Két éven keresztül cenzorként dolgoztam, udvariasabb nevén: moderátorként.
Munkahelyválasztásom fő oka mindig a fizetés. De párszor más motiváció is hatott azért. Amikor pl. 2009-ben elmentem dolgozni a szerencsejáték iparágba, ennek egyik oka az volt, hogy szerettem volna meglátni milyen belülről egy pókerterem és egy kaszinó. Megtudtam. Korábban pókereztem, azóta soha: baromira untat már az egész.
S semmi összeesküvés vagy leleplezés nincs az egészben: határozottam tudom állítani: az onlájn kaszinók és pókertermek nem csalnak soha. Miért nem csalnak? Hát tisztán önérdekből: teljesen csalásmentesen rengeteg pénzt keresnek, hülyeség lenne ezt csalással tönkre tenni.
A másik dolog, ami izgatott: a nagy internetes cégek, szociális hálók cenzurázási gyakorlata. S nem úgy általában, hiszen ez közismert, hanem belülről, alapszinten, a hétköznapok gyakorlatában.
A legjobb persze a Facebook lett volna , de annak cenzúrázása, legalábbis a magyar részén, pár éve még mindenképpen, a volt NDK területén zajlott. A második opció, a magyar Google-nél pedig ez Írországban zajlott.
Nyilván költözni nem akartam. De amikor szociális háló moderátori munkára jelent meg hirdetés, azonnal jelentkeztem, pedig az elején még nem is volt tudható, ez melyik cég. Aztán elvégeztem két tesztet, egy intelligencia- és egy logika-tesztet. A végén fel is vettek munkába. Nagyon komolyan vették: 5 teljes hét felkészítés volt.
A cég: a TikTok.
Van egy mítosz a cenzori munkáról: hogy hű de stresszes, meg micsoda lelki megterhelés, az ilyen pozícióban dolgozók kiégnek, tönkre mennek. Eddig is tudtam, de most már belülről tudom: mindez egyszerűen marhaság. Ez a dolgozók önfényezése, pont amikor az autószerelő minden munkát nehéznek nevez, hogy ezzel is éreztesse: mekkora szakember és hős ő. Szóval nem, a cenzori munka nem nehéz és nem terhes, lelkileg teljesen elviselhető. A fő baj vele a valóságban: unalmas.
Talán a legfontosabb tehát: a moderátori munka nem stresszes, hanem dögunalmas. A moderálandó anyagok 99,9 %-a semmilyen kihívást nem jelent. A tévhitek szerint kb. minden tizedik posztban gyereket basznak, állatot kínoznak, meg öngyilkosságot követnek el – a valóságban ez ilyesmi a fehér holló kategóriája.
A cenzori munka alapvetően 4 részre osztható: közízlés védelme. törvényesség védelme, közerkölcs védelme, politikailag motivált törlés. Persze van más is, számtalan kategória van, de ezek a legalapvetőbbek.
A közízlés védelme nyilvánvaló: amit az átlagember ízléstelennek hisz, az ne látszódjon. Azaz az ilyesmit tartalmozó anyagot tilos feltenni. Példa: szaró, hányó ember, súlyos balesetről készített kép, ahol látszik a sérült, állatkínzás, stb.
Ezek közül az állatkínzás speciális. A szakszerű élelmiszer célú állatölés nem számít kínzásnak, azaz engedett. Kicsit leegyszerűsítve: disznóvágásról szabad posztolni, kutyába rúgásról nem.
A törvényesség védelme se túl bonyolult. Azaz pl. senki se dicsekedjen a platformon, hogy mit lopott, meg ne használja a lehetőséget mondjuk orrgazdaságra.
A közerkölcs már kissé sajátos. Itt a követelmény a pornó és meztelenség általános tilalma. Ide értve a szexre utalás tilalmát is, pl. teljesen felöltözve, kihívóan banánt nyaló nő is tilos. Sőt felnőtt kor alatt a félmeztelenség is tilos, kivéve ha az társadalmilag nincs stigmatizálva. Példa: 15 éves lány bikiniben tilos, kivéve ha strandon van.
A politikai motiváltság egyrészt külső, másrészt tartalmi.
