November 22-én a Vatikán adott otthont A Szentszék Műemlék- és Építészeti Örökségvédelmi Állandó Bizottságának százéves tevékenysége (1923–2023) című tanácskozásnak. Ferenc pápa Francesco Buranelli professzornak, a bizottság elnökének küldött üzenetében köszöntötte a rendezvény résztvevőit.
Üzenetében a pápa kiemelte: fontos törődni a Szentszék és Vatikán városállam történelmi és művészeti örökségével. Az emberiség kulturális örökségének megőrzésére és védelmére irányuló, széles körben elterjedt igény eredetileg az itáliai félsziget ősi államaiban, leginkább a pápai államban született meg. A pápák már a 15. században rendeleteket adtak ki, hogy Európa-szerte megfékezzék, hogy a római régészeti ásatások műkincsei a nemesek, a tudósok és az uralkodók magángyűjteményeibe kerüljenek.
Ferenc pápa emlékeztetett, hogy a 17. és 18. században több pápa is adott ki erre irányuló rendeletet, „válaszul a nagyszámú műtárgy eladására és a napóleoni korszak traumatikus pusztításának orvoslására”. Ezek a rendeletek és pápai kirográfok segítettek azon jogi alapelvek kidolgozásában, amelyeket aztán a modern parlamentek is átvettek. Kiemelkedik közülök – a publica utilitas, a római jogból származó koncepció alapján – a kulturális örökség közhasznúságának fogalma, amely szerint nemcsak a közvagyon, hanem a magántulajdon is alá van rendelve a közjó szükségleteinek. Ferenc pápa hozzátette: a modern államok jogot formáltak a műalkotások és az építészeti örökség szabályozására és katalogizálására, hogy megvédjék és mindenki számára élvezhetővé tegyék őket.
A pápa továbbá emlékeztetett arra, hogy a Szentszék 2001-ben törvényt fogadott el saját kulturális javainak védelméről. Közölte, hogy a rendeletet hamarosan frissítik, hogy „hatékonyan reagáljon a megváltozott történelmi és társadalmi viszonyokra, valamint a szentszéki és a nemzetközi szervezetek jogszabályainak alakulására”. XVI. Benedek pápára utalva Ferenc pápa kijelentette, hogy az Egyház „mindig is támogatta és előmozdította a művészet világát, nyelvét az emberi és szellemi haladás kitüntetett eszközének tekinti”. A művészet a „transitus Domini” kézzelfogható jele a világban, vagyis „az Egyház életének látható megnyilvánulása liturgikus tevékenységében és hithirdetésében, különféle lelki megnyilvánulásaiban, illetve a jótékonyság gyakorlásában”.
Üzenete végén Ferenc pápa megköszönte a Szentszék Műemlék- és Építészeti Örökségvédelmi Állandó Bizottsága tagjainak munkáját: „Jókívánságaimat fejezem ki, hogy továbbra is felelősségteljesen és szakszerűen mutassák be a művészet szépségét, amely az Isten és ember közötti harmonikus szeretetközösség tükre.”
A pápa üzenetének felolvasása előtt köszöntőjében Pietro Parolin bíboros államtitkár emlékeztetett arra, hogy a bizottság az idők során megerősítette szerepét, mert ma, az 1920-as évekhez képest, megnövekedett azoknak a szentszéki hivataloknak a száma, amelyeknek az a feladatuk, hogy a kulturális javakat gondozzák. E hivatalok koordinációjára van szükség, amelyet e bizottság végez. Hasznossága kiemelkedővé vált az utóbbi időben, amikor egy olyan területen foglalkozott kényes projektekkel, mint a Vatikán, amelyet az UNESCO az emberiség kulturális örökségeként határoz meg. „Mindannyian erre a bizottságra bízzuk, hogy megfelelően védelmezze a Szentszék hatalmas örökségét” – hangsúlyozta Parolin bíboros.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
