A kormányfő arra figyelmeztetett: nem szabad fölülni annak a mesének, miszerint a pénznek nincs szaga. „A tulajdonosnak van” – jegyezte meg, hozzátéve: ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a pénz, a tőke kinek a kezében van.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a fennállásának 35. évfordulóját ünneplő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Magyar vállalkozók napja rendezvényén a Müpában 2023. december 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A magyar vállalkozók magánsikerei az ország közsikereinek előfeltételei, ezért a kormány nem irigy a vállalkozók tőkéjére, hanem ellenkezőleg, minden vállalkozónak még nagyobb sikereket, még nagyobb üzleti hasznot és tovább gyarapodó tőkét kíván – mondta a miniszterelnök pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) rendezvényén, Budapesten.
A kormányfő a magyar vállalkozók napja alkalmából tartott eseményen reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek és mindebből az ország felemelkedése, vagyis a közhaszon növekedése áll majd elő. Hozzátette: a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy ezt úgy igazgassák össze, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon.
„Olyan kormányunk van, amely hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel” – fogalmazott.
A kormányfő arra is kitért: míg a vállalkozókat a nyereség motiválja, az üzleti tranzakcióktól magánhasznot remélnek – és „ez így van jól, ezt hívják piacnak és magántulajdonnak” -, ezzel szemben a politika motivációja az, hogy a gazdaság működése a nemzet javára váljon.
Ez akkor is igaz, hogyha ugyanarról az ügyről van szó – jelezte, példaként a budapesti repülőtér visszavételét hozva, ami értékelése szerint a vállalkozónak üzleti ügy, a kormánynak pedig nemzetgazdasági kérdés.
Hangsúlyozta: míg a kommunista gazdaságtan szerint a magánhaszon és a közhaszon, a magánérdek és a közérdek szükségszerűen szemben áll egymással, addig a polgári gazdaságtan szerint ezek nem szemben állnak, hanem feltételezik egymást, azaz közhasznon csak magánhasznon keresztül jöhet létre. Ebből lesz az együttműködés, osztályharc helyett osztálybéke – fogalmazott.
A kormányfő négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez.
A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.
Arra figyelmeztetett: nem szabad fölülni annak a mesének, miszerint a pénznek nincs szaga. „A tulajdonosnak van” – jegyezte meg, hozzátéve: ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a pénz, a tőke kinek a kezében van.
Felidézte: megtanulta 2008-2009-ben, hogy amint elkezdtek kiszáradni a bankok Európában, forrásaikat a Magyarországon lévő külföldi bankok azonnal elkezdték hazavinni, hogy otthon tudják finanszírozni a vállalataikat. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a magyar bankrendszer 50 százalékának mindig nemzeti kézben kell lennie, mert az ilyen és ehhez hasonló válságokat nem fogjuk tudni kivédeni – jelezte.
A kormányfő felidézte az öt éve elhunyt Demján Sándor alakját, akivel együtt gondolták ki többek között a Széchenyi-kártyát.
Elmondása szerint a nagyvállalkozótól két dolgot tanult, az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker.
Demján Sándor mutatta meg azt is: van olyan, hogy baloldali hazafiság, amellyel a jobboldal is meg tudja találni az együttműködést.
A másik fontos dolog, hogy csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak. A mostani kormány is csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket. Ezekről minden liberális tankönyv azt mondja, hogy csak külön-külön lehetségesek – idézte fel.
„Megpróbáltuk, és sikerült is” – tekintett vissza, kiemelve: a GDP nominális értékben megháromszorozódott 2010 óta, a foglalkoztatottak számát 1 millióval növelték, az adóék mutatószáma 41 százalékkal csökkent, de a cél a további csökkenés. Az államadósságra kitérve elmondta: a pénzügyminiszternek köszönhetően 2019-re sikerült azt levinni 65 százalékra, majd a Covid és a háború miatti visszafordulást követően „most megint jó irányba áll a kocsi rúdja”, az év végére 70 százalék alatt is alakulhat az államadósság.
Hozzátette azt is: az ország kitettsége sosem volt olyan kicsi az államadósság tekintetében, mint most, a 2010-es 4 százalék helyett ugyanis az állampapírok 22 százaléka van a hazai lakosság kezében, „ezzel Európában csúcstartók vagyunk” – hangsúlyozta.
A keleti nyitás politikájának gondolata valójában Demján Sándortól származik – tekintett vissza Orbán Viktor, felidézve: 2009-ben együtt utaztak Kínába, hogy már ellenzékből megtörténjen a kapcsolatfelvétel.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját.
Rámutatott: az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Közölte: kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek, az intézkedéseket hamarosan látni fogják, és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének „előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket.
Hozzátette, a hitelezés csapdáját a kormány nem tudja egyedül elkerülni, bár próbálnak a „jegybank hatáskörét súroló módszerekkel” a kamatcsökkentés irányába lépni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kamatszint meghatározása Magyarországon a monetáris politika része és annak gazdája a jegybank.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
