfejlesztési terv: már csak pénz kell hozzá Mészáros Richárd2023. 12. 19., k – 10:01
A város készülő, új, 2030-ig szóló területfejlesztési terve ötvennél is több projektet tartalmaz. Már „csak” pénz és munka kell ahhoz, hogy megvalósuljon. A terv maga úgynevezett nyitott dokumentum, ha stratégiai befektető érkezik, akkor természetesen módosítható.
A város előző területfejlesztési tervét még 2015-ben dolgozták ki, ezt fokozatosan bővítették és kiegészítették, ám a vonatkozó törvény értelmében ez a dokumentum már lejár, az újabb, hétéves időszakra pedig új tervet kell kidolgozni. Az új fejlesztési programon szakbizottságok és munkabizottságok dolgoztak, tartalmát illetően pedig egy előzetes kérdőíves lakossági felmérés is készült, melynek eredményeit szintén figyelembe veszik a végső formába öntéskor – közölte az új fejlesztési terv bemutató fórumán Eugen Szabó polgármester. Lelkes Gábor területfejlesztési szakértő a hosszú távú program lényegét a fenntartható, ökotudatos, környezetkímélő fejlődésben látja, különös tekintettel a digitális és smart megoldásokra. A terv készítésekor Párkány természetes adottságait, épített környezetét, infrastruktúráját is figyelembe vették, a program maga pedig ún. nyitott dokumentum, tehát a képviselő-testületi jóváhagyás után is változtatható, kiegészíthető. Nemkülönben akkor is, ha a városba komolyabb befektető érkezne, és vele együtt alakítanák a fejlesztések irányát. Ugyanakkor az is igaz, hogy a területfejlesztési tervben rögzített komolyabb beruházásokat – főképp most, forráshiányos helyzetben –, Párkány uniós pályázatokból és állami támogatásból igyekszik megvalósítani. A kétszáz oldalt is meghaladó, ötvennél több projektet tartalmazó dokumentumot fejezetekre bontották, az anyagot pedig az interneten is közzéteszik.
Amfiteátrum, körforgalom, ügyfélbarát digitalizálás
Radosiczky Gábor, a városháza fejlesztési osztályának vezetője címszavakban ismertette a hosszú távú tervet. A teljesség igénye nélkül itt és most csak néhány fontosabb tervezett beruházást ismertetünk. Eszerint Párkány 2030-ig teljesen új központi buszmegállót építene, a vasútállomásnál egy új, kerékpáros parkolóházat létesítenének, tervezik egy bölcsőde létesítését is, továbbá szabadidődparkot hoznának létre a Vadas melletti volt autókemping területén a Kertalja utcában, további körforgalmat építenének a Petőfi és Jesenský utcák kereszteződésében. A város amfiterátrumot is építene, tervezik a Szent Imre tér teljes felújítását, korszerűsítenék a hulladékgyűjtő szigeteket, Emelnék a szociális és nyugdíjas – ellátás színvonalát, a város kulturális intézményeit, a múzeumot és a galériát egy helyre összpontosítanák. A Mária Valéria hídnál pedig egy új hídőr ház épülne, amely a Duna parti korzót kötné össze a híddal. A jelenlegi művelődési központot is bővítenék, korszerűsítenék. A ravatalozó felújítása szintén szerepel a tervben, miként a Fő utcai nyugdíjasklub épületének korszerűsítése is. További szociális bérlakásokat építenének, valamint megteremtenék a műszaki infrastruktúrát további egyéni lakásépítésekre. Többfunkciós új sportcsarnok építése, műfüves, multifunkciós sportpálya létesítése, a járdák és utak rendbetétele is szerepel a hosszú távú fejlesztési tervben. A Vadas esetében pedig továbbra is hosszú távú cél, hogy a várost egész éves üdülőközponttá tegyék, ehhez a térségi turizmust, a borturizmust, kerékpáros turizmust is fejlesztenék. A lakótelepeken a geotermikus energiát is felhasználnák, a lakók és az önkormányzat kapcsolatában, a minőségi szolgáltatások kialakításában pedig ügyfélbarát és hatékony smart megoldásokat használnának. A köztéri kamerarendszer bővítése, a zöldövezetek fejlesztése és az utak, járdák akadálymentesítése szintén a hosszú távú terv részei. A komolyabb, városi övezeteket érintő fejlesztésekben stratégiai befektető megjelenésével is számolnak – lásd a Kaufland lehetséges párkányi letelepedése, de az sem zárható ki teljesen, hogy a Vadas fejlesztésében is szerepet vállaljon egy jövőbeli potenciális, komoly befektető. A hosszú távú fejlesztési terv a párkányi óvodahálózat optimalizálásával is számol, ez pedig konkrétan intézmények egy épületbe történő összevonását és költséghatékonyabb működtetést jelent.
„Mindennek megvalósítása természetesen pénz függvénye. De a fejlesztési terv azért is fontos, mert rendszerszinten, komplex módon tartalmazza a fő prioritásokat, melyek természetesen tovább alakíthatóak”
– állapította meg Eugen Szabó polgármester.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
