Pénz helyett remény Ukrajnának Bugár Anna2023. 12. 15., p – 19:07 Brüsszel |
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem blokkolta az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, a csúcstalálkozó másik fő kérdésében azonban nem engedett. Az állam- és kormányfők a jövő év elején tárgyalnak újra az Ukrajnának szánt segélycsomagról és a hosszú távú költségvetés megnyitásáról.
Mégis megérkezett a belga fővárosba Orbán belengetett vétója. Bár a vezetők meglepően gyorsan megállapodtak arról, hogy elindulnak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, a többéves uniós pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) növelését nem sikerült elérni.
Orbán a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában arról beszélt, uniós kollégáinak két fő érvük volt – az egyik, hogy 26 tagállammal áll szemben. „A döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, mert a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, így a magyar parlament le tudja szavazni. Amíg eljut az ügy a parlamentekig, az is egy hosszú folyamat, körülbelül 75 olyan alkalom lesz, amikor a magyar kormány megállíthatja ezt a folyamatot” – hangsúlyozta, hozzátéve, nem akarta az ország lelkiismeretére venni a dolgot. „Azért hagytam el a termet, hogy csinálják egyedül” – tette hozzá, majd leszögezte, ha szükség lesz rá, Magyarország „behúzza a kéziféket”.
„Túlértékelt gesztus”
Robert Fico (Smer) szlovák miniszterelnök a pénteki sajtótájékoztatón közölte, tiszteletben tartja, hogy Orbán más álláspontot képvisel. „Zavar ez a megszállottság Ukrajnával” – jelentette ki azzal, az EU-nak a belső problémáira kellene koncentrálnia. Elismerte, hogy Ukrajnának uniós perspektívára van szüksége, véleménye szerint azonban egyes vezetők túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a csatlakozási tárgyalások elindításának. „Nem gondolják, hogy ez a politikai gesztus változtat a harctéri helyzeten?” – kérdezte, majd hozzátette, Szlovákia készen áll felajánlani a segítséget Ukrajnának a csatlakozási folyamat során. Fico a csúcstalálkozó után azt kifogásolta, Bosznia és Hercegovina esetében nem történt előrelépés, szerinte a Nyugat-Balkán országai is megérdemelték volna a pozitív jelzést.
Leo Varadkar, Írország miniszterelnöke újságírói kérdésre csütörtök este elmondta, a magyar kormányfő valószínűleg úgy látta, mindent megtett annak érdekében, hogy meg-győzze a 26 tagállamot arról, hogy nem ez a helyes lépés, illetve stratégiai megbeszélésre van szükség az EU-ban arról, hogy mi lesz a végjáték az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus esetében. „Ha a 26 tagállam szilárdan kitart a véleménye mellett, akkor nem fog blokkolni, és nem ő lesz az, aki megakadályozza a 26 tagállam akaratát” – elemezte a helyzetet Varadkar.
Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke hangsúlyozta, a Tanács döntése mind a 27 tagállamot kötelezi. „Ez egy nagyon fontos üzenet Moszkvának, nehéz időkben is kiállunk az ukránok mellett” – mondta. Orbánnal kapcsolatban megjegyezte, ő is azt hallotta, élni fog a vétó jogával Magyarország miniszterelnöke, de nem ez történt. „Az a fontos, hogy miben állapodtunk meg” – szögezte le azzal, a döntés az összes tagállamra vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogyan született. „Az egyetlen dolog, ami számít, hogy élsz-e a vétóval vagy nem” – tette hozzá arra utalva, Orbán teljes mértékben tisztában van a „játékszabályokkal”. A belga miniszterelnök azonnal megbánta ugyan, de azt nyilatkozta, ha Orbán nem vétózott, „most már fogja be”. Azt egyébként az Új Szónak nyilatkozó diplomata is megerősítette, hogy jogilag érvényes és megtámadhatatlan az Európai Tanács döntése, a magyar kormány visszamenőleg nem érvelhet azzal, hogy a döntés érvénytelen, mert Orbán nem volt jelen a voksoláson.
Petr Fiala cseh kormányfő csütörtökön estére kijelentette, a jelenlegi ülés a legnehezebbek egyike, amit valaha abszolvált az Európai Tanácsban. „Nagy előrelépés és nagy siker Európa, illetve az európai uniós országok számára” – véli. Hozzátette, az elfogadott zárónyilatkozat megerősíti az eddigi uniós egységét Ukrajna támogatását illetően. A dokumentum második pontja kimondja: „Az Európai Tanács megerősíti az Európai Unió rendíthetetlen elkötelezettségét, hogy továbbra is erőteljes politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges.”
Nem sokkal azután, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte, az EU elindítja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, Vologyimir Zelenszkij ukrán államfő az X közösségi oldalon üdvözölte a Tanács döntését: „Ez győzelem Ukrajnának. Győzelem egész Európa számára. Győzelem, amely motivál, inspirál és megerősít”.
A tagállami vezetők között is voltak, akik történelmi pillanatnak nevezték az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos fejleményt, kiemelték azonban, még évekig eltart, míg Ukrajna az unió tagja lesz.
Kaja Kallas észt elnök megjegyezte, a tárgyalásra érkezve nem volt túl optimista, de „hatalmas dolog”, hogy sikerült megállapodásra jutni. Michel nagyon erőteljes politikai üzenetként nyilatkozott az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. „Ez történelmi pillanat, mely az Európai Unió hitelességét és erejét mutatja” – mondta a Tanács elnöke az újságíróknak. Urusula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon azt írta, büszke, hogy beváltották az ígéreteiket, s örül a leendő partnereknek. „Stratégiai döntés és egy nap, amely bevésődik uniónk történelmébe” – folytatta.
1:1
A diadali hangulat azonban nem tartott sokáig, Orbán csütörtök éjszaka megakasztott az Ukrajnának szánt segélycsomagot, illetve az unió többéves pénzkeretének bővítését. Az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy 100 milliárd euróval emeljék a pénzkeretet – ebből 66 milliárd euró lett volna „friss pénz”, tehát a tagállamok befizetéseiből tervezték begyűjteni. A csütörtökön kezdődő csúcsvezetői találkozón azonban már Charles Michel szerint szolidabb verziójáról tárgyaltak a politikusok. Ez a megoldás jóval alacsonyabb összeggel számolt – 22,5 milliárddal, melyből 17 milliárdot Ukrajna kapott volna vissza nem térítendő támogatás formájában. Az 50 milliárd eurós pénzcsomag nagyobb részét hitelek képezték (33 milliárd euró értékben). Az állam- és kormányfők azonban nem tudtak megállapodni, így januárban vagy februárban egy rendkívüli ülés keretében térnek vissza a témára. Lapunk úgy tudja, több javaslat is felmerült, miként lehetne megkerülni a magyar vétót, a politikai döntés azonban egyelőre elmaradt. Az sem kizárt, hogy végül a költségvetés módosítása nélkül, kétoldali támogatások útján juttatják el a támogatást Ukrajnának, ennek feltételei azonban még csak körvonalazódnak. Fico a sajtótájékoztatón arról beszélt, több vezető ellenezte, hogy a „friss pénz” nagy részét elnyelné az Ukrajnának nyújtott támogatás, míg a tagállamok számára fontos ügyekre – például a migráció kezelésére – nem jut több forrás. A szlovák kormányfő kiemelte, Orbán nem ellenezte a kétoldali támogatást Ukrajnának, a költségvetés növelésével azonban nem értett egyet. Fico elismerte, a pénzkeret felülvizsgálata Szlovákiának kifejezetten előnyös lett volna – a több forrás mellett rugalmasságot is jelentett volna az uniós források lehívása terén.
Orbán pénteken kora reggel az X közösségi oldalon úgy „foglalta össze az éjszakai műszakot: vétó az Ukrajnának szánt pluszpénznek, vétó az MFF felülvizsgálatának.” A reggeli rádióinterjúban kifejtette: „az Ukrajna tagságáról történő tárgyalás megkezdése még önmagában nem sérti Magyarország érdekét, később lesz lehetőség beavatkozni, de itt már azonnali érdeksérelem van”. A kormányfő utalást tett arra is, ha az EU módosítani akarja a hosszú távú költségvetést, akkor fel kell oldania a befagyasztott uniós forrásokat: „Magyarországnak meg kell kapnia, ami jár”. A portfolio.hu portál beszámolója szerint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pénteken Brüsszelben azt mondta a sajtónak, Magyarország akkor bólint rá a hét-éves költségvetés felülvizsgálatára, ha az Európai Bizottság feloldja az összes uniós forrás kifizetését. Míg Orbán Viktor csütörtökön elutasította, hogy a két ügy összefügg, addig tanácsadója szerint ezek a pénzügyi viták összekapcsolódnak.
A TASR hírügynökség közlése szerint a magyar álláspont Moszkvából dicséretet kapott. „Magyarország szuverén ország. Saját érdekei vannak, és több európai országgal ellentétben határozottan védi az érdekeit, ami lenyűgöz bennünket” – méltatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Orbán politikáját.
Fico a pénteki sajtótájékoztatón közölte azt is, tájékoztatta Ursula von der Leyent arról, kezdeményezni fogja, hogy Jozef Hambálek lekerüljön az uniós szankciós listáról. A putyi-nista motorosok (Éjjeli Farkasok) szlovákiai vezetője köztudottan jó kapcsolatokat ápol egyes smeres politikusokkal. „Hambálek úr a motorok szerelmese, semmi mást nem lehet felróni neki” – állította Fico azzal, tavasszal módosítják a listát, s igyekezni fognak elérni, hogy a szlovák állampolgárt tisztázzák.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
