Pénteken is folytatódtak a Nobel-hét programjai Stockholmban, ahol este fényfestésekkel tisztelegtek a korábbi kitüntetettek előtt. A hivatalos díjátadó gála vasárnap lesz, akkor veheti át az elismerést a két magyar díjazott, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is.
A stockholmi Karolinska Intézetben Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus csütörtökön tartott előadást, majd sajtótájékoztatót Drew Weissmannel, akivel együtt kapják az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Az előadáson több mint 650-en vettek részt, orvostanhallgatók, professzorok, díszvendégek.
Karikó Katalin az egyike azoknak a kutatóknak, akik elkezdték az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztését. Felfedezése a koronavírus-járványban hozott áttörést, hiszen a technológiájával a lehető leghamarabb elkészíthették a szakemberek a vakcinákat”
– írja a hirado.hu.
A portál szerint Karikó Katalin előadásában felidézte az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig. Megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, és felvázolta, hogy milyen állomásai voltak saját tudományos munkásságának, és milyen kitartó kutatások vezettek egyik eredménytől a másikig. Előadásában fontos kiindulópontként hivatkozott a szegedi egyetemen töltött éveire.
Az előadás végén elhangzott köszönetnyilvánításában pedig kiemelte, hogy milyen fontos volt számára egykori alma matere, ahol a tudományos alapokat megszerezte.
A pénteki nap folyamán került sor Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus előadására a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A kutató az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L’Huillier és Pierre Agostini francia fizikusokkal 2023. október 3-án megosztva nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat.
Krausz bevezetőjében elmondta: „új eszközöket adtak az emberiségnek az elektronok világának felfedezésére az atomokban és molekulákban”.
Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére. Krausz Ferenc elsőként a Svéd Tudományos Akadémiának mondott köszönetet Nobel-díjáért, majd családját, magyarországi tanárait, osztrák és német kollégáit, valamint a világ tudományos közösségét is köszöntötte.
Az Attoszekundumos fizika: a szubatomi mozgások feltárása című előadásában felidézte, hogy tudományos munkásságát az vezette, hogy megértse az elektronok attoszekundumos mozgását. Beszámolt az áttörő eredményről, amelyet kutatócsoportjával 2001-ben sikerült elérniük, amikor a világon elsőként hoztak létre attoszekundumos fényimpulzusokat.
Krausz arról is beszámolt, hogy eredményeiket hogyan lehet felhasználni az orvosi diagnosztikában, egyebek mellett a rákszűrések hatékonyabbá tételében, amellyel kapcsolatban kitért a magyarországi kutatásokra is.
Nagy érdeklődéssel kísért előadását azzal zárta, hogy felhívta a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúban érintett gyermekek helyzetére. „Mint minden gyerek a világon, ők is megérdemlik az esélyt” – hangsúlyozta Krausz Ferenc, aki létrehozott egy egyesületet is az ukrajnai gyerekek támogatására.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
