Ukrajna elvégezte házi feladatát az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, "minden ellentétes állítás téves" – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően, újságíróknak nyilatkozva Kuleba közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az Európai Unió elismerje az ukrán erőfeszítéseket. Az MTI tolmácsolta szavai szerint
"pusztító" lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez.
"Nem tudom elképzelni, nem is akarok beszélni arról, hogy milyen pusztító következményekkel jár az, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést" – fogalmazott Kuleba, hozzátéve:
ha nem születik pozitív döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az azt az üzenetet hordozza, hogy az EU nem tartja be ígéreteit.
Kijelentette: nem támasztják alá tények azt az állítást, amely szerint Ukrajna nem tesz eleget a korrupció elleni fellépés területén. Az Európai Bizottság számos jelentésben közölte, hogy Ukrajna nagy lépéseket tett ezen a területen, ugyanis a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges négy, az Európai Unió részéről megkövetelt törvényt elfogadta.
Ennek a "Magyarország által folyamatosan hangoztatott aggodalmakat el kell oszlatnia"
– húzta alá a miniszter.
Kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna megváltoztatta a kisebbségi nyelvhasználatot és oktatást érintő jogszabályait is olyan módon, ahogyan azt Magyarország kívánta. Ezt a tényt tiszteletben kell tartani – szögezte le.
"Nagyon nehéz megérteni tehát, honnan jön Magyarország bővítéssel szembeni ellenállása. A nemzeti kisebbségeket érintően ugyanis Ukrajna mindazt megtette, amit Magyarország kért. Ha minden feladatunkat elvégeztük, tisztázni kell, miért áll ellen továbbra is Magyarország"
– zárta gondolatait az ukrán külügyminiszter.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozóra érkezve aláhúzta: most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje. A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az "európai egység" erősödni fog.
"A tagállamoknak azt kell áttekinteniük, miként növelhető az uniós támogatás" – fogalmazott Borrell.
Kijelentette, noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak. Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.
Krisjanis Karins lett külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak a katonai mellett politikai támogatást is nyújtania kell Kijevnek. Utóbbinak azt kell jelentenie, hogy az "Európai Unió teljesen kitárja kapuját", és megkezdi a csatlakozásról szóló tárgyalásokat Ukrajnával – mondta. Kijelentette: az ukrajnai támogatás tekintetétben Magyarország álláspontja "kihívást jelent" az EU számára, és aláhúzza az uniós egyhangú döntéshozatalról folytatott diskurzus fontosságát.
"Az Európai Uniótól keletre nincs többé senkiföldje. Az a terület vagy az Európai Unió, vagy az orosz érdekszféra része"
– hangoztatta a lett külügyminiszter.
Elina Valtonen finn külügyminiszter "sajnálatosnak" nevezte az ukrán támogatásokkal szembeni magyar álláspontot és azt mondta, Kijev végsőkig tartó segítése nemcsak a megtámadott ország, hanem az Európai Unió érdeke is.
(Címlapkép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az EU nem hivatalos kijevi külügyminiszteri találkozójának végén Josep Borrell főképviselővel tartott közös sajtóértekezleten 2023. október 2-án. MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
