A Szövetség szeptember 30-ai parlamenti választási veresége után december 9-én tartja tisztújító kongresszusát. Mi várható a kongresszustól, illetve mi jelentheti a jövőt a Szövetség párt számára? Farkas Iván, a Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetőjét, Muzsla polgármesterét kérdeztük.
A legutóbbi parlamenti választás során újfent a parlamenti küszöb alatt maradt a Szövetség, hogyan látja a párt jövőjét, és mit vár a tisztújító kongresszustól?
E kérdésre csupán részletes, kiterjedt választ adhatok, nem intézhetem el három mondattal. Sajnos, 2023-ban sem sikerült megugorni a választási küszöböt. Ami nem csupán a Szövetség gondja, komoly következményei lesznek közösségünk és régiónk, szülőföldünk számára egyaránt. E pillanatban a pártnak két súlyos kérdésre kell megadni a választ. Nem csípőből, hanem mély elemzés és konstruktív, belső vita után.
Le kell fektetni a prokat és kontrákat. Ha felelősségteljesen viszonyulnánk hozzá, szélesebb környezetben kellene – közösségünk értelmiségét bevonva – a kérdéseket megválaszolni, akár nemzeti konzultációval. Hiszen a párt nem szakadhat el a választóitól. Az első: maradjon meg országos etnikai pártnak, vagy legyen a régiók pártja. Az elődpárt, az MKP és a Szövetség szemszögéből: az utóbbi 13 év választási eredményei az utóbbi felé sodorják a pártot. Hiszen 13 éve, az utóbbi öt parlamenti választáson a küszöb alatt maradt, ám a megyei és a helyi önkormányzati választásokon kiváló eredményeket ér el. Országos viszonylatban a legtöbb megyei képviselője van, a második legtöbb polgármestere és helyi képviselője. Viszont, ha az utóbbi mellett teszi le a voksát, akkor fel kell vállalni a régióinkban élő szlovákok, romák és más nemzetiségek érdekképviseletét. Ami azt jelenti, hogy a kommunikációt többnyelvűsíteni kell. Ami a tekintetben sem eldobandó, hogy a mai megközelítéssel kérdéses, meddig tud a Szövetség domináns erő maradni a megyei és a helyi önkormányzatokban. Idő kérdése, hiszen a városi és nagyközségi önkormányzatokban az erózió már 10 – 15 éve elkezdődött. És őszintén fel kell tenni a kérdést: az elmúlt parlamenti választások eredményeinek tükrében vajon mekkora esélyt látunk arra, hogy a következő(kö)n sikerülni fog? Figyelembe véve közöségünk és az idősebb generáció fogyását. A másik alapvető kérdés: hogyan viszonyuljon a Szövetség a mai kormánykoalícióhoz? Legyen kemény ellenzéke? Ez esetben nem a halvány ellenzéki pozícióban tetszelgő KDH-val köti majd össze a sajtó és az értelmiség, hanem a harsány PS-szel és SaS-el. Mit fog ez jelenteni a Szövetség eddigi választói többségének? A másik véglet a kormánykoalíció csendes külső támogatása lehet. Itt nem is annyira a múlt konfliktusaiból, sérelmeiből kellene kiindulni, hanem az előttünk álló tektonikus geopolitikai változások, az ideológia oldaláról, különösen az elmúlt 4 év folyamatainak tükrében. Harmadik út nincs. Ha ugyanis a kettő között lebegve, szürke, arctalan, jellegtelen politizálás mellett dönt a Szövetség, az a lassú elmúlás útja lesz. Bizonyítja ezt a legutóbbi, 2023-as parlamenti választás. Ugyanis ma az, hogy aki magyar válassza a magyar pártot fontos körülmény, de messze nem elégséges. A harmadik utas politika folyamán nagyon meg kellene erősíteni a Szövetséget, számos tekintetben. Például arculatában, karakterében, a mindennapi tevékenység folyamán, de különösen a szakmai politika tekintetében. Itt már nem elég reagálni, saját, karakteres arculattal, saját javaslatokkal kellene előállni hetente, havonta. Megvannak erre a szakmai műhelyek, a szakpolitikai háttér?
Egy ideje vita folyik arról, van e létjogosultságuk a platformoknak a Szövetségen belül. Ön szerint van jövőjük a platformoknak a párton belül?
Meg kell azokat szüntetni. Ennek több oka van. A platform nem lehet mankó senki számára sem. Meg kell küzdeni minden belső pozícióért az egységes pártstruktúrában.
Meg kell szerezni a belső bizalmat és a támogatást önmagában, nem egy szűk érdekcsoport támogatásával. A három éve tartó parttalan belső vitákat is végre meg kellene szüntetni. Mert azok sehova sem vezettek, a választási eredmény is ezt bizonyítja. Sőt, így volt ez a korábbi, 1998-as pártegyesítés után is. Ezt kell megismételni.
Mit gondol, mit várhat a felvidéki magyarság a Fico-kormánytól, s hogyan kellene viszonyulnia a magyar pártnak a kormányzathoz?