A külső: vannak eleve tiltott szervezetek, melyekről csak azokat ellenezve szabad posztolni. Pl. az Al-Kaida. De vannak ilyen jelképek is. Pl. horogkereszt csak akkor posztolható, ha az nyilvánvalóan buddhista és nem náci jelkép, vagy ha valaki tüntet a nácizmus ellen. A legnagyobb gonoszok gonosza Hitler német politikus, őt csakis történelmi dokumentumfilm vagy ellenzés kontextusban szabad szerepeltetni.
Ha kamasz lennék, komolyan utánanéznék ki ez a Hitler nevű fazon: biztos nagy arc lehetett és jókat mondhatott, ha ennyire tiltják.
Érdekesség amikor ott dolgoztam, az egyetlen eleve tiltott magyar vonatkozású dolog a nyilaskereszt volt, modern magyar szervezet nem szerepelt a listán, tehát pl. a Mi Hazánk nem esett tiltás alá. Már nem emlékszem biztosan, de azt hiszen a Dúró Dóra eleve rendszeres tiktokos volt (lehet, hogy ma is az, de nem fogom most megnyitni az alkalmazást, a cégtől való kilépéskor töröltem a telefonomról, mert nem látom használatának értelmét, hisz nem vagyok kamaszkorú és nem tervezek a telefonom kamerája előtt táncikálni se, a profilom viszont máig megvan, nem töröltem, ezt elsősorban tesztelésre használtam).
De visszatérve a politikai cenzúrásra. A belső szempont a nehezebb. Egyrészt vannak „védett csoportok”, melyeket kritizálni se szabad, általánosan se, udvariasan se. Minden más esetben a kritika szabad, de a gyűlölködés nem. Jó példa: a homokosság esete. A homokosokat nem szabad civilizált hangnemben se kritizálni, nem mondható olyan, hogy pl. „szerintem nem lenne szabad, hogy a homokosok házasodhassanak”, viszont a homofóbok ellen csak az agresszív kritika tiltott, azaz az, hogy „minden homofób idióta” azt szabad, de azt nem, hogy pl. „az összes homofóbot fel kellene akasztani”.
Ami a legnagyobb tanulság: a nyugati liberális rend rendkívül zárt. Hiába jön a magállamokba idegen tőke, azt ellehetetlenítik vagy megadásra kényszerítik.
A cég példája rendkívül jól érzékelteti itt ezt. Még a platform betiltása is napirendre került az USA-ban kitalált okok alapján, pár napig 2019-ben az alkalmazás törölve volt a Google Playből és az Apple Store-ból, maga Trump elnök állt ki a cég ellen rendkívül hevesen!
Aztán hirtelen engedélyezték. Miután a Kínán kivüli tevékenységre önálló cég lett alapítva (a TikTok eredetileg tisztán kínai), USA-beli székhellyel. a szerverek az USA-ba kerültek (az amerikai titkosszolgálatok hozzáférést kaptak az amerikai „nemzetbiztonsági” ügyekbem a szerverekhez), az alaptőke fel lett emelve, bevéve így amerikaiakat is a tulajok közé. S „mellékesen” a Kínán kívüli platformon immár nem a kínai vezetés világlátása, hanem a nyugati liberális elvek lettek a tartalmi politika alapja.
Érdekesség: korábban nagy téma volt, hogy a „kínai pártállami diktatúra” a platformon keresztül „kémkedik”. Aztán amióta az amerikai titkosszolgálat fér hozzá az adatokhoz, hirtelen már nincs „kémkedés”. Az már nem kémkedés, hanem demokráciavédelem ugyanis.
Mint ahogy abból is nagy liberális sikítás lett, hogy Oroszország megkövetelte 2021-ben, hogy az orosz felhasználók adatai orosz szervereken legyen, pedig a vonatkozó orosz törvény a korábbi amerikai törvény másolata.
Persze időnként fel-feltör az elemi felháborodás a mélyen rasszista nyugati szuperelitben, mit keresnek ezek az idegen, alacsonyabbrendű, ferdeszemű fajok köreikben.
A kínai főtulajnak persze így is jó volt, a hatalmas profit miatt simán megérte. A cég rendkívül gazdag, aminek oka a platform rendkívüli népszerűsége. Zhang Yiming, az egésznek az ötletgazdája alapvetően helyesen vette észre, hogy a mai fiataloknak már a FaceBook is túl bonyolult, a YouTube meg egyenesen, akadémiai szint, így létrehozta az egyperces videók tárházát, mert egy percig még egy kamasz is képes figyelni. Beáll a fiatal a telefonja elé, mond valami hülyeséget vagy idióta mozdulatokat ad elő, amit a többi fiatal megtapsol és kész, ez az alapja az egésznek.
