Szinte mindenki találkozott már a magyar művészettörténet egyik legnagyobb hatású alkotója, Benczúr Gyula festményeivel, ha máshol nem, az iskolai tankönyvei valamelyikében – már ez a tény is mutatja, mennyire alapvető és maradandó hatása volt alkotásainak a magyar nemzeti emlékezetre és történelemszemléletre. Kevesen tudják azonban, mennyire sokoldalú művész volt valójában, aki legbensőségesebb alkotásai többségét elrejtette a nyilvánosság elől. Benczúr Gyula eme sokoldalúságát immár a szélesebb közönség is megismerheti egykori nyaralókastélya, a Nógrád vármegyei Szécsény-Benczúrfalván található megújult Benczúr-kúriában az itt berendezett kiállítás által.
A három éven át tartó felújítási munkálatok végeztével december 1-jén került átadásra az épület, amely a több, mint egymilliárd forintnyi vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően teljes körű rekonstrukción esett át. Az ünnepélyes eseményen Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Zrt. ügyvezető igazgatója adta át a létesítményt a közönségnek.
A kúriában berendezett tárlaton Benczúr Gyula 18 eredeti festménye tekinthető meg, köztük olyanok is, mint a Lánczy Leóról, a dualizmus korának egyik leggazdagabb bankáráról készült portré is (kép forrása: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül országosan összesen 17 kastély és 12 vár újul meg, köztük a 18. században épült Nógrád vármegyei Benczúr-kúria, amely Benczúr Gyula festőfejedelem (1844–1920), a magyar történelem egyik legnevesebb művészének nyaralókastélyaként és műteremházaként szolgált 1910 és 1920 között. Benczúr a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere, akinek – többek között – olyan alkotásokat köszönhetünk, mint a Vajk megkeresztelése, a Budavár visszavétele 1686-ban, vagy a kevésbé ismert XVI. Lajos és családja elfogatása. Munkájának elismeréseként a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanárává nevezték ki, illetve 35 éven keresztül vezette az első magyar festészeti Mesteriskolát, amely a mai Képzőművészeti Egyetem elődjének tekinthető. Számos hazai és nemzetközi díjban és kitüntetésben részesült, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává is választotta.
A modern kiállítás számos interaktív elemet tartalmaz, elősegítve Benczúr Gyula életművének új szemszögből való megértését (kép forrása: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
Benczúr Gyula élete utolsó szakaszában beleszeretett a nógrádi tájba, és jó barátja, Mikszáth Kálmán is arra biztatta, keressen nyaralót az ő szülőfaluja, Szklabonya közelében. Bár Mikszáth 1910-ben elhunyt, Benczúr megfogadta tanácsát, és 1912-ben – az akkori Dolány nevű településen – megvette Pejácsevich Mikó gróftól a gyönyörű fekvésű, eredetileg a Vattay család által épített 18. századi kúriát. Építészmérnök fivérével, Benczúr Bélával átalakíttatta és gyönyörű, otthonos nyaralót varázsolt belőle. A kúriát reneszánsz és rokokó bútorokkal, valamint értékes műkincsekkel és keleti szőnyegekkel rendezte be. A kiskastélytól alig néhány lépésre, egy régi magtárból önálló műtermet alakított ki, ahol olyan alkotások születtek, mint az Önarckép palettával, illetve a Turbános önarckép. Az épületet 1945-ben kifosztották, a kommunista időszak államosítását követően iskolaként, tanácsházként, TSZ-központként, moziként és művelődési központként is működött. A rendszerváltás után a kastély elhagyatottan állt, állapota egyre romlott, felújítása forráshiány miatt nem valósulhatott meg.
A kúria rehabilitációja során az volt a cél, hogy egy 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció jöjjön létre, amely a látogatók számára Benczúr Gyula művészetének megismerését és a szabadidő minőségi eltöltésének lehetőségét nyújtja. A fejlesztés központi eleme az interaktív kiállítás, amelynek keretében megismerhető a festőművész élete és művészete. A megújult kiállítóterekben 18 darab eredeti Benczúr-festmény, személyes relikviák – köztük festőpalettája és levelezésének egyes darabjai –, saját textilgyűjteményéből származó eredeti drapériák, továbbá reprodukciók, fotók és kisfilmek is segítik a szemléltetést. A rekonstrukció során új kiszolgáló terek is létrejöttek: elkészült a fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, megújultak a vizesblokkok. Újjátszületett továbbá a kúriaépület közvetlen környezete is, megújult a kerti úthálózat és látogatói parkolót is kialakítottak. A meseszerű környezetet egy, a terület őrszemeként szolgáló teknőctarka macska teszi teljessé.
Benczúr Gyula eredeti festékpalettája, a Németországból rendelt speciális festékeiről szóló eredeti számla és más ereklyék tárasaságában (kép forrása: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
Lánszki Regő államtitkár a megnyitón elmondta: „Utolsó pillanatban sikerült a magyar kultúrtörténetben is jelentős szerepet játszó Benczúr-kastélyt megmenteni. Megmenteni az erodálódástól, felújítani az elmúlt évtizedek gondozatlansága miatt majdnem az enyészetévé lett épületet. Korunk feladata, hogy még egyszer ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Hogy a műemlékek felújítása mellett gondoskodjunk a fenntartásukról is. Az elmúlt évtizedek bebizonyították ugyanis, hogy azok a műemlékek, amelyek hasznosítása nem megoldott, előbb-utóbb újra méltatlan állapotba kerülnek. Erre ad választ a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény, amely azt célozza, hogy az a szellem, amely ezeket a gyönyörű épületeket létrehozta, újra életet leheljen beléjük.
A birtok őrzője (kép forrása: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
„A Benczúr-kúria a NÖF-létesítmények között unikális, hiszen nem egy történelmi család okán vált közismertté, hanem egy ikonikus művészhez köthető, akinek a hatása a mai napig érezhető a magyar festőművészetben” – mondta el Oláh Zsanett, a NÖF Nkft. ügyvezető igazgatója, aki azt is kiemelte, hogy Benczúr Gyula örökösei is megtisztelték jelenlétükkel az eseményt. „Benczúr Gyula szellemi hagyatékát tovább örökítve, az általa megálmodott környezetben egy olyan közösségi tér létrehozása volt a célunk, ahol a képzőművészet sok ága meg tud jelenni, s amely a festészet iránt fogékony látogatóközönség zarándokhelyévé válhat. Ez az épület otthont adhat kulturális és művészeti programoknak, alkotótáboroknak, művészeti workshopoknak és foglalkozásoknak” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
„A szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria turisztikai célú fejlesztése” című projekt (GINOP-7.1.1-15-2017-00028) 1 017 072875 forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósult meg.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
