Az inuitok, a vikingek, a baszkok és a japánok ősidők óta foglalkoztak bálnavadászattal. A bálnavadász-kolóniák lakóinak az óriási tengeri élőlények elsősorban húst adtak, de az állatok felső állkapcsából kinövő, a táplálék megszűrésére hivatott szilát kalapok, kötelek és horgászzsineg készítésére is használták.
1. Az emberek évezredek óta vadásznak a cetekre. A tevékenység általunk ismert legkorábbi bizonyítéka a Koreában található Bangudae-sziklavésetek egyik, bálnavadászatot ábrázoló, Kr. e. 6000 körül készülhetett rajza.
2. Az inuitok, a vikingek, a baszkok és a japánok ősidők óta foglalkoztak bálnavadászattal. A bálnavadász-kolóniák lakóinak az óriási tengeri élőlények elsősorban húst adtak, de az állatok felső állkapcsából kinövő, a táplálék megszűrésére hivatott szilát kalapok, kötelek és horgászzsineg készítésére is használták.
3. Évszázadokkal később a bálnákat már egy másik, ám igen fontos nyersanyagért, a bálnaolajért vadászták le. A bálnaolajat elsősorban lámpaolajként hasznosították, illetve a szappankészítés egyik fontos nyersanyagává vált.
4. A bálnaolaj a nitroglicerin egyik fontos komponensévé is lett. Az első világháború folyamán jelentősen megnövekedett a robbanóanyagok iránti kereslet, amely további lökést adott a brit és norvég bálnavadászatnak a Déli-sarkvidék körzetében.
5. Franciaország nyugati és Spanyolország északi partja, a Vizcayai-öböl mentén élő baszkok elsőként kezdték el a kereskedelmi célú bálnavadászatot a 11. század közepén. „Eredményes” tevékenységüknek köszönhetően a bálnák a 19. századra szinte eltűntek a Vizcayai-öbölből, mindössze négy cet elejtését rögzítették az egész évszázad alatt.
6. A bálnák ipari méretű vadászata és legyilkolása a 19. század közepétől datálható. A gőzhajók térnyerése, amellyel a széljárás szeszélyeit kiküszöbölve a gyorsabb fajok is üldözhetőek lettek, illetve az állat gyors elejtését segítő, robbanófejes szigonyok megjelenése felgyorsította a mészárlást.
7. A cetek szempontjából az igazi sötét korszak a 20. század volt: 1904 és 1987 között egyedül a Déli-sark körzetében 1,4 millió bálnát vadásztak le.
8. A Greenpeace környezetvédő szervezet volt az első, amely közvetlen akciót szervezett a bálnavadászok megállítására. Aktivistáik 1975-ben egy bálnacsorda, illetve egy szovjet bálnavadászflotta hajói közé irányították felfújható gumicsónakjaikat.
9. A bálnák túlvadászata az 1980-as évek elejére kritikus méreteket öltött, így 1982-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság lépett és moratóriumot hirdetett a kereskedelmi bálnavadászatra.
10. Moratórium ide vagy oda, Izland és Norvégia nyíltan folytatja a bálnavadászatot, míg Japán a tudományosság köntösébe bújva szigorúan „kutatási célokból”, amelyeket legtöbbször nem indokolják az állatok elpusztítását, irtja a bálnákat.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