Azaz a nagytőke fő szempontja mindig a profit, minden más másodlagos. A kínai tőke se csinál mást, ha nyugaton kezd működni.
A következménye ennek: a változásnak szelleminek kell lenni elsősorban, nem gazdaságinak. Önmagában az utóbbi nem elegendő. Persze a nagytőke magánkézben eleve tévút, de ezt máskor is elmondtam: a kapitalizmus, a polgári társadalom zsákutca.
Ahogy a nyugati tőke is simán alkalmazkodik egyébként. Ez nálunk is látható volt: a muszlim és az orosz régióban a homokosság nyílt propagandája pl. tiltott volt!
A fő lépés tehát mindenképpen nem a gazdasági, hanem a politikai reform. Likvidálni kell a polgári társadalmat, a liberális társadalmat, aminek következménye az lesz, hogy megszűnik a tőke minden politikai hatalma. Aztán már lehet folytatni, eldönteni milyen összeghatár felett nem kívánatos a tőke magánkézben, s az e felettit államosítani.
De vissza a TikTokra! Mivel munkám alá esett az amerikai BLM néger rasszista mozgalom csúcspontja, íme a nyugati politikai korrektség vicces jellegének megmutatkozása ezzel kaocsolatban.
A rombolást tartalmazó posztok tiltva voltak alapból. Viszont ez alkalomból az utasítás az lett: a rombolással együttjáró BLM-tüntik, pl. tüntizők betörnek ablakokat, autókat fordítanak meg, vandalizálnak közterületi tárgyakat, kivételt jelentenek a szabály alól, mert ezek jó célért folytatott rombolások. Hiszen a rasszizmus ellen küzdenek.
S a bónusz: ugyanebben az időben a BLM-ellenes tüntik posztolása tilos volt, a teljesen békés fellépéseké is. A magyarázat szerint: mert ezek „gyűlöletbeszédet” képviselnek.
Az abszurd szabályok egyébként még jók is voltak dolgozói szemszögből, lehetett min röhögni. Igazi fellélegzés mondjuk a tízezredik tükör előtt billegő kamaszlány után.
A genderhisztis ügyek viszont idáig mentek, hogy megváltoztatták a szabályokat a józan ész irányába.Az alapszabály az volt hogy a genderidentitása senkinek se kérdőjelezhető meg. Pl. gyűlöletbeszéd azt mondani egy nőnek, hogy ő nő, ha ugyanő férfinek hirdeti magát. Viszont kezdetben ez odáig ment, hogy ezzel visszaéltek, nők elkezdték mutogatni a meztelen mellüket arra hivatkozva, hogy ők férfiak (a férfi meztelen felsőtest nem tilos ugyanis). Ezért kijött a módosítás: nőinek kinéző mell akkor is tilos, ha a tulajdonosa nem nő. Hihetetlen fasizálódás! A cég burkoltan azt mondta ezzel, csak két nem létezik, ami a genderjogok sárba tiprása! Mintha Putyinisztánban lennénk, ahol a nők nők, a férfiak meg férfiak!!!
S végül: tényleg olyan borzasztó a tartalom? Mint mondtam, egyáltalán nem, inkább az ásítás a jellemző érzés a stressz helyett. A platform felhasználóinak 80 %-a 18 éven aluli. Aminek az eredménye: a tartalom legnagyobb része szimpla hülyeség. Ha meg kellene mondanom mi a legjellemzőbb poszt, nos azt mondanám: kisminkelt. szépen felöltözött kamaszlány aki szexis mozdulatokat próbál előadni a telefonja előtt marhaságokat beszélve.