Javaslom, hogy el kellene felejteni – bár ez nagyon nehéz – a múltbéli konfliktusokat, sérelmeket. Mert az előttünk álló geopolitikai kihívások – és azok vetülete a belpolitikára – sokkal nagyobb kihívás számunkra is, mint folyton a múlt sérelmeire mutogatni. Nem is beszélve arról, hogy a szlovákiai belpolitikában ma nem csupán egy törésvonal van a nemzeti, keresztény, konzervatív oldal és a liberális, progresszív, globalista oldal között, ami nagyon mély.
Van egy másik. Az országosan szervezett pártok és az egy személyre épülő FB-buborék jellegű pártok között. Az eddigi országos választási rendszerek az utóbbiak számára kedveztek azzal, hogy az egész ország egy választási körzet volt. Egyedüliként az Európai Unióban. Hogy ez hova vezetett, az utóbbi három év ékesen bizonyítja. Meg kell változtatni az országos választások rendszerét, amely az országosan szervezett pártoknak fog kedvezni. Vagy a több választási körzet létrehozásával, a 8 megyei vagy 75 egymandátumos körzet létrehozásával vagy importálni kellene a Magyarországon is honos vegyes választási rendszert. Hogy végre ne a pozsonyi kávéház döntsön az egész ország sorsáról, hanem a vidék, a régiók lakosságának is komoly beleszólása legyen. Egyetlen pici kitétellel: emellett ne kelljen a bejutó pártnak megugornia országos szinten az 5 százalékos küszöböt. Azt töröljék el. Kevesen tudják, de rendkívül fontos: nem elemeztem mélyen a legutóbbi választások eredményét, de a 2020-as parlamenti választás eredményeit igen és azon ha 8 választási körzet lett volna, az MKÖ Nagyszombat megyében 3 mandátumot szerezett volna, Nyitra megyében 4 mandátumot, Besztercebánya megyében 1, míg Kassa megyébe szintén 1 mandátumot. Vagyis 4 éve 9 magyar képviselő képviselte volna régióinkat, szülőföldünket szervezett erőként egy frakcióban. Ami az elérhető eredményeket tekintve óriási különbség ahhoz képest, amit az utóbbi 4 évben megéltünk. Sőt, a 2019-es Európai parlamenti választáson az MKP jelöltje, Csáky Pál Nyitra megyében megnyerte a választást. Ezt is kevesen tudják. Vagyis, összegezve: ez az alapvető változás viheti be legközelebb a Szövetséget a törvényhozásba. És ebben az érdekeink közösek a többi országosan szervezett párttal, vagyis a kormányzó pártokkal és a KDH-val.
Jövőre államfő- és uniós parlamenti választások lesznek. Hogy látja, milyen esélyekkel nézhet a Szövetség ezen kihívások elébe?
Optimista vagyok a tekintetben, amennyiben a felvidéki magyarság egészséges, öntudatos közösség, akkor az idei parlamenti választás eredményének tükrében összeszedi magát és megválassza képviselőjét az EP-be. Ehhez jó alapot adhat a köztársasági elnökválasztás kampánya. Viszont ezért tenni kell, borzasztóan sokat.
Láttatni a Szövetséget és jelöltjeit. Kevés az a jelszó, hogy ha magyar vagy, válaszd a magyar pártot. Vagy az, hogy megszüntetni a regionális különbségeket, a nyilvánvaló területi diszkriminációt. Ezek alapvetések. Ezekhez kell bölcsen hozzáadni a többletet. A szakmai hátteret, a megfontolt és helytálló szakpolitikai és legiszlatív javaslatokat. Hogy érződjön a Szövetség súlya. És persze elengedhetetlen a Szövetség aktivitása regionális és helyi szinten. A párt belső struktúráiban, méginkább a megyei és a helyi önkormányzatokban. Ami látható és bizony sokan figyelemmel követik.
A saját személyét politikusként hol látja az elkövetkező években?
A megyei és a helyi önkormányzatban. Ugyanis polgármesteri, megyei képviselő és megyei frakcióvezetői tevékenységem teljesen kitölti az időmet és az energiámat. Mivel igyekszem becsületesen, a tőlem telhető legmagasabb szinten helytállni. És, e tisztségekben a Szövetséget képviselem, elsősorban.
Ráadásul, a tisztségekben elvégzett munkára és eredményekre is felhívom a figyelmet, napi szinten. Ami nem kevés idővel és ráfordítással jár, viszont látható és olvasható. Van közösségi nyoma a tevékenységemnek. Szerintem így kellene ezt végeznie minden megválasztott tisztségviselőnek. Végül, sok sikert kívánok a továbbiakban a Szövetségnek országos szinten. A háttérből pedig támogatni, segíteni fogom. Ráfér ugyanis a siker, még inkább közösségünkre, hogy legyen végre igazi, méltó képviselete a törvényhozásban. Hogy végre ne rólunk, nélkülünk döntsenek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
