(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. október 22., www.njsz.hu)
17 éve a 2006. szeptemberi gyurcsányi embervadászatok után ekkortájt tombolt a baloldali állami terror 2006. október 23-i minden korábbinál véresebb hulláma.
Sokan még jól emlékszünk a csalással választást nyert, hazug és nemzetellenes MSZP–SZDSZ-kormány elleni 2006 őszi népfelkelés izzó hangulatára és nemzetegyesítő erejére. Cselekvő ezrek jöttek össze a tereken csillogó szemekkel, jövőbe vetett hittel és reménnyel, változást követelve. Aztán jött a véres és szisztematikus megtorlás, megfélemlítés: embervadászatok, szemkilövések, könnygázsortüzek, lovasroham, csonttörések, sanyargató bilincselések, kínzások, verések, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai és a megtiportak démonizálása.
Főhajtás és tisztelet minden áldozatnak, köszönet a bátraknak és megvetés a máig büntetlen felelősöknek !
1956 és 2006 egy tőről fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság és nemzeti önrendelkezés iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 67, sem pedig 17 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. 1956-os szabadságharc és 2006 őszi népfelkelés vérbe fojtói pedig megbüntetendő állami terroristák.
A 2006 szeptemberi baloldali állami terror idei évfordulója kapcsán kiadott közleményünkhöz hasonlóan a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ebből az alkalomból is fontosnak látja, hogy a 2006 október 23-i állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe. És egyúttal arra is emlékeztetünk, hogy a baloldali önkény által indított koncepciós eljárások utolsóját jelentő Hunnia ügy kegyelmi lezárása elkerülhetetlen, amelyben három hazafi még eljárás alatt áll és súlyos fegyházévek veszélye fenyegeti őket.
De először idézzük fel mi is történt 2006 őszén !
A 2006 tavaszi országgyűlési választási csalás és a magyar nép átverését beismerő hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a hazug és nemzetrontó balliberális kormány távozását. Forrongott az ország, ma már nyilvánvaló, hogy népfelkelés zajlott, amely elsöpréssel fenyegette az akkori rezsimet.
Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések, pl. Civil Bizottság Jelentése, Balsai jelentés, Országgyűlés jelentése, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése) igazolják azt, hogy Gyurcsányék a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikusan törvénytelen karhatalmi erőszakot, állami terrort alkalmaztak és rátámadtak 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.
Az MTV székház ostromának másnapján 2006. szeptember 19-én elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadott a hatalom. Aznap délelőtt Gyurcsány ugyanis az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást.
A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és szeptember 19-én este, 20-án hajnalban kiteljesedtek a budapesti embervadászatok, amelyek szeptemberi hulláma egészen szeptember 21-ig tartottak. A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat. Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.
A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a FIDESZ 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. De sajnos ez történt. Budapest utcáin október 23-án tombolt az állami terror: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok. Ezt ismét megtorlási célzatú, sokszor évekig koncepciós eljárások követték.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat.
A Büntető Törvénykönyv szerint a lakosság egyes csoportjai elleni testi sértés és más erőszakcselekmények elkövetése akkor is és most is el nem évülő terrorcselekménynek minősül. Ráadásul akkor, döbbenetes módon állami szervek irányításával és a rendőrség végrehajtásával tömegesen követték el e bűncselekményt magyar polgárok ellen, akik a gyurcsányi hazugságbeszéd miatt tiltakoztak, a baloldali kormány távozását követelték vagy az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójáról emlékeztek, vagy akik „rossz helyen, rossz időben” voltak és így váltak áldozattá.
A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a tavaly decemberben elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük az idén márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.
Sok a párhuzam a két népfelkelés között: 56′-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött, mindkét alkalommal nemzeti önrendelkezésért szálltak harcba a külföldi gyarmatosítók hazai baloldali kiszolgálói ellen. ’56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl. Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.
Nemzeti jogvédőként kitartó küzdelmet folytatunk 2006 ősze óta az igazságtételért. Közel 100 ügyvéd közreműködésével felvettük az akkor sokaknak reménytelennek tűnő harcot a jog és a szolidaritás eszközével: rendkívül eredményesen, legalábbis ami a koncepciós eljárások alá vontak mentesítését és a jogsértettek jóvátételét illeti. Ám az akkori politikai és karhatalmi vezetők érdemi felelősségre vonását még nem tudtuk elérni, az még hátravan.
Ehhez képest ma ezek a figurák és csatlósaik tagadják 2006 őszének bűneit és tényeit. Két okból hazudják el a tényeket Gyurcsányék: egyrészt a bűnös körömszakadtáig való tagadása jól ismert bűnelkövetői taktika. Másrészt nyilvánvaló, hogy ezt a gyalázatos, Kádár-kori diktatúra módszereinél messze durvább és véresebb állami erőszaksorozatot helyénvalónak tartják, és – remélhetően soha többé be nem következő – hatalomra jutásuk esetén ilyen gyalázatos eszközökkel élnének ismét az ellenük tiltakozók ellen. A 2006 őszi karhatalmi terrort tagadók morálisan és politikailag vállalhatatlan zónába léptek: aki nem az áldozatok, hanem a nép ellen kegyetlenkedők oldalára áll, az még ennél sokkal nagyobb aljasságokra is képes.
