Százéves korában, connecticuti otthonában elhunyt Henry Kissinger szerda este – jelentette be közleményében az általa alapított Kissinger Associates Inc. vállalat. Halálának okát egyelőre nem közölték. A német származású amerikai diplomata Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnökök regnálása alatt kulcsfontosságú szerepet töltött be az Egyesült Államok külpolitikájában a hidegháború alatt: 1973 szeptemberétől 1977 januárjáig külügyminiszteri pozíciót töltött be, 1969 januárjától 1975 novemberéig pedig nemzetbiztonsági tanácsadó volt. 1973-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki a vietnami háború befejezéséért tett erőfeszítései elismeréséül.
A Reuters hírügynökség értesülései szerint Kissingert szűk körben, kizárólag a család részvételével temetik el, majd utána nyilvános gyászszertartást rendeznek New Yorkban. A volt amerikai külügyminiszter házas volt, 1974-ben vette feleségül Nancy Kissingert, a most 89 éves asszonnyal közel 50 évig voltak házasok. Kissingernek két gyermeke született előző házasságából, Elizabeth és David.
Noha az amerikai diplomata a 70-es években befejezte politikai karrierjét, egészen haláláig aktívan részt vett az Egyesült Államok politikai életében: részt vett a Fehér Ház ülésein, és számos könyvet írt többek közt geopolitikai témákban. A Reuters felidézte: Kissinger 2023 júliusában Pekingbe utazott, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnökkel találkozzon.
Henry Kissinger 1923. május 27-én született Németországban Heinz Alfred néven, zsidó családban. Származása miatt a család 1938-ban az Egyesült Államokba menekült, 1943-ban Kissinger amerikai állampolgárságot kapott. Három évig a hadseregben szolgált, majd a hírszerzéshez került. Tanulmányai során alapszakos, mesterszakos és doktori diplomát is szerzett, ezt követően nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvard Egyetemen.
A Richard Nixon és Gerald Ford vezette adminisztrációk tagjaként vezette a diplomáciai közeledést Kínához, segítette a tárgyalásokat Izrael és az arab országok között az 1973-as jom kippuri háború idején, továbbá fontos szerepet játszott a vietnami háború lezáró párizsi békeszerződésben.
Kissingert azonban számos kritika érte az évek során: voltak, akik azzal vádolták, hogy a Szovjetunióval való rivalizálásra nagyobb hangsúlyt fektetett, mint az emberi jogokra, továbbá bírálói azt sem vették jó néven, hogy a világszerte elnyomó rezsimként számon tartott chilei Augusto Pinochet kormányát támogatta. „A reálpolitika, a hatalom által védett nemzeti érdekek hideg számítása tette őt világszerte sokat bírált személyiséggé” – írta az MTI.
Egész életemben ezeken a problémákon gondolkodtam. Ez a hobbim és a foglalkozásom is. Az általam tett ajánlások voltak a legjobbak, amelyekre akkor képes voltam – válaszolta 2022 júliusában az ABC News televíziós hálózatnak adott interjújában.
Dócza Edit Krisztina
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
