A udomány, a tudományos módszer a legjobb út a világ, az ember megismeréséhez és megértéséhez. „Csak a tudomány segítségével vészelhetjük át az emberiség előtt álló globális kihívásokat” – jelentette ki Freund Tamás.
Freund Tamás – szegedma/Gémes Sándor
Csak a tudomány segítségével vészelhetjük át az emberiség előtt álló globális kihívásokat – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke pénteken, Szegeden.
„Idén immár 20. alkalommal gyűlünk össze, hogy emlékezzünk gróf Széchenyi István nagylelkű gesztusára, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását lehetővé tevő felajánlására” – hangsúlyozta az online is követhető megnyitó ünnepségen az MTA elnöke.
Az idei rendezvénysorozatot Tudomány: válaszok a globális kihívásokra mottóval rendezik meg és egyik fő témája a mesterséges intelligencia lesz. Az egy hónapon át tartó eseményen több száz tudománynépszerűsítő program várja az érdeklődőket a határon kívül, vidéken és a fővárosban.
Freund Tamás szerint Magyarországon az MTA a tudomány és a tudás legfőbb képviselője és őrzője, „egy stabil pont, a tényeket megkérdőjelező, ránk zúduló információtömegben”.
Az MTA elnöke a Magyar Tudomány Ünnepét kiemelten fontos rendezvénynek nevezte, amely növeli az intézmény társadalmi beágyazottságát és az egyik legfontosabb üzenetének közvetítését, amely szerint a tudomány, a tudományos módszer a legjobb út a világ, az ember megismeréséhez és megértéséhez. „Csak a tudomány segítségével vészelhetjük át az emberiség előtt álló globális kihívásokat” – jelentette ki.
A tudósok azok, akik rendszeresen figyelmeztetnek például a klímaváltozás veszélyeire, a tiszta víz eltűnésének fenyegető lehetőségére, a folyamatosan gyarapodó létszámú emberiség élelmezéséből fakadó tennivalókra, az időről időre kirobbanó járványok lehetőségére, megelőzésük és az ellenük való védekezés fontosságára – emelte ki.
Freund Tamás szerint Szeged városa és a Szegedi Tudományegyetem méltó helyszíne az idei nyitórendezvénynek. Az egyetemet évszázados hagyományai, kimagasló képzési, innovációs és kutatási eredményei meghatározóvá tették. Ezt erősíti Karikó Katalin kutatóbiológus nemrég elnyert Nobel-díja is – mondta.
Szeged méltán lehet büszke arra, hogy ismét olyan orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatója van, akinek a neve, pályája kötődik a városhoz – hangsúlyozta Freund Tamás.
A most induló programsorozat létrejöttét sok munka előzte meg. Sok munkát jelentett mindazoknak a kutatóknak is, akik arra vállalkoztak, hogy előadóként foglalják össze tudományos eredményeiket és hozzák közelebb őket a szélesebb közönséghez – mondta Freund Tamás.
Emlékeztetett, hogy az MTA-székházban tartott tudományt népszerűsítő előadások eddig több százezer érdeklődőhöz jutottak el.
Az MTA elnöke beszélt arról is, hogy a két év múlva alapításának 200. évfordulóját ünneplő akadémia, és annak mintegy 18 ezer tagot számláló köztestülete a magyar kutatói közösség legfontosabb fóruma határon kívül és belül. A területi bizottságoknak meghatározó szerepük van abban, hogy a tudományos gondolkodás és az azt népszerűsítő emberek és rendezvények minél több helyen jelen legyenek.
Karikó Katalin a hazai és a nemzetközi tudományos figyelmet is Szegedre irányította, de a látványos siker mögött hosszú évtizedek munkája áll – hangsúlyozta Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Hozzátette: köszönetet kell mondani az elődöknek, akik egy olyan intézményt építette fel, amely szinte minden tudományterületen kiváló. Az egyetem az orvosbiológia tudomány területén nemzetközi szinten mérve is világszínvonalú és innovatív – tette hozzá.
Szegeden büszkék vagyunk a város díszpolgára, Karikó Katalin Nobel-díjára, a legújabb fizikai Nobel-díjassal, Krausz Ferenccel való kapcsolatra és az 50. születésnapját idén ünneplő Szegedi Biológiai Központra – emelte ki Kozma József, a városi önkormányzat kulturális, oktatási, idegenforgalmi és ifjúsági bizottságának elnöke.
Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke elmondta: a programok az emberiség jövőjét napjainkban leginkább befolyásoló jelenségek, hatások vizsgálatának eredményeit ismertetik.
Az egyik fő témakör a mesterséges intelligencia, szó lesz egyebek mellett arról, hogy milyen fontos a mesterséges intelligencia fogalmának a meghatározása. Lesznek előadások a mesterséges intelligencia fejlődésének tudományos hátteréről, és berobbanásáról. A programok között helyet kapnak a klímaváltozással, a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások is, amelyek az élelmiszert, a vizet vagy az energiagazdálkodást egyaránt érintik. Szó lesz az ukrajnai háborúról, Petőfi 200. születésnapja alkalmából pedig a költő alakját és életművét övező legendákról.
Erdei Anna szerint a kritikai gondolkodás igénye az emberek többségének gondolkodásmódjában elültethető. Ezért a tudományos élet szereplőinek kiemelt feladata, hogy közérthetően mondják el eredményeiket – mondta.
A nyitóünnepség tudományos előadását idén Pálfy Péter Pál, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke tartotta Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében címmel.
A köszöntőket követően a hagyományok szerint átadták az Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA tudományos díjait. A díjazottak névsora az MTA honlapján olvasható.
A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