2006 vérrel ivódott be a magyar történelembe, és igazságtétel után kiált. A 2006 őszi rendőrterror tényeinek és bűneinek tagadói tehát nemcsak embertelenek, hazugok és gátlástalanok, sőt bűnpártolók, hanem a jövő potenciális bűnelkövetői is.
A nemzet szabadságáért küzdők elleni terror egy tőről fakad, az embertelen módszerek és a kegyetlen megtorlás is hasonlóságot mutatnak, csak éppen a 2006-os és azt követő önkény ellenállóival szemben nem alkalmazhattak már halálbüntetést.
Az 1956 utáni megtorlás bűnösei megúszták, eddig a 2006 őszi rendőrterror és leszámolások felelősei is, de azon vagyunk, hogy már ne sokáig.
A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.
Ezért is fontos, hogy a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Civil Összefogás Fórum az állami terror 15. évfordulója alkalmából közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része 2021-ben a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt, de most már a világhálón is elérhető. Ez a hiánypótló, döbbenetes, bizonyíték erejű, szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos, dr. Gaudi-Nagy Tamás jogi szakértő volt.).
A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, a sorozat további öt része pedig 2006. október 23-án elkövetett állami terrorcselekményekről, amely filmek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk.
A 7. rész bemutatja többek között Nagy László szemkilövésének megrázó történetét.
Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.
Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy György és 16 társa ellen 14 évig zajlott (három vádlott ellen még zajlik) egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében büntetlenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.
Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, ráadásul tavaly éppen a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett “árnyékkormány” megalakítását. Szerintünk továbbra is egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.
Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Széles körű társadalmi egyetértés alakult ki a téren és ez eredményezte, hogy Budaházy György és 12 társai ügyében a visszásságokkal terhelt büntetőeljárás államfői kegyelemmel lezárásra került.
A köztársasági elnök bátor, igazságos és irgalmas kegyelmi döntései a Hunnia ügyben azonban sajnos nem minden vádlottra terjedtek ki, és közöttük kiemelkedő életutat bejáró, köztiszteletben álló személyek is maradtak, úgy mint a kétgyermekes nemzetközi hírű muzeológus-régész, dr. Szücsi Frigyes, a négy-gyermekes Tián Csaba és Piller Gergely). Nekik 2023. november 2. napján kellene sokadszorra, méltánytalanul a bíróság, ezúttal a Kúria elé állniuk a Hunnia eljárásban, őket várhatóan sokéves fegyházbüntetésre fogják jogerősen ítélni, aminek végrehajtását azonnal meg kellene kezdeniük. Eddig őket leginkább a vád kényszervallatással „szóra bírt” koronatanújának ellentmondásos vallomásai alapján, az ártatlanságuk mellett szóló bizonyítékok ellenére ítélte el a bíróság jelentős részben Csintalan Sándor 2007-es állítólagos megveréséért.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezen három vádlott esetében is – a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil kezdeményezés több tucat neves tagjával együtt – szükségesnek látja a mielőbbi kegyelemet, lehetőleg eljárásit, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van. Ráadásul Csintalan Sándor, mint sértett nemrég tett nyilatkozatában most már maga is kéri a kegyelmet, mivel ő már megbocsátott, nem kívánja a megbüntetésüket és meg van arról győződve, hogy nem a vádlottak támadtak rá.
Elfogadhatatlan, hogy a büntetlenül maradt baloldali állami terroristák elleni küzdelemmel gyurcsányi koncepció és koholt bizonyítékok alapján vádolt hazafiak közül ebben a 15 éve tartó eljárásban még hárman nem kapták meg a kegyelmi mentesítést, pedig 1956 börtönbe zárt szabadságharcosai már ennyi év után amnesztiával szabadulhattak. Így például a sokat szenvedett hős, Schrötter Tibor, akit Rákosi elleni sikertelen merénylet miatt jogerősen 5 év börtönre ítéltek (ebből fél évet ült, majd sokéves kényszermunkát végzett egy bányában), majd 1956-ban Széna téri szabadságharcos tevékenysége miatt ismét öt évre ítélték, ahonnét 1960-ban amnesztiával szabadult.
Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is, főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:
1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül
2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)
3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)
A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.
A véres állami terrorakció-sorozat után az akkori politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség. A 6 halottal és 1200 sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás miatt 2017-ben emeltek vádat. A 14 halottat és 26 sérültet eredményező észak-írországi 1972-es brit katonai vérengzés miatt 2019-ben emeltek vádat. Nem várhatunk eddig !
Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.
A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők ne adják fel: nem felejtjük és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba és a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak, a Hunnia ügy három még mindig eljárás alatt álló vádlottja is végre megkapja a kegyelmet.
Ugyanakkor résen kell lennünk: a nemzetellenes baloldal magát liberálisnak, zöldnek vagy szociáldemokratának hazudva ismét támad. Külföldi tanácsadók, ügynökök és pénzek segítségével kívánják kiszolgáltatni országunkat a globális háttérerőknek, hogy újra gyarmattá tegyék hazánkat. Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg az állami terrorért felelős balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.
A mai nemzetárulók hazánk önrendelkezésének felszámolásán és a nemzetépítés-nemzetegyesítés ellen ügyködnek nemzetközi megbízóik óhajának megfelelően. Ma is fel kell venni a harcot nemzetünkért a nemzeti önrendelkezésünk megvédése érdekében!
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »
