Kőbányán, az Új köztemető közvetlen szomszédságában fekszik a Kozma utcai izraelita temető, Európa egyik legnagyobb működő zsidó sírkertje. 1893-as alapításakor a főváros nagy területet biztosított az izraelita hitközség számára a rákoskeresztúri határban.
A betelt kisebb temetőkből 1905 és 1910 között sok elhunyt maradványait vitték át az új temetőbe. Ezekre az áttemetésekre Lajta Béla emlékműve emlékezteti a látogatókat. Ekkor került ide az archaikus rabbisor sok neves halottja is, akiknek a sírja ma fontos zarándokhely. Olyan ismert rabbik kaptak itt helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató, Kunitzer Mózes budai főrabbi, vagy az első magyar nyelvű szertartást végző Kohn Sámuel főrabbi.
Sok hírességet itt helyeztek végső nyugalomra, például Wittmann Viktort, a magyar repülés úttörőjét, Bródy Sándor drámaírót, az ország első olimpiai bajnokát, Hajós Alfrédot, vagy éppen a világhírű autóversenyzőt, Hartmann Lászlót is.
Negyven mauzóleum
A 20. század zsidó elitje is ide temetkezett, nem ritkán látványos mauzóleum lett a végső nyughelyük. A Brüll-kripta az ókori görög templomok formáját idézi, és az MTK egykori legendás vezetője, Brüll Alfréd és családtagjai nyugszanak benne.
A temetőben 40 mauzóleum található, legtöbbjük igencsak rossz állapotban, kivétel a Schmidl- és a Gries-mauzóleum, amelyek védett műemlékek. A Schmidl-mauzóleum Lajta Béla és Lechner Ödön munkáját dícséri. A szecessziós, virágdíszes síremlék kerámia elemei a pécsi Zsolnay porcelángyárban, míg az üvegmozaikok Róth Miksa műhelyében készültek.
A belsejében aranymozaikos díszítésű Gries-mauzóleumnak szintén Lajta Béla volt a tervezője. Maga Lajta Béla is ebben a temetőben nyugszik, síremlékét Kozma Lajos tervezte.
A temető bejáratánál magasodik az 1891-ben, mór stílusban épült emblematikus, háromosztatú ravatalozó, amelynek bronz csillárral díszített központi nagytermét a temetkezési szertartások alkalmával ma is használják. A ravatalozó tervezője az a Freund Vilmos, akinek például a Duna Palotát is köszönhetjük.
A zsidó temetkezés
Amennyiben valaki természetes halállal hal meg, felkészítése „az útra” már a halál beállta előtt elkezdődik, hiszen a halál beálltáig imádkoznak felette. A temetést 24 órán belül, de legkésőbb 3 napon belül meg kell szervezni. A gyász hagyományos kifejezése a ruha megszaggatása a szív fölött. A menet csendben halad a temetőben, a férfiak és nők külön csoportot alkotnak. Közben többször is megállnak, jelezvén, milyen nehéz az elválás.
Zsidó embert kizárólag földbe temethetnek. Különleges előírások vonatkoznak a gyermekágyas időszakban meghalt nőkre, a gyilkosságok áldozataira és az öngyilkosságot elkövetőkre.
A hagyomány tiltja a virágok és koszorúk elhelyezését, helyette köveket tesznek a sírra az öröklétet, a halhatatlanságot szimbolizálva, amelyek nem hervadnak el, mint a virágok. Itt jegyezném meg, hogy bár nem túl gyakran, de ebben a temetőben is láttunk helyenként virágokat.
A halál első évfordulójára szokás sírkövet állítani, melyre az elhunyt nevét héberül és magyarul is rávésik, tájolása kelet–nyugati. A zsidó sírkertekben szinte soha nem találkozunk emberábrázolással, bár a Kozma utcai temetőben akadnak kivételek.
Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok gyorsúszó és építészmérnök tervei alapján 1949-ben készült el a holokauszt áldozatainak állított emlékmű, amelyen több százezer név olvasható (még ceruzával felírt nevek is felfedezhetőek rajta). A hatalmas gránittömbön felirat hirdeti: „Megölte őket a gyűlölet – őrizze emléküket a szeretet.”
Nagyjaink a zsidó temetőben
A ravatalozó mögött, a holokauszt áldozatainak emlékműve közelében nagyon sok művész sírja található. Elsőként Markó Iván táncművész sírját pillanthatjuk meg, majd ugyanabban a parcellában találjuk Faragó Vera, Sas József, Gózon Gyula, Székhelyi József, Kabos László, Keres Emil színművészek, Somló Tamás zenész, Kellér Dezső, Fehér Klára és férje, Nemes László, valamint Szép Ernő írók sírját.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik Salamon Béla, Kézdy György és Alfonzó, Moldova György, Szomory Dezső, Ungvári Tamás írók, illetve Popper Péter pszichológus, Nóti Károly újságíró, kabaré szerző, Királyhegyi Pál humorista, Lajta Béla építész és Mai Manó fényképész.
Ottjártunkkor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a főbejárattól távoldova egyre nagyobb rendetlenséget tapasztaltunk a temetőben. A „temető barátai” felhívást tettek közé, mely szerint aki tud, az saját munkájával, adományával vagy ötleteivel járuljon hozzá a borzalmas állapot felszámolásához. Kár lenne ezt a sok értéket veszni hagyni.
A temető a Budapesti Zsidó Hitközség gondozásában működik.
Megjelent a Magyar7 2023/49.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