2 év munka alatt alig volt valóban durva tartalom. Én 3 esetet tudnék megosztani, amivel személyesen találkoztam:
- mexikói narkóleszámolás: a díler srác láthatóan meglopta feletteseit, ezért elfogták, s macsetével könyökből levágták mindkét kezét, majd a földön fetrengve hagyták – tipikus „ne lopj, díler, mert te is így jársz” narkókartelles „oktató” videó az új „alkalmazottaknak”,
- tengerimalacos hülyegyerek a vécén lehúzza élő tengerimalacát, a kisállat másodpercekig küzd a vízsodrás ellen, de végül persze veszít,
- szakszerűtlen, kegyetlen kecskevágás: az arab kinézetű srác nem ölte le rendesen a kecskéjét, azaz nem vágta át a torkát (ez a normális muszlim „halal” módszer, az állat ebben az esetben halott 4-5 másodpercen belül, sok ilyen videót láttam muszlim ünnepekkor), hanem félig vágta át, majd az állatot felakasztotta horogra, s elkezdte nyúzni még élve, a szerencsétlen kecske meg vérzett és üvöltött a fájdalomtól – mivel hagyományos egyperces videó volt, nem láttam a végét, gondolom, az állat haldoklott 7-8 percig még.
De ismétlem, az ilyesmi ritkaság. Sokkal inkább az irdatlan hülyeség a jellemző. Van egy jó mém a TikTokról, én még másfél éve láttam: „Ha azt hiszed, hogy a fiatal nemzedék a jövő záloga, telepítsd a TikTokot, s nézegesd pár órán keresztül a videókat!”. Mondanom se kell: a mém teljesen igaz.
Káros a TikTok? Nem hiszem. Nyilván elősegíti a hülyeség terjedését, dehát ez mindenre elmondható. Végülis egyperces videókban értelmesen is lehetne beszélni. A TikTok legnagyobb bűnének a különböző „kihívásokat” tartják, lásd jön egy hülyegyerek, felugrik, a bal kezét a háta közepére teszi, jobb kezével átnyúl jobb térde alatt és megfogja bal fülét, azt üvöltve, hogy „kricc!”, majd azt mondja „te is csináld meg, ha mered”, mire jön több százezer hülyegyerek és megcsinálja. Alapvetően ezek szimpla marhaságok, a tényleg veszélyes „kihívásokat” a vezetőség jellemzően cenzuráltatja. (A „kihívás” példa lopott, aki rájön honnan, annak gratulálok.)
Akit érdekel, annak egyébként ajánlom. Munkavállalói szemszögből a cég teljesen korrekt. Tízszer is inkább beszélnek a dolgozóval, mielőtt kirúgnák. Rossz teljesítmény esetében nem kirúgás van, hanem plusz képzés, több tréning, személyes segítő rendelése a dolgozóhoz. S tényleg nagy hülyeséget kell elkövetni az azonnali elbocsátáshoz, az én időm alatt csak ténylegesen munkaszabotáló embert rúgtak ki. Plusz a munkerőpiaci átlag felett van kb. 20-25 %-kal a bérszint.
Számomra lett egy plusz haszna is az egésznek: növekedett a cigányok iránti toleranciám. A magyarországi TikTok-felhasználók kb. harmada ugyanis cigány. Így belátást kaptam a cigányság életébe. Mondjuk továbbra se szeretnék cigány szomszédot, de kezdtem megérteni a cigányokat: valójában nem gonoszok, egyszerűen csak még közel vannak a nomád mentalitáshoz, ami számunkra furcsa dolgokra készteti őket. De egyébként sok pozitívumot is mutatnak emiatt: szolidaritás egymással, családszeretet, a gyerekek imádata. Ja, s a lovas videók: olyan állat iránti szeretet árad belőlük, hogy döbbenetes. Lásd cigány kamaszgyerek, olyan kinézettel, hogy nem szeretne senki se találkozni vele az utcán, de a gettótanyán büszkén sétál a lovával, azt rendesen gondozza, s lám még videót is készíttet magáról.
Egyébként, a közhiedelemmel ellentétben, nem látok Magyarországon problémás cigánykérdést a jövőben. A kamaszlányok szintjén a cigányság integrációja már meg is valósult: a cigány kamaszlányok ugyanolyan telefonokat használnak, mint a magyar kamaszlányok, ugyanúgy vannak öltözve, ugyanolyan marhaságokat beszélnek, s ugyanúgy idétlenkednek.
De azért most elsősorban boldogság tölti el szívemet: boldog vagyok, hogy 12 hónapja nem láttam egyetlen videót se Csárlitól, sőt nem is hallottam róla semmit. Charlie D’Amelio a TitTok fő sztárja, már 10 milllió dollár körül keresett a lájkokból.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
