Koszovóban elkövetett szerb háborús bűnöket vizsgáló intézet épül Pristinában

Koszovóban elkövetett szerb háborús bűnöket vizsgáló intézet épül Pristinában

Koszovóban elkövetett szerb háborús bűnöket vizsgáló intézet épül Pristinában Kulcsár Péter2023. 11. 10., p – 12:26

A Koszovó területén 1998 és 1999 között a szerbek által elkövetett háborús bűnöket feltáró intézetet nyit a koszovói kormány Pristinában, valamint népirtás vádjával vizsgálatot kezdeményez Belgrád ellen – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Reporteri.net pristinai hírportál beszámolója szerint.

Albulena Haxhiu igazságügyi miniszter szerdán, a koszovói kormány ülése után jelentette be, hogy népirtás miatt indítanak eljárást Szerbia ellen. „Ez már a kormány programjának a része lett” – tette hozzá.

Hírdetés

Albin Kurti korábban már beszélt arról, hogy szeretne létrehozni egy intézetet, amely a szerbek háborús bűneit vizsgálná. Mint mondta, a jövő építéséhez le kell számolni a múlttal, a társadalom felépülésének alapja a múlttal történő szembenézés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a háborús bűnök, az emberiesség elleni bűnök és a népirtás még nem része a múltnak, és Szerbiának felelnie kell azokért a tettekért, amelyeket a koszovói háború idején követett el.

Koszovóban 1998-1999-ben fegyveres összecsapások voltak a szerbek és a koszovói albánok között. A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek etnikai tisztogatásba kezdtek az albánok ellen.

Az 1998-1999-es koszovói háború folyamán a becslések szerint 10-12 ezer ember halt meg Koszovóban, többségük albán nemzetiségű. Körülbelül 1600 embert azóta is eltűntként tartanak nyilván, felkutatásukra ugyan létrehoztak egy szerb-koszovói bizottságot, ám előrelépés nem történt.

Koszovó kilenc évvel később, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a tíz évvel ezelőtti megállapodás legfontosabb pontjai a mai napig nem teljesültek.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »