A cigányságot mint Magyarország rejtett tartalékát 2014-ben dobta be a miniszterelnök. Az elvándorlás, a nyugatinál sokkal alacsonyabb hazai bérek és a munkaerő kiáramlása miatt súlyos munkaerőhiány lépett föl. A bajok orvoslására a gyógyírt a rejtett tartalékok mozgósításában nevezte meg, mondván, hogy Európa és benne Magyarország legnagyobb rejtett tartaléka a roma lakosság. Azt mondta, hogy Európának a bevándorlás helyett a romák felzárkóztatását kellene segítenie, és megszabta a teendőket.
„Ha Magyarországnak képzett, munkára és hadra fogható több százezres munkaerőpiacra lesz szükségünk, akkor elsőként a Magyarországon élő roma közösség képzésével, oktatásával, nevelésével munkaerőpiacon való részvételre való felkészülésével, felkészítésével kell foglalkoznunk.”
Mindezt annyira gondolta komolyan a miniszterelnök, hogy a munkába Farkas Flóriánt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét vonta be, hogy miniszterelnöki biztosként segítse a romák felzárkóztatását. Az „edző” azonban alkalmatlannak bizonyult, a cigányság azóta is a „kispadon” ücsörög. Farkas Flórián pedig még mindig nincs börtönben…
A határon túli magyarok helyett inkább ázsiai vendégmunkásokat hív be az Orbán-kormány.
A munkaerőhiány persze mára sem oldódott meg, még kritikusabbá vált, ezért idén a miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarországnak a következő egy-két évben 500 ezer új munkaerőre lesz szüksége. Tartalékként a határon túli magyarokat említette. Fölhívta a figyelmet, hogy a gazdasági csupán az egyik szempont, más szempontoknak is érvényesülniük kell. Ezért nem távoli országokból való munkaerő-importot említette megoldásként, hanem „magyar tartalékról” kezdett beszélni. A térségbeli országok magyarlakta területeiről kell a munkaerőt az országba csábítani, mert mint mondta, „Magyarország a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia. Kényelmi okokból nem szabad behozni ide külföldi munkaerőt, mert a nyugat-európai munkaerőpolitikához hasonlóan kulturálisan aláaknázzuk az életünket.” Azóta kiderült, hogy nem számolnak a magyar tartalékkal, és ugrásszerűen megnőtt a Távol-Keletről és Délkelet-Ázsiából érkező vendégmunkások száma.
A magyar fizikai Nobel-díjas iskolájában nincs fizikatanár, Orbán közben az időjárásról prédikál.
És akkor az idei Nobel-díj kiosztása után Orbán Viktor újra elővette a „magyarok tartalékát”. Szerinte a magyarság sikere, ha máshonnan nem, akkor a mély Magyarországról, a széleken képződő tartalékokból fog megérkezni. „Szerintem az a tehetség és tudás, ami ebben a népben mélyen rejlik, az – ha jó politika van, jó időjárás, meg szerencsés történelmi korszellem, akkor ezek előjönnek, ezeket elő lehet csalogatni. És ez a mi nagy tartalékunk” – fogalmazott. „Ezért nem kell soha megijedni. Tehát a magyaroknak, akármilyen nehéz időket is élünk, soha nem kell megijedni, mert fantasztikus koponyák teremnek valahol kint a széleken, a mély Magyarország vidékein”. A Nobel-díjasok nyilatkozataiból is úgy tűnik azonban, hogy a gondolkodó polgárok, a demokratikus társadalom, az önálló és felelős intézmények, a hatékony hatósági munka még a tartalékok esetében is jobban hozzájárulnának ahhoz, hogy ne legyen ennyire esetleges, szerencse- és időjárásfüggő a teljesítmény. Ehhez viszont a marketingesek nem értenek.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke sajtótájékoztatót tart az ORÖ budapesti székházában 2014. október 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
